Gyakori magyarázat, hogy a magyar sertéságazat nehézségei elsősorban a kínai piac visszaesésére vezethetők vissza. A számok azonban árnyaltabb képet mutatnak: csökken a sertéshúsfogyasztás, bőséges a kibocsátás a mezőgazdaságban.
Többet adunk el, de gyengébb áron
A KSH adatai szerint 2025-ben az élősertés-kivitel 9%-kal 40 ezer tonnára nőtt, miközben a behozatal 23,5%-kal 47 ezer tonnára csökkent. A sertéshús exportvolumene 5,7%-kal 157 ezer tonnára emelkedett, ugyanakkor az exportérték 14%-kal mérséklődött. Ez azt jelenti: több húst adtunk el, de alacsonyabb áron. A legfontosabb piacaink ma döntően uniós országok – Románia, Olaszország, Horvátország, Szlovákia –, miközben az EU-n kívüli relációk (Japán, Kína, Tajvan) az ASP miatt érdemben kiesetek. A kivitel súlypontja tehát már nem Ázsiában, hanem az EU-n belül van.
Áresés: túlkínálat és fogyasztáscsökkenés az EU-ban
A hazai vágósertés termelői ára 2026 januárjában 533 Ft/kg hasított melegsúly volt, ami 26,7%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál (AKI PÁIR). Az uniós „E” kategóriás sertés ára 1,5 euró/kg körül alakult januárban, közel 19%-os éves visszaeséssel. A meghatározó vágóhidaknál 1,21–1,45 euró/kg közötti árak voltak jellemzők.
Az áresés mögött több tényező áll:
– uniós túlkínálat: 2025 első hónapjaiban nőtt a vágásszám és a kibocsátás,
– szezonális hatás: az őszi időszakban szokatlanul mély árzuhanás következett be;
– szűkül a fogyasztás: az EU-ban hosszabb távon csökken a sertéshús iránti kereslet, miközben a baromfi piaci súlya erősödik;
– kereskedelmi bizonytalanságok: kínai vámok és exportkorlátozások szűkítik a mozgásteret.
A kínai kereslet visszaesése valóban érdemi, bár nem kizárólagos tényező. Az uniós export 2021-es csúcsa óta több mint másfél millió tonnával csökkent a kivitel, de az árnyomás fő oka ma az EU belső piacának egyensúlytalansága és a gyengülő fogyasztás.
Szerkezeti átalakulás az uniós sertéspiacon
Az EU-ban az elmúlt évtizedben csökkent az állomány és a fogyasztás. Spanyolország növekedett és megerősítette vezető szerepét, míg Németország jelentős visszaesést szenvedett el. A termelés koncentrálódik és automatizálódik, a versenyképességi különbségek pedig élesednek.
Magyarországon a kocaállomány az elmúlt években stabilizálódott, de az export szerkezete beszűkült. A baromfihús külkereskedelmi egyenlege látványosan javult, míg a sertéshúsé romlott – ez is jelzi az ágazatok közti eltérő piaci trendet.
Mi következik?
A jelenlegi helyzet nem pusztán ciklikus mélypont. A sertéshús iránti kereslet lassú csökkenése, az uniós túlkínálat, a feldolgozóipari versenyképességi problémák és a kereskedelmi korlátozások együtt nyomják le az árakat. A magyar sertéságazat számára a következő időszak inkább alkalmazkodásról, integrációról és költséghatékonyságról szólhat, mintsem gyors piaci fordulatról.
Agrárágazat Tudástár: Sertéspiaci árnyomás – Olyan piaci helyzet, amikor a sertéshús és az élősertés ára tartósan lefelé tart a túlkínálat, a fogyasztás csökkenése és a külpiaci korlátok együttes hatása miatt. Ilyenkor előfordul, hogy az exportvolumen nő, az exportbevétel mégis csökken, mert az egységárak esnek, miközben az ágazat mozgásterét szűkíti az EU belső piaci egyensúlytalansága és az ASP miatti relációkiesés is.
