fbpx

Drámaian rossz a Brexit mérlege az angol mezőgazdaságban is

Írta: Kohout Zoltán - 2026 március 17.

A Brexit mezőgazdasági mérlege egyre nehezebben kozmetikázható. A brit agrárium nem felszabadult, hanem drágább, lassabb és kiszámíthatatlanabb pályára került. Egyszerre romlott az uniós piacra jutás, bizonytalanabbá vált a munkaerő-ellátás, zavaros a támogatási rendszer, és gyengült a beruházási környezet.

Brexit regret protest London
BREXIT+REGRET – azaz BREXIT és MEGBÁNÁS feliratú táblákkal tüntetnek a Brexit ellen. A brit mezőgazdaság is súlyos kárvallottja az EU-ból való kiválásnak, most gőzerővel próbálnak újra közeledni Európához (Fotó: Shutterstock)

Ötödével(!) zuhant az export

Mindezt nem külső kritikusok, hanem maga a brit kormány idei 2026-os UK–EU jelentése rögzíti. Eszerint 2018 és 2024 között az EU-ba irányuló brit agrár-élelmiszeripari export 21 százalékkal, az import pedig 7 százalékkal csökkent, miközben sok vállalkozás a többletköltségek, a papírmunka és a határkésések miatt egyszerűen visszavett az uniós értékesítésből, vagy fel is adta azt. Ez különösen azokat az ágazatokat ütötte meg, amelyek romlandó, gyors forgású, állategészségügyi vagy növény-egészségügyi kontrollhoz kötött termékeket visznek piacra. A brit parlament környezetvédelmi és agrárbizottsága 2026-ban arról írt, hogy az SPS-ellenőrzések, a tanúsítványok és a határon jelentkező adminisztráció aránytalanul nagy terhet raknak a kisebb exportőrökre, vagyis éppen azokra, amelyeknek nincs külön apparátusuk a megfelelési költségek kezelésére. Magyar szemmel ez a tanulság különösen fontos: ha egy piacra jutási rendszer túl bürokratikussá válik, azt mindig először a kisebb termelő és a kisebb feldolgozó fizeti meg.

A Brexit súlyosbította a munkaerő-problémát

A Brexit egyik legfájdalmasabb agrárkövetkezménye a munkaerőpiacon jelent meg. A brit kertészeti ágazatban a House of Lords szerint a legnagyobb gondok közé tartozik a munkaerőhiány. A korábban könnyebben elérhető uniós idénymunka megszűnt, és a rendszer egy szűkebb, vízumalapú megoldásra szorult rá. A 2024-es szezonra 35 561 szezonális munkásvízumot adtak ki, ami önmagában is mutatja, hogy a brit mezőgazdaság munkaerő-függősége nem szűnt meg. A Brexit csak bonyolultabbá, drágábbá és bizonytalanabbá tette ennek kezelését.

Káosz a támogatási rendszerben

A támogatási rendszer átalakítása sem hozott megnyugtató átmenetet. Az uniós KAP-alapú közvetlen kifizetések leépítése és az új, környezeti szolgáltatásokra épített modell bevezetése Angliában sok gazdaságnak jövedelmi bizonytalanságot okozott. A National Audit Office szerint a közvetlen támogatások kivezetésétől a kormány termelékenységi javulást várt, de az erre utaló bizonyítékok nem meggyőzőek, miközben a gazdáknak alkalmazkodniuk kellene egy olyan rendszerhez, amelyben sokan még mindig nem látják világosan a saját jövőjüket.

Ez a bizonytalanság rosszkor jött. A kereskedelmi költségek emelkedtek, a munkaerő drágább és nehezebben elérhető lett, közben a támogatási átmenet sem adott stabil kapaszkodót. Az Institute for European Environmental Policy 2025-ös összegzése szerint 2025-ben tovább csökkent a közvetlen támogatásokra fordított összeg, hogy abból az új agrár-környezetgazdálkodási programokat finanszírozzák. Ez stratégiai szempontból lehet védhető, de rövid távon sok gazdaság pénzügyi mozgásterét szűkítette.

Romló beruházási és piaci mérleg

A Brexit nemcsak az exportot fogta vissza, hanem a beruházási kedvet is. Az Európai Központi Bank elemzése szerint a Brexit utáni elhúzódó bizonytalanság visszafogta a brit beruházásokat, és rontotta az exportteljesítményt is. Ez a mezőgazdaságban különösen súlyos, mert a szektor eleve tőkeigényes: aki bizonytalan piaci és támogatási környezetben működik, az később cserél gépet, később fejleszt technológiát, és nehezebben tart lépést a versenytársakkal.

Szuverenitás helyett piacvesztés, adminisztrációs káosz

Az sem mellékes, hogy miközben a Brexit a határellenőrzésekkel elvileg a biológiai biztonságot is erősíteni akarta, a gyakorlatban új zavarokat is termelt. A brit rendszer az elmúlt években többször küszködött az ellenőrzési kapacitásokkal, miközben a szakmai vitákban rendre előkerült az illegális húsbehozatal és a járványkockázat kérdése. Vagyis a kilépés után nem egy letisztultabb, hanem egy költségesebb és sokszor nehézkesebb ellenőrzési rend alakult ki.

A legsúlyosabb agrártanulság az, hogy a brit mezőgazdaság nem nyert valódi szuverenitást, csak elvesztette az egyszerű hozzáférést a legfontosabb piacához. Ezt mutatja az is, hogy 2025-ben a felek áttörést jelentő SPS-megállapodásról kezdtek beszélni, amely a tanúsítványok, a rutin határellenőrzések és a papírmunka csökkentésével próbálja helyreállítani azt, amit a Brexit szétvert.

Az EU azóta is jobban alkalmazkodik

A brit kormány szerint az új megállapodás nyomán egyes export-egészségügyi tanúsítványokra már nem lesz szükség, és a határon csökkenhetnek a díjak, a várakozások és a romlási veszteségek is. Magyarán: most éppen azt próbálják visszaépíteni, amitől politikai jelszavakkal korábban elszakadtak.

Az EU közben jobban alkalmazkodott a helyzethez, mint a britek. A brit oldalon az export visszaesett, miközben az uniós beszállítók közül sokan megtanultak együtt élni az új szabályokkal, és továbbra is erősen jelen vannak a brit piacon. Ez azért különösen kellemetlen London számára, mert így a Brexit nemcsak gazdasági sebet okozott, hanem versenyképességi hátrányt is.

Az Egyesült Királyság a Brexit után egyre több területen próbál újra közelebb kerülni az EU-hoz, mert a kilépés gazdasági mérlege egyértelműen negatív lett. London már nemcsak a kereskedelmi akadályok csökkentését, hanem egyes ágazatokban a szorosabb piaci kapcsolódást is keresi, és ezért akár uniós befizetést, valamint szabályátvételt is elfogadna. A közeledés fő oka, hogy a Brexit visszafogta a kereskedelmet, a beruházásokat és a termelékenységet, ezért a brit kormány most részben visszaépítené azokat az előnyöket, amelyeket a kilépéssel elveszített.

Világos üzenet: az EU előnyösebb volt…

A Brexit mezőgazdasági üzenete ma már elég világos. A brit gazdák nehezebben jutnak ki az EU-piacra, drágábban jutnak munkaerőhöz, bizonytalanabb támogatási környezetben dolgoznak, és közben olyan szabályozási terhek között próbálnak versenyképesek maradni, amelyeket magukra húztak. A legnagyobb vesztesei a kertészet, a friss élelmiszer-export és a kisebb, EU-piacra termelő vállalkozások lettek. Ami most történik a brit–uniós agrárkereskedelemben, az már nem új modell építése, hanem kármentés.


Agrárágazat Tudástár: Brexit agrárhatása – A Brexit a brit mezőgazdaságban nem könnyebb piacra jutást, hanem nagyobb adminisztrációt, gyengébb EU-exportot, munkaerő-feszültséget és bizonytalanabb támogatási átmenetet hozott. A legnagyobb vesztesek a friss termékekkel dolgozó, gyors szállításra és szezonális munkára építő ágazatok lettek, ezért London ma több ponton épp az uniós kapcsolatok enyhítésén dolgozik.