Növényszenzorok: a valós igényeket mérik

Fontos, hogy készüljenek az adott területről zónalehatárolások, ugyanakkor a talaj nitrogénszolgáltató képességét egyéb tényezők is befolyásolják. Ezek miatt még precíziós tápanyagellátás esetében is kiszámíthatatlanul fejlődnek a növényeink. Ennek a kellemetlen jelenségnek az elkerülését segíthetik a növényszenzorok.

Akár készült, akár nem a területről zónalehatárolás, jelentősen megkönnyítik a munkát a növényszenzorok. Közvetlen mérésekkel, vélt helyett mért értékekkel segítik pontosítani a tervezett beavatkozásokat.

1. kép: Isaria Fritzmeier növényszenzor műtrágyaszóróval

Az Isaria Fritzmeier növényszenzor segítségével lehetőségünk nyílik kalászos és kapás szántóföldi kultúrákban aktuális igény szerinti, valós idejű, helyspecifikus tápanyagellátásra, illetve növekedésszabályozó szerek kijuttatására (1., 2. kép). Az eszköz az általa kibocsátott vörös (R) és közeli infravörös (NIR) fény speciális hullámhossztartományának a növénytakaró felületéről történő visszaverődését érzékeli és két mutatóval jellemzi a kultúrnövény aktuális állapotát. Az első az IBI: vegetációs index, a növényállomány zöldszín-intenzitásának méréséből származtatott mutató, amely a tábla adott pontjain mérhető fotoszintetikus aktivitással arányos, és a növényi biomassza tömegét jellemzi. A másik az IRMI: a mérőeszköz algoritmusainak segítségével a visszavert hullámhossztartományból számított érték, amely a mérés időpontjában – közvetett módon – a növény nitrogénellátottságát jellemzi.

2. Kép: Isaria Fritzmeier növényszenzor permetezőgép

Az eszköz feltérképező üzemmódját (scan mode) alkalmazva, a táblán végig haladva megkapjuk az 1. ábrán látható IBI-térképet, amely a biomasszatömeget jellemzi. Térképünkön a piros–sárga–zöld színátmenet az alacsonyabb vegetációs intenzitástól a magasabb felé halad, tehát a térkép zöld részei mutatják az erőteljesebb növényállományt. Ugyanezen mérés alkalmával az IRMI értékről is információt nyerünk, amely a 2. ábrán látható. A térképen az előzőhőz hasonló jelöléssel a zöld területek a kedvező nitrogénellátottságú részeket jelölik, míg a sárga–piros átmenet felé haladva az átlagos–gyengébb nitrogénszint látható. A két térkép együttes elemzése után azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vegetációs index nem feltétlenül függ össze a nitrogénellátottság mértékével. (Ez az érték lehet teljesen ellentétes is! Azaz gyenge növényállománynak lehet jó nitrogénellátottsága, és fordítva is, példa rá az 1., 2. ábra.) Az IBI-térképen piros–narancssárga színezetű, tehát relatíve alacsony vegetációs indexű növényzethez az IRMI-térképen az átlagosnál nem rosszabb nitrogénellátottság társul. Összegezve: a gyengébb fejlődésű állomány okát ez esetben nem az elégtelen nitrogénellátottság okozza. A további fejtrágyaadagok kijuttatása helyett érdemes inkább ezen jól kirajzolódó területek talajtani elemzésére koncentrálni és szükség esetén az egyéb okokat feltárni.

1. ábra: IBI érték – vegetációs index

2. ábra IRMI érték, az állomány nitrogénellátottságát jellemzi

A tesztbe bevont Duna menti öntéstalajok jellemzője a változatosság, itt az agyaglencséket homokfoltok, „égevények” vagy ezek átmenetei váltják fel. Ezeken a gyenge termőképességű táblarészeken számottevő megtakarítást érhetünk el, és/vagy minőségjavulásra, termés- és jövedelemnövekedésre tehetünk szert a jobb adottságú táblarészeken a precíziós gazdálkodás agronómiailag helyes alkalmazásával. Mi lehet ennek az oka? A gyenge adottságú táblarészeken a termés nem a tápanyag-szolgáltató képességtől, hanem a talaj vízháztartási tulajdonságaitól függ. Ezen az állapoton nitrogéntrágyázással javítani nem lehet, ezért az egysíkú trágyázás ezeken az általában gyenge adottságú táblarészeken kifejezetten ártalmassá is válhat. A jó adottságú részeken a növények nitrogénfogyasztása kifejezettebb, az oda „átcsoportosított” hatóanyag ezáltal lényegesen jobban hasznosul, javítva a termés mennyiségi és minőségi mutatóit. Attól függően, hogy milyen kezelést alkalmazunk, használhatjuk a különböző mutatókat. Az IBI-térkép regulátor (repce) és szárszilárdító (kalászosok) permetezésekor nyer jelentőséget, az IRMI-adatok pedig a nitrogén-fejtrágyázás során nyújtanak segítséget.

3. ábra Terméspotenciál-térkép, amelynek figyelembe vételével a valós idejű kijuttatás történik (Yield Potential Map)

A növényszenzort a termelésben műtrágyaszóróval vagy permetezővel szinkronizálva, „real-time” módban használjuk, a szenzorok segítségével érzékelt információ függvényében valós időben történik a kijuttatás differenciálása. Ezen a ponton fontos kiemelni, hogy az Isaria Fritzmeier szenzor egyéb növényszenzorokhoz képest egyedülálló tulajdonsága, hogy a valós időben érzékelt növényállományra vonatkozó információ mellett egy előzetesen feltöltött terméspotenciál-térképet (3. ábra) is számításba vesz. A helyspecifikus kijuttatás az alábbi adatok együttes értelmezésével történik: terméspotenciál-térkép (YPM) × pillanatnyi IBI/IRMI érték = ténylegesen kijuttatott inputanyag-mennyiség.

4. ábra: Az Isaria szenzor segítségével kijuttatott tényleges N-műtrágya mennyisége

A terméspotenciál-térképpel egészítjük ki az adott pillanatban mért értékeket, dupla korrekciót végezve, így tehetjük pontosabbá és hatékonyabbá a különböző kezeléseket. A terméspotenciál-térkép elkészítése különböző mérési eredmények alapján történhet, például hozamtérképek, műholdfelvételek vagy talajszkennelésből származó információ segítségével, illetve ezek kombinációjával. A térkép relatív értékekben, százalékos megoszlásban tartalmazza a tábla bizonyos pontjainak terméspotenciálját. Az átlagos 100% feltételezett terméspotenciálhoz viszonyítva minimum (például 50%) és maximum (például 150%) szélső értékeket (szorzót) adhatunk meg a várható termés függvényében. Nyilvánvalóan a termelőnek a táblával kapcsolatos tapasztalatai ebben a kérdésben nagyon fontos, az agronómiailag helyes megközelítést semmilyen szenzoros eredmény nem helyettesítheti. A precíziós állománykezelés közben az eszköz regisztrálja a kijuttatás részleteit, így az eszközből a tábla különböző pontjaira kijuttatott nitrogénműtrágya mennyiségére vonatkozó térképi információ kinyerhető (4. ábra). A terméspotenciál-térkép és a ténylegesen kijuttatott nitrogén mennyiségét ábrázoló térkép között jól látható az összefüggés. Érzékelhető az alap nitrogénellátottsághoz képest a terméstérkép korrekciós hatása. A legjobb trágyázási stratégia megtalálásához tehát elengedhetetlen a terméstérkép alkalmazása. Az eszköz működését úgy összegezhetjük, hogy valós időben, pillanatnyi igény alapján végezhetünk tápanyag-, szárszilárdító- és regulátorkijuttatást úgy, hogy korábbi mérési eredményeinket és az adott táblával kapcsolatos agronómiai tapasztalatainkat felhasználva terméspotenciál-térképet adunk meg, tökéletesítve ezzel a kijuttatandó mennyiségeket. Az Isaria Fritzmeier szenzorral különösen pontosan végezhetjük el állománykezeléseinket, azonban nagyon fontos hangsúlyoznunk az ehhez feltétlenül szükséges agronómiai szaktudást.

Katona András
Agrofil-SZMI Kft.