30 ezer állat idő előtti vágásával igyekszik stabilizálni a sertésszektort a svácji mezőgazdaság. A jelek szerint a többi nagy sertéstermelő és exportáló ország is igyekszik konszolidálni Európában.
Korrekció, megtorpanás az élen
Az európai sertéstartásban 2024–2025-ben ellentmondásos folyamatok rajzolódtak ki. Spanyolország továbbra is messze a legnagyobb uniós sertéstartó ország: 2024-ben az EU teljes sertésállományának 26,2 százaléka itt volt, 2024 decemberében 34,57 millió állatot tartottak. Aztán 2025 novemberére 33,65 millióra mérséklődött az állomány, ami már enyhe korrekciót jelez. Ugyanakkor a spanyol ágazat súlya változatlanul meghatározó, exportkitettsége pedig továbbra is nagyon erős, amit a 199 százalékos önellátottsági ráta is mutat.
Lengyelországban ezzel szemben a korábbi visszaesés után inkább megtorpanás látszik. Az állomány 2024 decemberében 9,08 millió volt, ami 7,1 százalékos éves csökkenést jelentett, 2025 júniusára viszont 9,1235 millióra nőtt. Ez még nem fordulat, inkább stagnálás közeli állapot, vagyis a lengyel sertéstartás egyelőre nem tudott látványos növekedési pályára állni.
A (több) tízmillió sertés országai
Dániában az állomány bővült: 2025 januárjában 11,6 millió, 2025 júniusában pedig már csaknem 12 millió sertést számoltak össze, ami 5,6 százalékos éves emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor a vágások száma nem nőtt ezzel párhuzamosan, a második negyedévben 3,3 millió sertést vágtak le, miközben az élősertés-export 4,1 millió darab volt. Ez azt jelzi, hogy Dánia továbbra is elsősorban exportorientált termelő, különösen a malac- és élőállat-kivitelben.
Németországban a hosszú leépülés után inkább stabilizálódás rajzolódik ki. 2025 májusában 20,9 millió sertést tartottak, novemberre pedig 21,5 millióra emelkedett az állomány. Ugyanakkor a gazdaságok száma tovább csökkent: egy év alatt 2,7, tíz év alatt 40,8 százalékkal. Ez azt mutatja, hogy a termelés egyre inkább kevesebb, nagyobb telepre koncentrálódik.
A svájci modell
Az unió egészében 2024-ben 132 millió sertést tartottak, ami 0,5 százalékos éves csökkenés.
Közben Svájcban már túltermelési válság alakult ki: 2025 szeptembere óta nagyjából heti 48 ezer sertést vágtak le, miközben a piac legfeljebb 44 ezret tudna felszívni. A hűtőházi kapacitások is megteltek, ezért az ágazat gyors beavatkozást sürget. Az egyik első ilyen lépésben 30 ezer malac vagy hízósertés idő előtti kivonását tervezik.
Hazai helyzet
Magyarországon ezzel szemben enyhe állománynövekedés látszik: 2025. december 1-jén 2,87 millió sertést tartottak, ami 2,4 százalékos éves emelkedés. A külkereskedelmi adatok szerint 2026 januárjában nőtt az élősertés-kivitel és -behozatal, miközben a sertéshús exportja és importja egyaránt visszaesett. Az összkép alapján Nyugat-Európában a nagy, hatékony exportőrök maradtak kedvezőbb helyzetben, míg több más országban inkább alkalmazkodás, koncentráció vagy piaci nyomás jellemzi az ágazatot.
Agrárágazat Tudástár: Sertés-önellátottsági ráta – Az a mutató, amely megmutatja, hogy egy ország sertéshús-termelése milyen arányban fedezi a belföldi fogyasztást; a 100% feletti érték exporttöbbletre, a kiugróan magas arány pedig erős külpiaci kitettségre és túltermelési kockázatra is utalhat.
