Információink szerint ágazati körökből mielőbbi állami beavatkozást sürgetnek a zöldség-gyümölcspiacon tapasztalható anomáliák miatt.
Elszálltak a bodzaárak
Lopások, virágzó számla nélküli feketekereskedelem, ellenőrizetlenség, irreálisan magas árak – ez jellemzi ezekben a napokban a bodzapiacot. Míg két éve a csaknem megmagyarázhatatlan túltermelés és az emiatt hanyatló árak jelentettek problémát sok termelőnek, most épp ellenkező a helyzet. Már-már abszurd, hogy a máskor 250-300 forintos terményért mind több helyen (például Dunavecse térségében) adnak 400 forintot, sőt, még ennél is többet. Ez még talán örömteli volna a gazdáknak, hiszen ennek részben organikus okai vannak. Többek közt a gyenge lengyel céklatermés és a régióban visszaeső szedermennyiség is érezteti a hatását a bodza iránti keresletben (a termést döntően élelmiszeripari célra, ételszínezéknek használják fel, s csak töredékében készül belőle lekvár, szeszesital, szörp, gyógykészítmény).
Rárepülnek a nepperek
Ám a magas ár rátereli a gyümölcsféleségre a tisztességtelen piaci szereplőket – magyarul szólva a tolvajokat és a neppereket, a számla nélkül, feketén üzletelő, szakértelem és valós szakmai háttér nélkül működő kereskedőket. A lopások természetesen elsősorban a termesztettbodza-ültetvényeket sújtják, akik minden növénytermesztéssel összefüggő és pénzügyi-adminisztratív szabályt betartva dolgoznak. Ám nemcsak őket: egy bácskai gazdának egy éjszaka alatt több százezer forintos kárt okoztak fűszerpaprikaföldjén autóval keresztülgázoló vadbodza-tolvajok (lásd képünkön!). És ez még nem minden.
Belefáradtak a termesztők
A termesztői körökben sokan máris azt fontolgatják, hogy a szabályozatlanság, a számla nélkül értékesítő gazdatársak és a szintén számla nélkül vásárló nepperek miatt felhagynak a termesztéssel. „20 éve is ez volt. Minden bodzatermesztő ismerősöm futtatja ki az ültetvényét, ahogy tudja, és nem telepít újat” – írja egy netes kommentelő az egyik szaksajtó-fórumon, míg mások megerősítik: van, aki idő előtt felszámolja ültetvényét, mert nem tud versenyezni a termesztett terményként eladott vadbodzával, ami szintén bekerül az üzemekbe. „A termesztők még bohóckodjanak permetezést naplóval, ekáerrel, származási igazolással, és szedjék válogatva, bejelentett szedőkkel. Töltsék az augusztusukat tolvaj kergetéssel. Teljesen lealázó, még akkor is, ha pillanatnyilag jobb az ár. Itt is több év átlagárát kell számolni, beleértve a kezdeti nem termő éveket is, ami csak viszi a pénzt.” – hangoztatja egy másik termesztő.
Csökkenjen az áfája!
Csizmadia György gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, értékesítéssel, feldolgozással foglalkozó vállalkozó (korábban a FruitVeb zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet alelnöke) munkatársunknak azt mondta, valóban szabályos őrület van a piacon mind az árak, mind a tapasztalható szabálytalanságok miatt. A szakember elmondta, tervezi, hogy levélben keresi meg a szakminisztérium vezetését, és az adózás mellett például e problémákra is felhívja a figyelmet. Úgy véli, a zöldségek-gyümölcsök áfájának 0 vagy 3-5 százalékra csökkentése a köztes kereskedelemben elejét venné az ügyeskedéseknek. – Ezt ráadásul olyanok engedik meg maguknak, akik nem tisztességes TÉSZ-ek, kereskedők, hanem alkalmi haszonra utazó szélhámosok, végzettség, telephely és alkalmazottak nélkül, s akiknek fő célja elcsalni az áfát – mondta a szakember (Csizmadia Györggyel hosszabb interjút közöl a témában a Mezőhír októberi száma – érdemes lesz elolvasni!).
