Új kihívások a cukorrépa agrotechnikájában, hogyan segíti a kutatás a cukorrépa-termesztést
A hazai cukorrépa-termelőket két irányból is komoly kihívások kerülgetik. Egyrészről az uniós előírások miatt folyamatosan új utakat kell találniuk a növényvédelemben, másrészről pedig a klímaváltozás miatt a vízmegtartás és az új kórokozók jelentenek problémát. Dr. Potyondi László agrárszakember, a BETA-KUTATÓ ügyvezetője beszélt a legújabb kutatásokról a témában.
A cukorrépa-termesztéssel kapcsolatos kutatásokat most két terület határozza meg: egyrészről az EU által történő folyamatos szerkivonások, másrészről a klímaváltozás.
– Ez a két tényező jelentősen befolyásolja azt, hogy milyen irányba kell kísérleteket folytatni és fejlődni – mondta el lapunknak Dr. Potyondi László, BETA-KUTATÓ INTÉZET Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki a szerkivonásokkal kapcsolatban jelentős változásként említette meg a termesztés egyik bevált növényvédelmi technológiájának a kivezetését.
A szerkivonás egy folyamatos kihívás– Például a méhek védelmében tiltották be a cukorrépában is a neonikotinoidos vetőmagkezelés technológiáját. Ez a cukorrépa korai kártevői, a barkók, bolhák ellen nyújtott védelmet. Ezért jelenleg a termelők rákényszerültek arra, hogy rovarölő szerekkel – erős fertőzések esetén több alkalommal is – permetezzék a cukorrépa-állományokat, ami így sokkal ártalmasabb a környezetre. Habár az ipari cukorrépa virágos növény, de az első évben csak gyökeret fejleszt és a másodikban történne a virágzás, ezért nem túl életszerű, hogy a zöld növény tömegével vonzaná a méheket. Tagjai vagyunk a nemzetközi cukorrépa kutatóintézetnek, és ott is egyetértés van abban, hogy ez a döntés a zöld politika egyik nagy baklövése, ami mögött az volt a érv, hogy olyan ún. guttációs-cseppek keletkezhetnek a répa levelein, amit, ha a nektárgyűjtő rovarok szívogatnak, az árthat nekik. – De mi oka lenne a beporzóknak a cukorrépára menni, mikor nem virágzik, hanem csak zöld levelei vannak? – tette fel a kérdést a kutató.
Példának említhetnénk a nyár közepén érkező levéltetveket is, melyek vígan károsítják a cukorrépa leveleit, ebből is látszik, hogy semmilyen hatóanyag nem marad már a csávázószerből a növényben. Ezen a területen most azt kutatják a szakemberek, hogy milyen más biológiai szerekkel lehet védekezni a növény korai kártevői ellen, ami hasonlóan környezetkímélő, mint amit kivont az EU. – De a gyomok elleni védekezésnél is történtek szerkivonások, itt azonban bejött egy új, úgynevezett CONVISO SMART technológia, melyben ALS-gátló gyomirtó szerekre rezisztens cukorrépa fajtákat (Smart fajták) állítottak elő, amelyekre nem hat a Conviso nevű gyomirtó szer. Ez nem GMO-technológia, hanem véletlenül fedezték fel és fejlesztették tovább ezt a cukorrépa-vonalat. Ugyanakkor megjelentek az ALS-gátló szerekre rezisztens gyomok is, és most azt kutatjuk, hogy ezeket, hogyan lehet a cukorrépa-állományokból kiirtani – jegyezte meg Potyondi László hozzátéve, hogy folynak kísérletek egy új gyomírtószer bevezetésével kapcsolatban is, melynek eddig nagyon jó eredményei mutatkoznak. Akár még a rezisztens gyomok ellen is hatékony lehet.
(fotó: shutterstock.com)
Cerkospóra-előrejelző rendszer is működik
– Ezek most a legújabb gyomirtási fejlesztések, de emellett természetesen folyamatosan dolgozunk a többi, még engedélyezett növényvédő szerrel is, hogy megtaláljuk a termesztésben hatékonyan használható kombinációkat. Ehhez folyamatosan végzünk Sopronhorpácson kisparcellás kísérleteket. A termelőknek bemutatókat szervezünk, és van egy cukorrépa újságunk, amelyet minden évben megjelentetünk benne az aktuális kísérleti eredményekkel. A honlapunkon (www.beta-kutato.hu) is folyamatosan informáljuk a gazdákat. Itt találhatók többek között a cerkospóra előrejelző rendszerünk eredményei is. De a Facebookon is jelen vagyunk, a facebook.com/betakutatointezet oldalon – sorolta a szakember azokat a csatornákat, ahol minden gazdát igyekeznek elérni. A gombabetegségekkel kapcsolatban Potyondi László még elmondta, hogy a cukorrépa minden évben megjelenő betegsége a cerkospórás levélfoltosság.
– Ez ellen is végzünk vegyszeres védekezési kísérleteket, mert itt is történtek szerkivonások. Nálunk a leghatékonyabb védekezést most a hagyományos rezes kezelések adják, illetve a betegség ellen rezisztens növényfajták termesztését tudjuk még javasolni. Ezek kiválasztásához minden évben kérünk a nemesítő vállalatoktól négy-négy fajtát, amelyek megállhatják a helyüket a betegséggel szemben. Ezeket mesterségesen fertőzzük cerkospóra törzsek keverékével. A fajták betegségellenállóságát pedig az őszi bemutatónkon láthatják a gazdák.
Középpontban a vízmegtartás
A kísérletek másik széles terepe a klímaváltozással kapcsolatos kutatások, melyek az előbb említett területekkel is összefüggenek. A szárazság és a hőség okozta problémák egyre inkább előtérbe kerülnek, ami ellen öntözéssel és különböző talajművelési technológiákkal lehet védekezni. De sajnos a klímaváltozás hatására különböző új betegségek és kártevők is megjelennek, illetve a már jelen levők kártétele felerősödik.
– A klímaváltozással kapcsolatban szerintem kiemelten fontos a cukorrépa-termelőknél, hogy víztakarékosan műveljék a talajt, de ez már náluk egy ismert és használt módszer, mert körükben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem legendás professzorasszonya, Dr. Birkás Márta már korábban is a forgatás nélküli talajművelést népszerűsítette. Emellett még a takarónövények vetése is sokat segíthet, a talajszerkezet javításához pedig (elsősorban a savanyú talajokon) a mésztrágyázást is tudjuk ajánlani. Voltak kísérleteink a különböző szerves anyagok kijuttatásával kapcsolatban, ugyanis minél több a szerves anyag a talajban, az annál több vizet tud megkötni, és ha nem szellőztetjük ki belőle, megtartani is.
A cukorrépát is támadják a kabócák
A betegségekkel kapcsolatban megtudtuk, hogy az utóbbi években jelentős károkat okozott a nyári gyökérrothadás. Most azt keresik a szakemberek, hogy pontosan mitől alakul ki ez a megbetegedés, és hogyan tudunk védekezni ellene.
– Jelenleg azt látjuk, hogy a végső kórokozó egy gyengültségi parazita, általában a Macrophomina phaseolinagomba, ami elrothasztja a gyökeret. A fertőzéshez pedig az kell, hogy a répa legyengült állapotban legyen. Ez egyrészről lehet attól, hogy nem kap elég vizet, de úgy tűnik, hogy ahhoz, hogy a gomba megtalálja a répát, még egy a kabócák által okozott fitoplazma fertőzés is hozzájárul. A szerb kutatók bizonyították azt, hogy az izoláltan (tüll sátor alatt) nevelt cukorrépákcsak akkor mutattak betegség tüneteket, ha stolbur fitoplazmával fertőzött kabócákat is tettek a sátrak alá. Úgy tűnik tehát, hogy összefüggés van a két betegség között. Ezért is figyeljük a kabócák rajzását, és értesítjük a termelőket, hogy mikor kezdhetik a védekezést ellenük.
Potyondi László elmondta, hogy 2023-ban volt egy nagyon kemény év, sok terület kipusztult. Ezt követően kezdték el fokozottan kihelyezni a sárga csapdákat és értesíteni a termelőket, azóta pedig a monitorozott öntözött területeken már nem volt komoly károsodás. A kabócák egyébként már egész Európában gondot jelentenek. Jelenleg úgy tűnik, hogy elsősorban az öntözéssel és a rovarok elleni növényvédelemmel lehet megelőzni a komoly fertőzéseket.
– Magyarországon a klímaváltozásmiatt a vízmegtartásos, öntözéses gazdálkodás lenne optimális, a cukorrépa esetében mindenképp. A rezisztens fajták használata és egy szigorú agrotechnika a tápanyag-utánpótlásban és a növényvédelemben jelentős eredményeket hozhat. A spanyolok például néhány évtizede áttértek arra, hogy öntözötten termelik a cukorrépát és most Európában nekik van az egyik legjobb termésátlaguk – fogalmazta meg a szakember röviden azt az irányt, amerre a cukorrépa-termelésnek haladnia kell.
Dobó Csaba
Agrárágazat Tudástár: vízmegtartó művelés – a cukorrépa-termesztésben alkalmazott talajkímélő agrotechnikai megközelítés, amely a talaj nedvességének megőrzését, a szerkezet javítását és az aszálystressz mérséklését szolgálja forgatáscsökkentéssel, takarónövényekkel, szervesanyag-pótlással és okszerű növényvédelemmel.
