Nehéz helyzetben a tejtermelők

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács korábbi kommunikációiban is többször kihangsúlyozta, hogy rendkívül fontos feladat a tejtermelőktől a kiskereskedőkig, vagy a nyerstejtől a késztermékig jelen lévő, az elmúlt időszak általános költségnövekedésből eredő feszültségek rendezése.

Hazai viszonylatban a tejtermelők számára az erősödő infláció, az inputköltségek drasztikus növekedése továbbra is igen súlyos kihívást jelent. A tejtermelők tömegesen jelzik a munkaerőköltségek és bérköltségek folyamatos emelkedését. Nem csak a megnövekedett minimálbér okoz gondot a munkaadóknak, mivel a magasabb keresetű dolgozók bérét is ugyanúgy emelni kell, hogy meg tudják tartani őket. Kétszámjegyű %-os ipari energiaár és egyéb költségnövekedésről (pl. szennyvíz, elektromos áram, víz, fuvardíj, alkatrész, tisztítószerek, vegyszerek, munkaruházat stb.) számolnak be a tejtermelő tagjok.

A tejtermelők immár képtelenek hatékonyságukat és termelékenységüket, illetve az automatizálást a jelenleginél gyorsabb ütemben növelni. A helyzetet tovább rontották a nyári hőstressz miatti problémák (tejmennyiség kiesés, beltartalom csökkenés és az állategészségügyi költségnövekedés). A most termelésbe (fejésbe) állítandó üszök is jóval magasabb költségen kerültek felnevelésre. Az ország egyes megyéiben a szélsőséges időjárás miatt a silókukorica termesztése, máshol a lucernaszenázs készítése vált lehetetlenné.

Egyre nehezebb a tejtermeléshez olyan lojális munkaerőt találni, aki vállalja a hétvégén és ünnepnapokon is elvégzendő nehéz, például állatgondozási és fejési feladatokat. Ha béremelésekkel és egyéb juttatásokkal sem tudják megtartani a dolgozókat, akkor külföldi munkaerőt közvetítő cégekhez kell fordulni, míg mások a robotizált fejésben gondolkoznak. A fejőrobotra történő átállás azonban olyan alapvető technológiai változtatásokat is kíván, amelyeket csak egy zöldmezős beruházásnál vagy a telep nagyobb átépítésekor gazdaságos megtenni. A helyzet olyan súlyos, hogy előbb-utóbb több tejtermelő kénytelen lesz termelési tevékenységét feladni.

A nyerstejár mintegy 30 hónapja a 91-101 Ft/kg-os sávban mozog. Az ár stabilitása ugyan üdvözlendő, azonban a nyerstej ár az infláció, az input költségek stb. változása miatt nem tudja fedezni az emelkedő önköltségeket.

Piaci elemzések azt mutatják, hogy a tejtermelés szűkített önköltsége évente akár 10 forinttal is növekedhet megtermelt tej kilogrammonként. Az üzemi eredményekből kiolvasható, hogy 2018-ban és 2019-ben is folyamatosan romlott a tejtermelők helyzete.

A magyarországi tejtermelés a genetikai háttér és a termelési paraméterek vonatkozásában élen jár, tenyésztési és tenyésztésszervezési szempontból a tehénállomány jól kézben tartott. A nagyfokú specializáció következtében a hazai tejhozam meghaladja az EU-28 átlagát. Az intenzív tejtermelés koncentrált üzemekben, magas szakmai színvonal mellett folyik, kiváló alapokat teremtve a minőségi tejtermeléshez.

A tejtermelők nyerstejet szeretnének termelni. A tejtermelők hosszú távon ki akarják szolgálni a feldolgozókat, így közvetve a lakosságot is. A hazai tejtermelők életben tartásához – további fejlesztéséhez és a hatékonyság növeléshez – a mára már fenntarthatatlan nyerstej árakat a növekvő költségekhez szükségszerű igazítani.