Mikro öntözési rendszer karbantartása

A kiépített mikro öntözési rendszerünk – akár csepegtető akár mikro szórófejes öntözésről legyen szó – igényli a rendszer karbantartását mint például az autónk, traktorunk vagy más életünk részét képező technikai eszköz.

Az öntözőrendszerünk igényel mérésen, vizsgálatokon alapuló ellenőrzést és rendszeres technikai karbantartásokat. Az egyik legfontosabb kontrollálandó egység a vízforrásunk. Ennek víztermelési képességét és vízminőségi adatainak stabilitását esetleges változásait figyelemmel kell kísérni. A vízbeszerzés a kertészetek nagy részében felszín alatti vízkészletből történik öntözőkutak segítségével. A víztermelő kapacitásunkat az alábbi módokon tudjuk kontrollálni: mérünk nyugalmi vízszintet, üzemi vízszintet, vízhozamot, és a kútfejnél víznyomás értéket. Az adott értékek képet mutatnak arról, hogy történt e változás az öntözőkút vízszolgáltató kapacitásában, és a víztermelő szivattyúnk estleges kopottságáról kapunk információkat. A kút kipróbálása lehetőséget biztosít, hogy egy vízmintavételt is eszközöljünk és egy laborvizsgálatot elvégeztessünk öntözővíz minősítés céljából. A víztermelést legalább fél óráig végezzük egy tavaszi induláskor, hogy reális képet kapjunk a vizünk összetételéről.

A mérési és laborvizsgálati eredményekről célszerű egy naplót vezetni, amelyből tudjuk követni a víztermelő kutunk adatainak esetleges változásait. Tudjuk rögzíteni a vízfelhasználás nagyságrendjét , amely segítség lehet az öntözés hatékony és költségtakarékos tervezéséhez.

Amennyiben a mért adatokban illetve a vizsgálati eredményekben változások láthatók kérni kell kútfúró szakember ill. öntözési szakember konzultációját véleményét és javaslatát.

A laborvizsgálatokat nem fontos akkreditált laborral végeztetni, mivel ez nem hatósági ügyintézésre szükséges adat lesz, csak gyakorlati információkra van szükség így számottevő pénzmegtakarítást érhetünk el. Az ilyen felkészülési , ellenőrzési időszakban nézzük meg azt is ,hogy a vonatkozó hatósági engedélyeink (ha vannak) érvényesek e, mikor fognak lejárni, mikor kell elkezdeni az esetleges hosszabbítási folyamatot, annak előkészítését (pl. talajvizsgálatok).

A kutak vagy közvetlenül szűrőrendszerekre termelik a vizet vagy víztároló tartályokba, medencékbe. A tartályok, medencék tisztításáról és karbantartásáról a szezon kezdete előtt célszerű gondoskodni. Vizsgálni kell a szigetelések megbízhatóságát, vízzáróságát. Vagy a javításáról vagy a cseréjéről kell gondoskodni. Feltétlen fontos a tisztítás a lerakódott iszapréteg eltávolítása. Ilyenkor korrigálhatjuk a víztározó építésekor elkövetett esetleges hibákat. Ilyenek az alábbiak lehetnek: a tározó feltöltési pontja és a települt vízkivétel túl közel van egymáshoz, a szűrőrendszer mosatóvize vissza van vezetve a víztározóba, a feltöltési ponton nem kellő a vízbevezetés porlasztása, a tisztításhoz nem került kialakításra mélyponton egy zsomp.

A tározó medencék esetén feltétlen fontos, hogy folyamatos kerítéssel és táblákkal biztosítsuk az élet és balesetvédelem feltételeit, és a kerítés talán megakadályozza a vadállatok által okozott problémákat (pl.: róka). A jó tanácsok ellenére ne telepítsünk az öntözővíz tározó medencékbe halakat ez vízminőségi problémákat vet fel, és nem ritka a halpusztulás sem.

A szűrőrendszerünknél a szezon eleji ellenőrzés az alábbiakra terjedjen ki: a csatlakozó és szerelési pontokon a tömítések épségére, használhatóságára és azok anyagától függő kezelésére.

A szűrőrendszerünk jellemző pontjain lévő manométerek épségét, mérőképességét, méréspontosságát is ellenőrizzük, ha kell, cseréljük. A szűrőbetétek és szűrőközegek ellenőrzését is kellő körültekintéssel végezzük el. A finomszűrők betétjét gyengén savas vízben célszerű tisztítani szétszedett állapotban. Egynapos áztatás után tiszta vízben puha kefével vagy vízsugárral tudjuk tisztítani a szűrőbetét elemeit, ilyen munkához feltétlenül használjunk egyéni védőfelszerelési eszközöket, csak kiképzett dolgozó végezze az ilyen munkát. Általánosságban javasolható, hogy 1%-os oldatnál ne használjunk töményebbet. A sav kiválasztása a vízminőségi paraméterek és a lerakódások alapján történjen (pl.: sósav, salétromsav, hangyasav, citromsav…).

A tisztítás után az elemeket helyes sorrendben kell összeszerelni. Megjegyezzük, hogy a profi szűrők betétjei bírják a vegyszeres kezelést, de előfordulhat, hogy van olyan is ami nem bírja.

Ha van lehetőség beszerezni még egy szűrőbetétet, akkor teljes szezonban folyamatosan tudunk vegyszeres szűrőtisztítást végezni úgy, hogy nem kell öntözési szünetet tartani.

A kőzetszűrőknél (algaszűrők) azt kell eldönteni, hogy az elkövetkező szezonban is megfelelő szűrést fog biztosítani a szűrőtöltet. A tisztítónyíláson keresztül kiszedjük a szűrőanyagot és műanyag zsákokba helyezzük. A tartályokat magasnyomású mosóval és vízsugárral tisztára mossuk. A szűrőkőzetet egy vödörben próbaáztatással megvizsgáljuk, hogy milyen szennyezettségi foka van. Egyszerű mosással még egy időre alkalmassá tehetjük a szűrőkőzetet, de három szezon után célszerű új anyaggal feltölteni a szűrőket.

A központban vannak felszerelve a tápoldatozó berendezések, melyek intenzív szezon i használat után nem gyakran részesülnek karbantartásban, pedig egyes tápoldatozások után legalább tiszta vizes működtetés volna szükséges, időnként pedig tisztítás és a mozgó alkatrészek kenése.

Az eszközünket kell felhasználni a csőhálózat és a vízkijuttató hálózat (csepegtető-mikroszórók) vegyszeres karbantartására. A vízminőségi paraméterek, vízkijuttatási és hidraulikai adatok birtokában egy karbantartási munkatervet készítünk, amely meghatározza a vegyianyag összeállítását, annak időbeli kijuttatását, estleges ismétlését a kijuttatás utáni várakozási időt, majd a tisztító mosatás lefolytatását. A használatos tisztítóanyagok lehetnek: sósav, salétromsav,

citromsav, foszforsav, receycling- hangyasav és hidrogénperoxid kész keverékoldata, klór és más egyéb egyénileg kikísérletezett tisztító oldat. Fontos hogy a savakkal való munkavégzés veszélyes és nagy odafigyelést igényel be kell tartani a rá vonatkozó előírásokat.

A karbantartásra tervezett oldat töménysége a szárnyvezetékekbe 0,6-1,0 % közötti legyen.

Általános érvényűen elmondható, hogy az öntözőrendszerbe a tápoldatozó segítségével bejuttatjuk az elkészített törzsoldatot, majd várakozunk, hogy kifejtse hatását (pl. 24 óra), ezután ismételt bejuttatás mellet elkezdjük a csővégeken keresztül a hálózat kimosatását. A csővégeket addig tartjuk nyitva, amíg szemmel láthatóan tiszta víz nem jön. A szezon végén is célszerű elvégezni a teljes vegyszeres karbantartást. Rossz vízminőségű helyeken és ott, ahol intenzív műtrágyázás történik, a termelési ciklus alatt rendszeres mosatás szükséges a szárnyvezetékek végein. ( Javasolható hetente-kéthetente az átmosatás.) A gyakori mosatás biztosítására célszerű csapokat felszerelni a szárnyvezetékek végeire.

A fő és osztóvezetékek végein létesített mosatási pontok nemcsak az első beüzemeléskor fontosak a szerelési hulladékok és bekerült szennyező anyagok kimosatására, hanem későbbi karbantartó tisztításkor a fő és osztóvezetékek önállóan is tisztíthatóvá válnak. Nem ritka, hogy az öntözőrendszerek önálló savazási rendszerrel lesznek felszerelve, amelyek a labor által titrálással meghatározott savmennyiséget juttatják a rendszerbe.

A modern kertészetekben felszerelt tápoldatozó központok folyamatosan ellenőrzötten bejuttatják a felkínált törzsoldatokat többek között a savakat is. A savak használatánál figyelni kell azok tápanyag-szolgáltató képességére.

Az öntözőrendszerek jellemző pontjain ellenőrző- mérő- és jelzőeszközöket célszerű elhelyezni. Ezeket utólagosan is be lehet építeni. A nyomások ellenőrzésére manométer felszerelése vagy a szárnyvezetékeken nyomásjelző egység telepítése javasolható.

A vezérlés és a mágnesszelepek ellenőrzése is elengedhetetlen. Minden szezonba új elemeket építsünk be az automatikákba, a sérült mágneseket cseréljük, az elektromos kötéseket ellenőrizzük. Az elektromos betáp oldalon a túláram védelmet oldjuk meg az automatikák irányába ha az eredeti kiépítés erről nem gondoskodik.

Az előzőekben a teljesség igénye nélkül figyelemfelhívással és alapjavaslatokkal próbáltunk segítséget nyújtani a kertészeknek, hogy a meglévő és a létesítendő rendszereikben hosszú élettartamú és megfelelő pontossággal működő öntözőberendezésük legyen. Várjuk témával kapcsolatos véleményüket és észrevételeiket.

Polyák Ferenc

IRRIVEP Kft

[email protected]

www.irrivep.hu