Napraforgó – a betegségek tárháza

A napraforgó-termesztés egyik kulcsfontosságú része a növények gombák elleni védelme. Ez egy komplex feladat, amelynél figyelembe kell venni az elővetemények hatását, gondosan kell hibridet választani, valamint tisztában kell lenni a tápanyagellátás esetleg negatív hatásaival.

A napraforgónak számos betegsége van, amelyeket többféleképpen csoportosítanak, osztályoznak. Most, ebben a cikkben a fertőzés helye szerinti felosztást követjük.

Sclerotiniával fertőzött napraforgó

Talajból támadó kórokozók

A szklerotínia és a makrofomina tartozik ide. A fehérpenész korai fertőzésekor a kultúrnövény még azelőtt elpusztul, hogy virágozna. A makrofomina a napraforgót néhány lombleveles állapotban fertőzi meg, azután virágzásig gyakorlatilag tünetmentesen fejlődik gazdanövényével együtt, majd a nyári aszályban néhány hét alatt végez áldozatával. Ezek a korai betegségek akár 20-30%-os termésveszteséget is okozhatnak. Kártételüket, a fertőzési forrásokat csökkenteni csak olyan, hiperparazita gombákat tartalmazó készítményekkel lehetséges, mint például a Xilon.

Szárbetegségek

Több más mellett a diaporte, a fómás, alternáriás szárfoltosság és a fehérpenészes szárrothadás a legjelentősebb szárbetegség. Közös jellemzőjük, hogy vagy a levelet támadják meg, vagy a levélnyél ízesülésének a helyénél fertőzik meg általában a napraforgót. Innen halad a fertőzés a szár felé, a szárban tönkretéve a szállító edénynyaláb rendszert. Ennek következtében a víz-, tápanyag- és asszimilátaszállító rendszer károsodik. A környezeti tényezőktől és a betegség típusától függően a termésveszteség a 80%-ot is elérheti.

Tányérbetegségek

A tányérrothadásokat jellemzően a szürke- és a fehérpenész okozza. Minden napraforgó-termesztő előtt ott van a kép, hogy a kombájn motollája hozzáér a betegségek által tönkretett tányérhoz, az szétrobban, és a magok, szkleróciumok szétszóródnak a földre. Ilyenkor nemcsak a termésveszteségnek (akár 10-30% is lehet) vagyunk közvetlenül szemtanúi, hanem a jövendőbeli betegségek fertőzési forrása terítésének is.

A napraforgó-termesztés célja minél nagyobb jövedelem elérése. Ez függ az értékesítési ártól (a termelőnek elenyésző hatása van világpiaci árra), illetve a hektáronkénti költségtől, termésátlagtól. Ez utóbbira nagy hatással van a gazdálkodó, aki korszerű, szakszerű technológiát alkalmazhat. Ehhez az intenzív technológiához ajánljuk az Eldorado gombaölő szert.

Sclerotiniával fertőzött napraforgótányér

Az Eldorado egy kimagasló biológiai hatékonyságú gombaölő szer, amely két hatóanyag szinergista kombinációja. A fluopiram az SDHI-gátlók csoportjába tartozó hatóanyag, a gombák légzését gátolja. A protiokonazol az ergoszterolszintézis-gátlók közé tartozik, vagyis a gombák sejtfalképzését akadályozza meg. Az Eldorado gyorsan felszívódik a növénybe, és tartósan védi. Gátolja a spórák csírázását, a csíratömlő fejlődését, a micélium növekedését, a spóraképzést, sporulációt. Az Eldorado előnyös tulajdonsága, hogy a strobilurinokhoz hasonlóan kedvező élettani folyamatokat indít be a napraforgóban. Használata után fokozódik a fotoszintézis, zöldítő és juvenilizáló, ezáltal termésnövelő hatású.

Az Eldorado hatásspektrumába beletartoznak a szár- és tányérbetegséget okozó gombák. Ezért mind az egykezeléses (8-10 levélpáros állapot), mind a kétkezeléses (6-10 levélpáros és csillagbimbós állapot, virágzás kezdete) napraforgó gombaölő szeres technológiába beilleszthető, és eredményesen alkalmazható. Az Eldorado kettő kereskedelmi csomagban (is) kapható lesz, Wuxal Boron Plusszal, illetve Wuxal Ascofollal.

www.kwizda.hu