„Mi elég erősen beleszülettünk a tutiba”

Generációváltás közelről, mégis más szemszögből

Nincs már olyan szakmai fórum, ahol ne kerülne szóba a generációváltás. Nem véletlen: az egykori privatizáció és kárpótlás éllovasai már erősen érintettek az ügyben, ha tudomásul veszik, ha nem.

A XXIII. Pápai Agrárexpo középpontjában is ez a kihívás állt, gyermekprogramok és az ország legnagyobb agrárjátszótere várta a kicsiket, szakmai versenyek a nagyobbakat, a Portfolio által szervezett Nyugat-magyarországi Agrárfórum pedig már az érintetteket. Galambos-Tóth Annamáriától, az Agrárminisztérium főosztályvezetőjétől tudtuk meg, hogy az agrártárca olyan szakpolitikai programot készít el idén őszig, amelyen a fiatal gazdálkodóvá válás akadályait és azokat leküzdő megoldásokat összegzi. Mezei Dávid, a Takarék Csoport uniós agrártámogatási igazgatója nyugat-európai példát hozott a konferenciára, ott ugyanis már több nagy bank is külön terméket dolgozott ki a fiatal gazdák számára, igazodva a pénzügyi és beruházási aktivitásukhoz.

A fiatal gazdálkodókon a 40 év alattiakat értjük, Magyarország ebben az uniós átlagot képviseli (13% körül van nálunk a 40 év alatti gazdák aránya). Az átlagéletkor kicsivel van 50 év felett az unióban, nálunk azonban ez 54-55 év körüli, ebben tehát az uniós átlag alatt vagyunk. Weisz Miklós, az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) társelnöke azonban nemcsak ezekre az adatokra hívta fel a figyelmet: érdemes megvizsgálni a fiatal és az idősebb generáció közötti különbségeket is. A fiatalabbak pl. jellemzően nagyobb üzemmérettel rendelkeznek, mint az idősebbek, és üzemeikben nagyobb arányban jelennek meg a beruházások, fejlesztések.

Egyenes adásban, otthonról

A generációváltás témáját nemcsak a fiatalok oldaláról lenne fontos tanulmányozni, hanem a szülői oldalt is figyelembe kellene venni – ez Dobosi Győzőnek, a Dobosi Pincészet tulajdonosának a véleménye. Nagyon fontosnak tartja a megfelelő családi kommunikációt, a szülők ugyanis gyakran nehezen engedik át a felelősséget. A családi vállalkozás egyik előnye egyben hátránya is az, hogy a vállalkozással kapcsolatos problémákat is a családi ebédnél vitatják meg, ami kézenfekvő, akár kifizetődő is, viszont az átlagnál több kompromisszumot igényel, és az üzleti modellt sem mindig tükrözi. De vitathatatlan előnye, hogy talán hamarabb felszínre kerülnek a problémák.

A családi vállalkozásoknál jellemzően sok az emberi tényező, ami azzal jár, hogy mindenkinek más a véleménye – ezt már Némethné Bujdosó Barbarától, az EuroChem Agro Hungary Kft. marketing- és termékmenedzserétől hallhattuk, aki egy borász család harmadik generációját is képviseli, sőt férjével önálló gazdálkodásba is fogott a közelmúltban. „Egy családi vállalkozásban talán az a legérdekesebb helyzet, amikor három generáció van, ilyenkor ugyanis már többszörösen nem egyértelmű, mi számít családon belüli felelősségnek, és mi cégen belülinek, mikor, ki és milyen jogon kritizálhat meg egy döntést vagy akár egy mozdulatot”.

„Viszont sok olyan gazdálkodás is van, ahol nincs kinek átadni a vállalkozást, vagy épp volna kinek, de az átadó talán sosem fogja 100%-ban elengedni a vállalkozását, talán épp a különbségek láttán” – mondta Simon Attila, az MKB Bank főosztályvezetője, gyakorló gazdálkodó, a Simon Family Farm tulajdonosa. A mostani fiatal gazdák ugyanis már digitálisan gondolkoznak, ami a jelenlegi helyzetben, ahol szinte minden ágazat küszködik a munkaerőhiánnyal, akár előny is lehet, a digitális megoldásokkal ugyanis optimalizálni lehet a gazdálkodást. Kevesen választják az agrárszakmát, aminek okait tudjuk. Közös érdekünk, hogy a szakmánk értékeit felmutatva, a motivációt elérjük, ami talán a generációváltást és a sokat emlegetett kommunikációt is segíteni fogja.

Összeállította: Sándor Ildikó