fbpx

Országjárással teremtenek kedvet

Írta: Szerkesztőség - 2013 október 24.

A fehérjenövények között a világtermelésben a szója áll az első helyen, addig Magyarországon jelenleg mindössze 40 ezer hektárt foglal el, s a kedvezőtlen időjárás miatt szeptember közepén a szakértők 80 ezer tonnára becsülik a várható idei termés mennyiségét.

Egy-két éven belül 60, ám jobb lenne, ha 100 ezer hektáron teremne hazánkban is a szója.

Mindezt Seiwerth Gábor bocsátotta előre a kilenc cég részvételével megalakított Magyar Szója Nonprofit Kft. immár nyolcadik rendezvényén.

Az ügyvezető jelezte, nem egyszerű feladat létrehozni a szójaágazat érdekképviseletét (szeptember közepén a cégbíróság még nem határozott a társaság ügyében).

Ezt a jövőben egy szakmaközi szervezetté alakítanák át a termelők, integrátorok, nemesítőházak, feldolgozók és a kereskedők bevonásával.

Magyarországon a nyolcvanas évek végén előbbre járt a szójatermelés egy akkori programnak köszönhetően, pedig alig 2 ezer forinttal támogatták a termesztőket.

Napjainkban a folyamatosan emelkedő takarmány árak és a GMO-mentes növénytermesztés igénye ismét előtérbe állítja a szóját.

Amelynek főbb termőterületeit Bács-Kiskun, Baranya és Vas megyében találni.

Seiwerth Gábor úgy fogalmazott, a nemesítésnek köszönhetően mára eltolódtak a termeszthetőség északi határai.

Így a vetésforgóba akár az északi országrészeinken is sikerrel illeszthetik a gazdálkodók a szóját.

A szója Közép-Lengyelországban is jövedelmező, s nem csak a meleg-párás szántóföldekkel bíró Brazíliában, Argentínában és USA-ban.

 

 

 

 

A mosonmagyaróvári fórumon Mándi Lajosné Dr. nemesítő, a Lajtamag Kft. szójapályázat programvezetője ecsetelte a szója kísérletük tanulságait.

A kft. kísérleti kertjében május elsején 15 fajtát vetettek el 24, 36 és 48 centiméter sortávok mellett különböző tápanyag szintet követve.

A széles sortávú vetéseket kapálták, kultivátorozták.

 

A gyomirtó szeres kezelés egyes fajtákat meggyötörte, főleg a nyári záportól hirtelen szárba szökött növényeket.

A legfőbb tanulság – két év eredményeit összegezve –, hogy Magyarország északi térségeiben, közte a Szigetköz térségében, nagy biztonsággal és 2,5 tonna mennyiség feletti hozammal az igen korai éréscsoportba tartozó fajták termeszthetők.

Ellenben a déli megyékben jól fizetnek II. éréscsoport tagjai is.

Általában igaz, ott sikeres a szója, ahol eredményes a kukorica is.

Mándi Lajosné Dr. rámutatott, nincs jelentős különbség az egyes fajták genetikai jellemzőiben, a fajtákban rejlő előnyök a termesztés technológiájával aknázhatóak ki.

A termesztés alapkérdése a helyes fajtaválasztás, amelyet befolyásol a vetésterület adottsága, a termelő felkészültsége, a vetésforgóba illesztés valamint, hogy mi a termelő piaci célja (takarmány, élelmiszer vagy vetőmag).

Fontos szempont a döntésben a felhasználó, illetve a feldolgozó elvárásai mellett (egészséges és tiszta, sérülésektől mentes termés, magas beltartalom) az adott fajta tenyészideje, termőképessége, szárszilárdsága, ökológiai alkalmazkodó képessége és a betegségekre való fogékonysága, ellenállósága is.

 

Napraforgó, szója, repce és lucerna után sose vessék! – hangoztatta a szakember.

Az előzményekre (pl. a kukorica gyomirtó utóhatásaira), illetve az elővetemény miatti érzékenységre Dr. Bárány Sándor, az Agroméda Kft. ügyvezetője, szaktanácsadó is utalt előadásában.

Számításai szerint hektáronként 2 tonna mennyiség felett már jövedelmező a szójatermesztés.

Az Agroméda esetében az összköltség hektáronként 209 ezer forint volt legutóbb.

Vagyis az egyébként hektikus, de emelkedő felvásárlási árak mellett mintegy 50-60 ezer forint nyereséget könyveltek a szója után.

Dr. Bárány Sándor rámutatott, a szója esetében is terjed a szántás nélküli talajművelés, de ha szalma vagy tarlómaradványok vannak, azt lehetőleg mélyre alá kell dolgozni.

Használjanak oltóporos kezelést, főleg ott, ahol korábban nem volt szója.

Csávázással 5-8 százalékkal növelhető a termés mennyisége. A gyors és egyenletes kelés egyik feltétele (ez döntően kihathat a termés egyenletes érésére is), hogy a talaj napi hőmérséklete legalább 12 Celsius fok legyen, ez május eleji vetésidőt jelent.

Vethető 15 centiméteres sortávval, de inkább a kultivátorozható, 45 centiméter az ideális számára.

Újabban kisebb tőtávolság mellett vetik 70-75 centiméteres sorokba.

Valamennyi esetben egyre nehezebb a terület tisztán tartása, Bárány Sándor úgy fogalmazott: szenvedés a gyomirtás.

Ők alapkezeléssel tartják kordában az egy és a kétszikű gyomokat.

Választható tehát a sorközművelés, a retro készítmények egyike-másika, valamint az úgynevezett kenéses szerkijuttatás.

A szója általában szépen díszlik, nem igényel gomba és rovar elleni védelmet.

Nincs sok engedélyezett szer a szója esetében egyikre sem, ha baj támadna a, egyedi engedélyt kell kérni a védekezésre.

 

A betakarítás akkor időszerű, ha lehullt a lombozat, a szemek zörögnek a hüvelyekben, a hajtásvégek is szárazak.

Ilyenkor a szemek víztartalma 14-18 százalék körüli.

A gazdák számára fontos ismeretekkel álltak elő az egyes fajtatulajdonosok, forgalmazók.

Főként a nagy biztonsággal termeszthető, jó minőséget adó nemesítéseikre irányították a figyelmet.

Ezek között szerepelt többek között hazai fajta, francia és osztrák egyaránt.

Valamennyi szerepelt az országszerte megszervezett fajta és technológiai bemutató kertekben.

S mint az várható volt, szeptember első felére a dupla nullás fajták már beértek, addig a korai-közepes érésidejű növények még csak sárgultak.

Míg a világ szójatermesztésének zöme az amerikai földrész országaihoz kötődik, a szójabab árak a chicagói piacokhoz, addig – noha növekszik a saját termelése is .

Kína a legnagyobb felvásárló, de India, Indonézia, Thaiföld és Vietnam is növelte szójaimportját az utóbbi tíz évben.

Erre Pálfi Andrea, az UBM Agro Zrt. kereskedője hívta fel a figyelmet.

Európa szójaigényét a saját készleteken túl mintegy 22 millió tonna import elégíti ki – döntően génmódosított készletekből.

Az EU-ban a GMO-mentes szója felára folyamatosan emelkedik, tavaly például tonnánként 40 euró volt, idén az azonnali piacon akár a 100 eurót is elérheti.

 

Az ebben rejlő lehetőségek nyitva állnak a hazai gazdaságok előtt is.

Pálfi Andrea rámutatott, a Duna-menti szója projektben részt vevő országok (hazánk is tagja) mellett az ukránok is felismerték a GMO-mentes termelvények piaci keresletét.

Ukrajnában számos osztrák és német cég vett földeket, ahol nemcsak termesztik a szóját, de feldolgozóüzemeket is működtetnek.

A Fekete-tengeri régió exportja 3 millió tonna.

Egy magyar gazda versenytársa a horvát (100 ezer tonna), szerb (370 ezer tonna), olasz (700 ezer tonna) és az osztrák termelő is (130 ezer tonna).

Magyarország súlyát a GMO-mentes szójatermesztés arányának a növelése mellett emelné a saját szójabab feldolgozás is.

Mint elhangzott, az UBM Agro érdekeltségébe tartozó környei feldolgozó üzem kapacitása 30 ezer tonna.

Ezen túl társvállalkozásban működtetik a szentesi üzemet, ahol évente akár 130 ezer tonna mennyiséget befogadnak a termelőktől.

A rendezvényen készült fotók megtekinthetők a galériában.