fbpx

Növényvédőszerek: tények és tévhitek

Írta: Szerkesztőség - 2020 szeptember 01.

Noha a laikus közvélemény és sajtó egyre kritikusabban kéri számon a növényvédőszerek alkalmazását a mezőgazdaságban, fontos tudni, hogy ezek felhasználását ugyanolyan szigorú tudományos kritériumok kötik, mint a humán- vagy állatgyógyászatot.

 

Divat és valóság

A méltán nagy közérdeklődésre számot tartó témával foglalkozik az Árpád-Agrár Zrt. szakembereinek és sajtósainak sorozata. Ennek első részében Buleca Csaba, az Árpád-Agrár Zrt. növényvédelmi vezetője rámutat: szakmai szempontból pedig kevés információ jut el a mezőgazdasági termékek fogyasztóihoz.

 

Az egészséges életmód divatja miatt sokan mindenféle vegyszert károsnak minősítenek, pedig a növényvédelemben felhasznált termékek nem egyszerű vegyszerek, hanem növényvédőszerek, és kifejezetten erre lettek kifejlesztve.

 

Ugyanolyan szigor, mint a gyógyszereknél

– Ugyanúgy, mint a humán gyógyászatban a gyógyszerek, vagy az állategészségügyben az állatgyógyászati szerek ugyanolyan kutatási folyamaton mennek keresztül, mint az emberek vagy állatok gyógyításában alkalmazott szerek: több évig, évtizedig, tesztelik, vizsgálják környezetvédelmi, humán toxikológiai és más szempontok, laboratóriumi vizsgálatok alapján – összegezhető a növényvédelmi szakember üzenete. Buleca Csaba hozzáteszi: a növényvédőszereket csak az engedélyokirat alapján lehet felhasználni, ami tartalmazza, hogy melyik kultúrában, milyen fenológiai fázisban, egy termesztési ciklusban évente hányszor, milyen dózissal, milyen kártevő ellen lehet felhasználni, és milyen várakozási időket kell betartani.

 

Integrált védelem

Az Árpád-Agrár Zrt.-ben egyébként már 20 éve elindult az integrált biológiai növényvédelem. Ennek lényege az, hogy megfigyelésre alapozva, biológiai védekezést előtérbe helyezve, biotechnológiai eszközökkel, nemcsak növényvédőszerekkel, hanem növénykondicionáló anyagokkal kiegészítve próbálják megvédeni a növényeket a fertőzésektől, kártevőktől.

 

Szerkesztőség (forrás: Szerző: Both Ildikó; fotó: Arany Sándor Gábor)