A fehérjenövények között a világtermelésben a szója áll az első helyen, addig Magyarországon jelenleg mindössze 40 ezer hektárt foglal el, s a kedvezőtlen időjárás miatt szeptember közepén a szakértők 80 ezer tonnára becsülik a várható idei termés mennyiségét.
Egy-két éven belül 60, ám jobb lenne, ha 100 ezer hektáron teremne hazánkban is a szója.
Mindezt Seiwerth Gábor bocsátotta előre a kilenc cég részvételével megalakított Magyar Szója Nonprofit Kft. immár nyolcadik rendezvényén.
Az ügyvezető jelezte, nem egyszerű feladat létrehozni a szójaágazat érdekképviseletét (szeptember közepén a cégbíróság még nem határozott a társaság ügyében).
Ezt a jövőben egy szakmaközi szervezetté alakítanák át a termelők, integrátorok, nemesítőházak, feldolgozók és a kereskedők bevonásával.
Magyarországon a nyolcvanas évek végén előbbre járt a szójatermelés egy akkori programnak köszönhetően, pedig alig 2 ezer forinttal támogatták a termesztőket.
Napjainkban a folyamatosan emelkedő takarmány árak és a GMO-mentes növénytermesztés igénye ismét előtérbe állítja a szóját.
Amelynek főbb termőterületeit Bács-Kiskun, Baranya és Vas megyében találni.
Seiwerth Gábor úgy fogalmazott, a nemesítésnek köszönhetően mára eltolódtak a termeszthetőség északi határai.
Így a vetésforgóba akár az északi országrészeinken is sikerrel illeszthetik a gazdálkodók a szóját.
A szója Közép-Lengyelországban is jövedelmező, s nem csak a meleg-párás szántóföldekkel bíró Brazíliában, Argentínában és USA-ban.
A mosonmagyaróvári fórumon Mándi Lajosné Dr. nemesítő, a Lajtamag Kft. szójapályázat programvezetője ecsetelte a szója kísérletük tanulságait.
A kft. kísérleti kertjében május elsején 15 fajtát vetettek el 24, 36 és 48 centiméter sortávok mellett különböző tápanyag szintet követve.
A széles sortávú vetéseket kapálták, kultivátorozták.
A gyomirtó szeres kezelés egyes fajtákat meggyötörte, főleg a nyári záportól hirtelen szárba szökött növényeket.
A legfőbb tanulság – két év eredményeit összegezve –, hogy Magyarország északi térségeiben, közte a Szigetköz térségében, nagy biztonsággal és 2,5 tonna mennyiség feletti hozammal az igen korai éréscsoportba tartozó fajták termeszthetők.
Ellenben a déli megyékben jól fizetnek II. éréscsoport tagjai is.
Általában igaz, ott sikeres a szója, ahol eredményes a kukorica is.
Mándi Lajosné Dr. rámutatott, nincs jelentős különbség az egyes fajták genetikai jellemzőiben, a fajtákban rejlő előnyök a termesztés technológiájával aknázhatóak ki.
A termesztés alapkérdése a helyes fajtaválasztás, amelyet befolyásol a vetésterület adottsága, a termelő felkészültsége, a vetésforgóba illesztés valamint, hogy mi a termelő piaci célja (takarmány, élelmiszer vagy vetőmag).
Fontos szempont a döntésben a felhasználó, illetve a feldolgozó elvárásai mellett (egészséges és tiszta, sérülésektől mentes termés, magas beltartalom) az adott fajta tenyészideje, termőképessége, szárszilárdsága, ökológiai alkalmazkodó képessége és a betegségekre való fogékonysága, ellenállósága is.
Napraforgó, szója, repce és lucerna után sose vessék! – hangoztatta a szakember.
Az előzményekre (pl. a kukorica gyomirtó utóhatásaira), illetve az elővetemény miatti érzékenységre Dr. Bárány Sándor, az Agroméda Kft. ügyvezetője, szaktanácsadó is utalt előadásában.
Számításai szerint hektáronként 2 tonna mennyiség felett már jövedelmező a szójatermesztés.
Az Agroméda esetében az összköltség hektáronként 209 ezer forint volt legutóbb.
Vagyis az egyébként hektikus, de emelkedő felvásárlási árak mellett mintegy 50-60 ezer forint nyereséget könyveltek a szója után.
Dr. Bárány Sándor rámutatott, a szója esetében is terjed a szántás nélküli talajművelés, de ha szalma vagy tarlómaradványok vannak, azt lehetőleg mélyre alá kell dolgozni.
Használjanak oltóporos kezelést, főleg ott, ahol korábban nem volt szója.
Csávázással 5-8 százalékkal növelhető a termés mennyisége. A gyors és egyenletes kelés egyik feltétele (ez döntően kihathat a termés egyenletes érésére is), hogy a talaj napi hőmérséklete legalább 12 Celsius fok legyen, ez május eleji vetésidőt jelent.
Vethető 15 centiméteres sortávval, de inkább a kultivátorozható, 45 centiméter az ideális számára.
Újabban kisebb tőtávolság mellett vetik 70-75 centiméteres sorokba.
Valamennyi esetben egyre nehezebb a terület tisztán tartása, Bárány Sándor úgy fogalmazott: szenvedés a gyomirtás.
Ők alapkezeléssel tartják kordában az egy és a kétszikű gyomokat.
Választható tehát a sorközművelés, a retro készítmények egyike-másika, valamint az úgynevezett kenéses szerkijuttatás.
A szója általában szépen díszlik, nem igényel gomba és rovar elleni védelmet.
Nincs sok engedélyezett szer a szója esetében egyikre sem, ha baj támadna a, egyedi engedélyt kell kérni a védekezésre.
A betakarítás akkor időszerű, ha lehullt a lombozat, a szemek zörögnek a hüvelyekben, a hajtásvégek is szárazak.
Ilyenkor a szemek víztartalma 14-18 százalék körüli.
A gazdák számára fontos ismeretekkel álltak elő az egyes fajtatulajdonosok, forgalmazók.
Főként a nagy biztonsággal termeszthető, jó minőséget adó nemesítéseikre irányították a figyelmet.
Ezek között szerepelt többek között hazai fajta, francia és osztrák egyaránt.
Valamennyi szerepelt az országszerte megszervezett fajta és technológiai bemutató kertekben.
S mint az várható volt, szeptember első felére a dupla nullás fajták már beértek, addig a korai-közepes érésidejű növények még csak sárgultak.
Míg a világ szójatermesztésének zöme az amerikai földrész országaihoz kötődik, a szójabab árak a chicagói piacokhoz, addig – noha növekszik a saját termelése is .
Kína a legnagyobb felvásárló, de India, Indonézia, Thaiföld és Vietnam is növelte szójaimportját az utóbbi tíz évben. Erre Pálfi Andrea, az UBM Agro Zrt. kereskedője hívta fel a figyelmet. Európa szójaigényét a saját készleteken túl mintegy 22 millió tonna import elégíti ki – döntően génmódosított készletekből. Az EU-ban a GMO-mentes szója felára folyamatosan emelkedik, tavaly például tonnánként 40 euró volt, idén az azonnali piacon akár a 100 eurót is elérheti.
Az ebben rejlő lehetőségek nyitva állnak a hazai gazdaságok előtt is.Pálfi Andrea rámutatott, a Duna-menti szója projektben részt vevő országok (hazánk is tagja) mellett az ukránok is felismerték a GMO-mentes termelvények piaci keresletét. Ukrajnában számos osztrák és német cég vett földeket, ahol nemcsak termesztik a szóját, de feldolgozóüzemeket is működtetnek. A Fekete-tengeri régió exportja 3 millió tonna. |
Egy magyar gazda versenytársa a horvát (100 ezer tonna), szerb (370 ezer tonna), olasz (700 ezer tonna) és az osztrák termelő is (130 ezer tonna).
Magyarország súlyát a GMO-mentes szójatermesztés arányának a növelése mellett emelné a saját szójabab feldolgozás is.
Mint elhangzott, az UBM Agro érdekeltségébe tartozó környei feldolgozó üzem kapacitása 30 ezer tonna.
Ezen túl társvállalkozásban működtetik a szentesi üzemet, ahol évente akár 130 ezer tonna mennyiséget befogadnak a termelőktől.