Magyarország agrár-élelmiszeripari ország, komoly exportőr, hazánk önellátottsága mintegy 120 százalékos az alapvető élelmiszerekből. A mostani veszélyhelyzetben különös jelentősége van ennek: a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar folyamatosan képes biztosítani a lakosság számára az élelmiszereket.
Magyarország – adottságai miatt – nemcsak hogy önellátó élelmiszerből, de egyben jelentős élelmiszer-exportőr is. Hazánk mintegy 120%-os önellátásra képes az alapvető élelmiszerekből, de az ország termelési potenciálja akár 150%-ra is növelhető. Az élelmiszeripar a harmadik legnagyobb feldolgozóipari ágazat hazánkban, az 5400 aktívan működő élelmiszer-vállalkozás közvetlenül mintegy százezer embert foglalkoztat, a magyar mezőgazdaság által megtermelt alapanyagok 65%-át dolgozza fel minőségi élelmiszerekké.
Magyarország legfontosabb exporttermékei a gabonafélék, a takarmányok, a hús és a húskészítmények. Hazánk 2018-ban egyebek közt 2,4 millió tonna búzát, 2,6 millió tonna kukoricát, 200 ezer tonna lisztet, 600 ezer tonna növényolajat, 110 ezer tonna fagyasztott zöldséget, 130 ezer tonna élő állatot, 860 ezer tonna állati takarmányt, állati eledelt, 220 ezer tonna baromfi- és 130 ezer tonna sertéshúst továbbá 440 ezer tonna tejet és tejterméket exportált. Mindebből is jól látszik, hogy végső esetben ezen áruk itthon tartása – amire egyelőre nincs szükség – további hazai értékesítés lehetőségét rejti magában.
Magyarország élelmiszer-termelésénél mindig elsődleges szempont a belső piac ellátása, és csak ezt követően történik meg a felesleg exportja. A hazai kiskereskedelmet tekintve pedig elmondható: a boltok polcain évek óta az élelmiszerek mintegy háromnegyede hazai áru.
Mint a kiskereskedelmi üzletláncok nyilatkozataikban is megerősítették: az élelmiszer-ellátás és a legalapvetőbb termékekkel való ellátás minden településen biztosított. Az üzletekben ideiglenesen tapasztalható hiányok alapvetően abból adódnak, hogy sokan „pánikvásárolnak”, és sokszorosát veszik a szokott mennyiségnek. Az elmúlt hetekhez hasonlóan látható, hogy a kiskereskedők a beszállítóikkal együttműködve most is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a megnövekedett keresletet kezelni tudják. Előfordulhat viszont, hogy egy-egy rövidebb időszakban néhány áruházban egyes cikkek feltöltési üteme az árupótlás (rendelés a gyártótól, szállítás, rakodás) időigénye miatt a szokásosnál hosszabb lehet, és az üzletek raktárkapacitásai is végesek. Az áruházak ugyanakkor pótolni tudják a polcokról kifogyott élelmiszereket, mivel a gyártók a kereskedők rendeléseit folyamatosan teljesítik.
Itthon: hazait!
Most még inkább időszerű az, amit folyamatosan hangsúlyozunk: hazai termékeket vásároljanak a fogyasztók! Az itthon megtermelt alapanyagok helyben vannak, gyorsan piacra tudnak kerülni, a feldolgozók még mindig rendelkeznek kihasználatlan kapacitásokkal, így – ha a hazai kereslet jobban megnövekedne – a termelők és a feldolgozók továbbra is képesek kiszolgálni a magyar fogyasztókat. A hazai élelmiszer-ellátási lánc szereplői szakmailag felkészültek, az élelmiszer-előállító üzemek jól felszereltek, megfelelő és hatékony intézkedéseket tesznek a higiéniai előírások betartására.
Megnyugtatásul szolgálhat az is, hogy a hazai élelmiszer-előállítás döntő hányadát adó üzemek nemzetgazdasági szempontból kritikus infrastruktúrának, úgynevezett létfontosságú rendszerelemeknek minősülnek, akárcsak az erőművek, az ivóvízellátást biztosító létesítmények vagy a gyógyszergyártó vállalatok. Mindez azt jelenti, hogy működésük fenntartását szükség esetén rendvédelmi, honvédelmi szervek is biztosíthatják.
Forrás: NAK
