A következő egy-két hét döntő lehet a kukorica, a napraforgó, a szója és számos kertészeti kultúra számára. Az ország több térségéből rendkívül erős gyapottok-bagolylepke-fertőzést jeleznek a szakemberek, egyes kukoricatáblákban pedig már most olyan csöveket találnak, amelyekben egyszerre több hernyó is károsít. Helyenként a fertőzött csövek aránya eléri a 100 százalékot, ami előrevetíti, hogy az idei év a kártevő egyik legerősebb fellépését hozhatja.
Nem csak rág – utat nyit a mérgező gombáknak is
A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) mára a magyar növénytermesztés egyik legveszélyesebb kártevőjévé vált. Az egyre melegebb és szárazabb nyarak kedveznek a szaporodásának, ráadásul már nemcsak délről bevándorló lepkékkel kell számolni: az enyhe telek miatt is egyre nagyobb számban át is telel Magyarországon. Egy vegetációs időszakban akár három-négy nemzedéke is kialakulhat.
A kukoricában a hernyók először a bibeszálakat rágják, majd berágják magukat a csuhélevelek alá, ahol a fejlődő szemeket pusztítják. A közvetlen termésveszteségnél azonban sokszor nagyobb veszélyt jelent, hogy a rágási sérüléseken keresztül gombák – köztük Fusarium- és Aspergillus-fajok – fertőzik meg a csövet. Ez aflatoxin-felhalmozódáshoz vezethet, amely miatt a termés akár takarmányozásra vagy élelmiszeripari felhasználásra is alkalmatlanná válhat.
(Fotó: Shutterstock)
Nem csak a kukoricát veszélyezteti
A gyapottok-bagolylepke rendkívül sok tápnövénnyel rendelkezik. A kukorica mellett komoly károkat okozhat napraforgóban, szójában, cirokban, borsóban, lucernában és magkenderben is. A kertészeti kultúrákban a paprika, a paradicsom, a bab, a cukkini és más kabakos növények terméseit rágja be, ami gyors rothadást idéz elő. Dísznövényekben – például muskátliban, krizantémban vagy rózsában – a virágbimbók károsításával okoz jelentős veszteséget.
A hernyók számára a növények virágai, termései és egyéb szaporítószervei különösen vonzóak, ezért most, amikor számos kultúra virágzik vagy termést fejleszt, különösen nagy a fertőzési veszély.
Most dől el, meg lehet-e állítani
A védekezés sikerét szinte teljes egészében az időzítés határozza meg. A rovarölő készítmények csak addig hatékonyak, amíg a fiatal lárvák a növény felszínén tartózkodnak. Amint a hernyó berágta magát a kukoricacsőbe, a napraforgó tányérjába vagy a paradicsom termésébe, a kémiai védekezés hatékonysága drasztikusan csökken.
Ezért most a legfontosabb feladat a folyamatos állományellenőrzés. A szakemberek feromoncsapdák alkalmazását, valamint a levelek fonákának, a bibeszálaknak, a virágoknak és a fejlődő terméseknek a rendszeres vizsgálatát javasolják. A kezelést a tojásrakás és a lárvakelés időszakára kell időzíteni, amikor a fiatal hernyók még könnyen elérhetők.
Kémiai és biológiai megoldások is rendelkezésre állnak
A hagyományos növénytermesztésben a tojásölő vagy tartamhatással rendelkező készítmények jelenthetik a leghatékonyabb megoldást, míg a kontakt hatású piretroidok csak a frissen kikelt lárvák ellen eredményesek, és a nyári hőségben gyorsan lebomlanak.
Az ökológiai gazdálkodásban a Bacillus thuringiensis hatóanyagú biológiai készítmények nyújtanak hatékony védelmet, feltéve, hogy a lárvák még nem rágták be magukat a növénybe. Emellett egyre több helyen alkalmazzák a Trichogramma petefürkész darazsakat is, amelyek még a tojásállapotban elpusztítják a kártevőt. A következő hetekben várhatóan tovább erősödik a fertőzési nyomás, ezért azokban a gazdaságokban, ahol tavaly is jelentős volt a kártétel, most különösen fontos az előrejelzésre alapozott, gyors beavatkozás.
Agrárágazat Tudástár: gyapottok-bagolylepke – A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) sok tápnövényű mezőgazdasági kártevő, amelynek lárvái a virágokat, terméseket és magkezdeményeket károsítják. Rágásukkal közvetlen termésveszteséget okoznak, emellett fertőzési kaput nyitnak toxintermelő gombák számára. A hatékony védekezés alapja az előrejelzés és a fiatal lárvák elleni időben végzett kezelés.
