Az afrikai sertéspestis (ASF) ismét rávilágított arra, mennyire sérülékeny az európai sertéstartás a mezőgazdaságban. Kontinensszerte továbbra is magas fertőzési nyomás alatt áll az ágazat, elsősorban a vaddisznó-állományon keresztül, de az emberi tevékenység révén is.
Sűrű, nagy kockázatú sertéstelep-régiók
Spanyolországban az ASF 2025 novembere óta okoz komoly fennakadást, különösen Katalóniában. Bár házi sertésekben eddig nem igazoltak fertőzést, a vaddisznók körében regisztrált esetek száma 85-re nőtt, ami elegendő volt ahhoz, hogy szigorú állatmozgatási és kereskedelmi korlátozások lépjenek életbe. A fertőzött zónák körüli, 20 kilométeres körzetben 57 sertéstelep működik, ezek mindegyike a Barcelonától mintegy 15 kilométerre kijelölt magas kockázatú területen található. A katalán gazdaszövetség számításai szerint a járvány közvetett hatásai eddig 63 millió euró bevételkiesést okoztak, ami az ágazat forgalmának mintegy 17 százalékos visszaesését jelenti.
A veszteségek egyik fő oka, hogy a korlátozások következtében több mint 61 500 sertés – Barcelona tartomány teljes állományának közel 10 százaléka – mozgása vált lehetetlenné, ami közvetlenül érintette az exportot. Ez különösen érzékenyen érintette a Kínába irányuló kiviteleket, hiszen 2025 első kilenc hónapjában Kína maradt a spanyol sertéshús legnagyobb felvevőpiaca: volumenen belül 18,9, értékben 12,3 százalékos részesedéssel, ami a teljes spanyol sertéstermelés mintegy 10 százalékát fedte le. Katalónia továbbra is a spanyol sertéshúsexport motorja, az országos kivitel több mint felét adva mind mennyiségben, mind értékben.
👉 Olvas el ezt a friss cikkünket is: Megfejtették, miért ilyen pusztító az afrikai sertéspestis
Kilőttek az árak is…
A piaci hatások gyorsan megjelentek az árakban is. A Mercolleida piacon a sertésárak 2025 júliusának elején még elérték az 1,82 euró/kilogrammos szintet, ám az ASF-esetek bejelentését követően meredek zuhanás kezdődött. Az év végére az árak 1 euró/kilogramm környékére estek vissza. Bár a 2025-ös éves átlagár még így is 1,60 euró/kilogramm volt – mindössze 7,6 százalékkal alacsonyabb a 2024-esnél –, a termelési költségek eközben 1,8 százalékkal, 1,37 euró/kilogrammra emelkedtek. Ennek eredményeként az ágazat átlagos haszonkulcsa 0,22 euró/kilogrammra zsugorodott, ami közel 40 százalékos visszaesést jelent egy év alatt.
Majd’ 7000 eset Európában egy év alatt
A spanyol helyzet ugyanakkor nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb európai kép része. Az ASF továbbra is jelen van a kontinensen, elsősorban a vaddisznó-állományban terjed intenzíven. 2025 első felében Európában összesen csaknem 7 ezer vaddisznó-esetet regisztráltak, ami kétszerese a 2024 azonos időszakában mért számnak. A legtöbb fertőzést északon, Lengyelországban (2374), Németországban (1612), Lettországban (636) és Magyarországon (609) jelentették. A 2025 novembere és 2026 januárja közötti időszakban a terjedés nem lassult: Spanyolországban új genotípus II variánst mutattak ki Katalóniában, Horvátországban 246, Bulgáriában 668, Magyarországon pedig 231 új esetet regisztráltak, utóbbit egy új baranyai góc is súlyosbította.
A házi sertések esetében a helyzet valamivel stabilabb, de továbbra is komoly kockázatot jelent. 2025-ben Európában mintegy 937 házi sertéses kitörést jelentettek, ami 25 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A legtöbb eset Romániában (478), Szerbiában (249) és Horvátországban (53) fordult elő. A tél elején Észtországban, Görögországban és Lengyelországban is több kitörést regisztráltak, miközben Magyarország továbbra is mentes a házi sertéseket érintő fertőzésektől.
Vaddisznó és ember
A nemzetközi jelentések – köztük a WOAH és az EU ADIS adatai – egyértelműen a vaddisznókat jelölik meg a vírus fő rezervoárjaként. A terjedést az állománysűrűség növekedése mellett emberi tényezők is gyorsítják, például az illegális húsmozgatás, a vadászati tevékenység és a nem megfelelő biológiai biztonság. A szakmai ajánlások ezért a járványügyi védekezés megerősítését, kerítésépítést, vadlétszám-csökkentést és a gazdaságok biológiai biztonságának további szigorítását hangsúlyozzák. Bár egyes országokban – például Lengyelországban – a házi sertéseket érintő esetek visszaszorulása sikeres védekezést jelez, az új gócpontok megjelenése, különösen Dél- és Délkelet-Európában, továbbra is komoly kockázatot jelent az európai sertéstartás jövőjére nézve.
Agrárágazat Tudástár: Fertőzési nyomás – Azt fejezi ki, mekkora a fertőző kórokozó „jelenléti terhelése” egy térségben, vagyis milyen valószínűséggel kerül be a betegség egy állományba a környezetből. Afrikai sertéspestisnél (ASF) a fertőzési nyomást főként a vaddisznó-állományban fennmaradó vírus, az elhullott egyedekkel szennyezett környezet, valamint az emberi tevékenység (szállítás, eszközök, járművek, takarmány, ruházat) növeli. Minél nagyobb a fertőzési nyomás, annál szigorúbb járványvédelmi fegyelem és mozgáskorlátozás szükséges a mezőgazdaságban a telepi behurcolás megelőzéséhez.
