Magyarország éghajlati adottságai miatt gyakran előfordul, hogy a természetes csapadék mennyisége nem elegendő a növények egészséges fejlődéséhez és az elvárt hozam biztosításához. Az öntözőtelep tervezésénél ezért nem elegendő az engedélyezéshez szükséges minimumadatokkal számolni. A rendszernek a növény tényleges vízigényét, a termesztési célt és a helyi adottságokat kell kiszolgálnia – különben a beruházás papíron megfelelőnek tűnhet, a gyakorlatban mégsem ad termésbiztonságot.
Négy öntözési mód, eltérő felhasználási céllal
Az öntözés négy fő módja a felületi öntözés, az esőszerű öntözés, a mikroöntözés és a felszín alatti öntözés. A felületi öntözés olyan vízszétosztási megoldásokra utal, amelyek a talaj felszínén, gravitáció útján juttatják el a vizet a szántóföldön a növényekhez.
Az esőszerű öntözés (1. kép) a nyomás alatti vizet csepp formájában juttatja el a növényhez. Ez a mód nagyobb hatékonyságú, mint a felületi öntözés. A kezdeti beruházási költségek azonban magasak.
A mikroöntözés a leghatékonyabb az összes mód közül, és a vízfelhasználás hatékonysága 90% vagy akár magasabb is lehet. Két fő módszere a mikroszórófej és a csepegtetőcső alkalmazása. Kisebb területeken alkalmazható a leghatékonyabban, jó vízminőséget igényel, és magas kezdeti, illetve fenntartási költségekkel jár. A felszín alatti vízpótlás legelterjedtebb módszere a csepegtetőcső beépítése a talajba (Subsurface Drip Irrigation – SDI). A víz és a tápanyag közvetlenül a gyökérzónába kerül. Költséges, nagy szakértelmet és körültekintő üzemeltetést igénylő megoldás.
A tervezés nem kezdődhet sablonértékekkel
Az öntözés szakszerű kivitelezése sokirányú ismeretet kíván. A vízpótlás eredményessége nagyban függ a légkör, a talaj, a növény, a használt agrotechnika jellemzőitől. Az öntözőtelepek különlegessége, hogy mindegyik más és más, a tervezést a helyi adottságoknak megfelelően kell végezni.
Öntözőtelep tervezése során peremfeltételként kell megadni a következőket:
– a talajvízszint a vízszállítás által érintett és az öntözött területeken a beavatkozások hatására nem emelkedhet a kritikus szint fölé.
– A víz minősége a gépbe táplálás pontján nem lehet rosszabb az előírtaknál: esőszerű öntözés esetén az összes sótartalom kevesebb mint 500 mg/l, csepegtetőcső esetén kevesebb mint 1000 mg/l legyen.
Az alultervezés később komoly veszteséget okozhat
Az öntözőtelep tervezése engedélyhez kötött, azonban sok esetben kiderül, hogy a tervező nem járatos az öntözésben. Jelentős probléma, hogy épületgépész, közműtervező speciális képzettség nélkül készít engedélyes tervet. Ennek következménye a napi 4 liter/fa (kb. 40 l helyett) vízadag egy szabad állású meggyes ültetvényben. Ha az egyik kivitelező az alultervezett, papíron szereplő vízigényre ad ajánlatot, a másik pedig a tényleges növényi igényre méretezi a rendszert, úgy jelentős árkülönbség alakul ki az ajánlatokban. Ilyenkor az olcsóbb ajánlat tűnik kedvezőbbnek, pedig az így megépülő telep nem biztos, hogy képes ellátni a feladatát. Az ismerethiányon túl az ültetvények vízigényének szándékos alultervezése ma általános a mezőgazdaságban.
Ennek a tervezésnek az alapja két feltételezés:
1. A hatóság könnyebben megadja az engedélyt egy kisebb igényre (miközben a tényleges vízkivétel ellenőrzése sok esetben hiányos).
2. A gazda méltán aggódik amiatt, hogy a változó szabályozás miatt a víz után valamilyen járulékot kell fizetni, ezért egy kisebb igény később kisebb anyagi terhet jelent.
Az engedélyezési és tervezési gyakorlatban alapelvként kellene kezelni: 300 mm/év alatti vízpótlással nem tervezhető biztonságosan esőszerű öntözés, 200 mm/év alatt pedig a mikroöntözés sem tekinthető megfelelő műszaki kialakításnak.
Az öntözési forduló vízmennyisége döntő adat
Az öntözőtelep tervezése során sarkalatos kérdés az öntözési fordulóban kijuttatandó vízmennyiség. A telepet a maximális igényre kell kiépíteni, mert sok esetben az utólagos javításra nincs lehetőség.
Az alábbi paraméterek a hazai klimatikus adottságok és az öntözendő kultúra gazdasági értéke alapján kerültek kidolgozásra.
Mikroöntözés: nagy hatékonyság, szigorú feltételek
A mikroöntözés jellemzői:
– a kijuttató elemek vízhozama jellemzően 50 liter/óra alatti,
– a kijuttató elemek rögzítettek a növény közelében,
– a víz áramlása a talajban egyirányú, a C-szint felé történik,
– a sók folyamatos kilúgzása miatt a növény vízigényén túl 10%-kal nagyobb vízadaggal kell számolni,
– a tápoldatozás és a vízkezelés a technológia része.
A telepek vízellátására elsősorban FELSZÍN ALATTI vízforrást kell igénybe venni.
A mikroöntözőtelep tervezéséhez szántóföldi zöldségnövények esetében 5 liter/m²/nap vízmennyiséggel érdemes számolni.
Gyümölcsösök esetében a vízigényt a művelési rendszerhez kell igazítani. Szabad állású, természeteshez közeli lombkorona esetében a tervezési érték az árnyékolt felület alapján számítható: árnyékolt felület m² × 4 liter/nap.
Egy 6 × 4 m-es kötésbe ültetett meggyfa esetében az árnyékolt felület körülbelül 12,6 m², így a napi vízigény 50,4 liter/fa.
Támrendszeres művelésnél a függőleges zöldfelület alapján célszerű számolni. Egy 3 × 1 m-es térállású, 3 m magas jégháló alatti almafa esetében a levélfelület 3 m², így a napi vízigény 15 liter/fa, hektáronként 3330 fa esetén ez naponta 49,98 m³ vízigényt jelent. A sorok művelési iránya lehetőleg észak-déli legyen.
Egy meggyültetvény vízigénye számokban
Milyen hozamú vízforrás kell a 25 ha nagyságú, csepegtetőcsővel öntözött, 6 × 4 m kötésbe ültetett meggyültetvény vízigényének fedezésére?
A 6 × 4 m térállású, csepegtetőcsővel öntözött meggyültetvény esetében 1 hektáron 417 fa található. Egy fa napi vízigénye az árnyékolt lombfelület alapján 50,4 l.
A teljes ültetvény napi vízigénye: 25 ha × 417 fa × 50,4 liter = 525 420 liter/nap.
Ha a vízforrás napi 22 órát üzemel, akkor a szükséges kapacitás: 23 882 liter/óra, vagyis körülbelül 24 m3/óra, 400 liter/perc.
Meggyültetvényben két fenológiai fázisban különösen fontos a vízpótlás: a termésérés és a rügyképződés időszakában. A két szakasz között érdemes csökkenteni a vízadagot, mert így mérsékelhető a túlzott hajtásképződés.
Felszín alatti csepegtetőcső
A csepegtetőcsövek mosására külön gerincvezeték kiépítése szükséges. A mosóvezetéket kettős funkcióban (öntözés-mosás) beépítve az ágyások hosszúságát meg lehet duplázni. A csepegtetőcsőben kialakuló vákuum megelőzésére az osztóvezetékbe légszelep beépítése szükséges.
Nyomáskompenzált elemmel szerelt miniszórófejes vagy keményfalú csepegtetőcső-telep
A szivattyú teljesítményét 30%-kal nagyobbra kell választani a munkaponthoz képest. Az üzemi nyomás kialakítására frekvenciaváltó beépítése szükséges.
Növényházaknál a maximális vízigény a mérvadó
Növényházakban, csemetekertekben és faiskolákban a nagy értékű állomány miatt a rendszert a maximális vízigényre kell méretezni. Növényházaknál a PET maximális értéke alapján 7 liter/m2/nap tervezési vízmennyiséggel lehet számolni. Csemetekertek és faiskolák esetében szintén 7 liter/m2/nap javasolt.
Sportpályáknál az egyenletesség a kulcskérdés
Díszkertekben külön szakaszokat kell tervezni
A spray, turbinás szórófejek, csepegtetőcsövek, miniszórófejek külön-külön szakaszban üzemeljenek. A turbinás fejek és az MP Rotator üzemelhet együtt, közös szakaszban, azonos intenzitás mellett. Turbinás szórófejeknél a fúvókák vízhozamát a lefedett területnek megfelelően válogassuk össze. A szórófejek egymás közötti távolságát úgy határozzuk meg, hogy a kiválasztott fej vízsugara elérje a szomszéd feje(ke)t. Vegyük figyelembe, hogy a katalógusban megadott szórási távolság laboratóriumi körülmények között lett meghatározva, a gyakorlatban észlelhető sugár lehet 10%-kal kisebb a szabad levegőben elpárolgó cseppek miatt.
– Közműbekötés esetén visszacsapó- és mesterszelep beépítése szükséges.
– Kijuttatási egyenletesség: CU 80%.
Az öntözőtelep tervezéséhez javasolt vízmennyiség:
– Díszpark: gyep, cserje 4 liter/m2/nap.
– Díszpark: szabadon álló fa 4 liter/árnyékolt m2/nap.
– Díszpark: sövény 4 liter/függőleges felület m2/nap.
Tetőkertek öntözőtelepe
Jelentős oázishatással számolhatunk, amely többletenergiát jelent az öntözött területen.
Tetőkertek
– Extenzív: az öntözőtelep tervezéséhez javasolt vízmennyiség: tetőkertek 3 liter/m2/nap.
– Intenzív: az öntözőtelep tervezéséhez javasolt vízmennyiség: tetőkertek, zöldházak 9 liter/m2/nap.
Zöldfalak
A sófelhalmozódás elkerülésére növeljük a vízadagot 10%-kal. Az öntözőtelep tervezéséhez javasolt vízmennyiség:
– zöldfalak 9 liter/m2/nap.
Dr. Tóth Árpád
Aquarex ’96 Kft.
Agrárágazat Tudástár: öntözőtelep-tervezés – Az öntözőtelep-tervezés a növény tényleges vízigényéhez, termesztési céljához, talajához, vízminőségéhez és öntözési módjához igazított méretezés, amely meghatározza a rendszer kapacitását, szűrését, üzemi nyomását és kijuttatási egyenletességét a termésbiztonság érdekében.
