A kertészeti szféra legnagyobb szakmai szervezete szerint nemcsak rászorul a hazai ágazat a külföldi munkaerőre, de már sok magyar munkavállaló állása is attól függ, jön-e valaki hozzánk napszámba. Nagy bajban a mezőgazdaság e szektora, és a munkaerő-utánpótlás az egyik legfájóbb a problémakörök között.
Ha Magyarországra jössz, megmented a munkahelyünket
Apáti Ferenc szerint a külföldi dolgozók nem elveszik, hanem megőrzik a magyar munkahelyeket.
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke szerint a külföldi munkaerő korlátozása érzékenyen érintheti a hazai zöldség- és gyümölcstermesztést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a júniusi kormányzati módosítások után a foglalkoztatási célú munkaerő-behozatal továbbra is lehetséges, ami az ágazat problémáinak jelentős részét kezeli.
Nincs már hazai munkaerő-tartalék
Rámutatott, hogy a kertészetben dolgozó mintegy 100 ezer munkavállalóból csupán 2500–3500 fő érkezik harmadik országból, vagyis arányuk mindössze 3 százalék körüli. Szerinte ugyanakkor ezeknek a dolgozóknak a szerepe jóval nagyobb, mint amit a számuk sugall, mivel a magyar agráriumban már évek óta gyakorlatilag nincs szabad, mozgósítható munkaerő-tartalék. Úgy fogalmazott, hogy a 4 százalék körüli munkanélküliségi ráta közel teljes foglalkoztatottságot jelent, ezért a kertészet számára elérhető munkaerő „elfogyott”.
Az elnök szerint az ágazat 10–15 éve küzd súlyos munkaerőhiánnyal, amelyet sem a béremelések, sem más foglalkoztatási eszközök nem tudtak érdemben enyhíteni. Véleménye szerint sok esetben még jelentősen magasabb bérek mellett sem lehetne elegendő magyar dolgozót találni a fizikailag megterhelő mezőgazdasági munkákra. Emiatt a termelők az elmúlt években egyre inkább a harmadik országból érkező munkavállalók felé fordultak.
A vendégmunkások magyar állásokat is védenek
Apáti Ferenc hangsúlyozta, hogy a külföldi dolgozók nem a magyar munkahelyeket veszik el, hanem éppen ellenkezőleg: sok esetben megőrzik azokat. Álláspontja szerint egy kertészeti vállalkozásnál alkalmazott 10–20–30 százaléknyi külföldi munkaerő teszi lehetővé, hogy a fennmaradó 70–90 százaléknyi magyar munkavállaló munkahelye is megmaradjon. Ha a vállalkozások elveszítenék a külföldi munkaerő alkalmazásának lehetőségét, több gazdaság működése kerülhetne veszélybe, ami magyar munkahelyek megszűnésével is járna.
A FruitVeB elnöke szerint a magyar kertészeteknek ráadásul olyan országok termelőivel kell versenyezniük, mint Szerbia, Ukrajna, Marokkó vagy Egyiptom, ahol a munkaerőköltségek jóval alacsonyabbak. Emiatt a bérek jelentős emelése sok esetben rontaná a hazai termékek versenyképességét a nemzetközi piacokon.
Nem csak a munkaerő, az időjárás is szorítja az ágazatot
A FruitVeB elnöke szerint a munkaerőhiány mellett az időjárási szélsőségek jelentik a kertészet másik legnagyobb kihívását. Úgy véli, hogy a fagykárok enyhítésére várhatóan idén is születnek kormányzati intézkedések, de ezek inkább tűzoltásnak tekinthetők. Hosszabb távon az ágazat számára új alkalmazkodási stratégiák kidolgozására lesz szükség, mert sem a klímaváltozás, sem a munkaerőhiány problémája nem oldható meg gyors intézkedésekkel.
Háttér: országos szintű munkaerőválság alakult ki
A magyar mezőgazdaságban kritikus munkaerőhiány alakult ki: a szakértők szerint már nincsenek érdemi hazai munkaerő-tartalékok, aki dolgozni akar és tud, az jellemzően már munkában áll. Különösen az állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint az élelmiszeripar szenved a dolgozók hiányától, ezért a külföldi – főként Fülöp-szigeteki – munkavállalók szerepe egyre fontosabb.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az idénymunka költségei jelentősen emelkedtek, miközben a napi bérek több térségben már a 18 ezer forintot is elérik, mégsem jelentkezik elegendő munkaerő. Szakértői becslések szerint országosan 150–250 ezer állás részben vagy teljesen betöltetlen lehet, ebből legalább 65 ezer tartósan üres.
A szakma szerint a problémát önmagában sem a béremelés, sem a vendégmunkások alkalmazása nem oldja meg. Hosszabb távon a gépesítés, az automatizáció, az öntözési fejlesztések és a rugalmasabb foglalkoztatási szabályok jelenthetik a kiutat, különben egyes ágazatokban már a betakarítás és a termelés fenntarthatósága is veszélybe kerülhet.
Agrárágazat Tudástár: Munkaerőhiány a kertészetben – A kertészeti ágazatban a munkaerőhiány azt jelenti, hogy a termelők nem találnak elegendő dolgozót a szezonális és fizikai munkák elvégzésére. A probléma különösen a zöldség- és gyümölcstermesztésben jelentős, ahol a betakarítás és a növényápolás sok élőmunkát igényel. A külföldi vendégmunkások alkalmazása ezért egyre fontosabb szerepet kap, miközben hosszabb távon a gépesítés és az automatizáció jelentheti a megoldást.
