Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tavaly 2340 kezességi kérelmet bírált el kedvezően, és ezzel 53,4 milliárd forint kötelezettségvállaláshoz nyújtott készfizető kezességet.
Elsősorban a gazdasági válság miatt nőtt a hitelt kérő gazdálkodók esetében az ügyek kockázata.
Ulrich Anikó, az alapítvány ügyvezető igazgatója számolt be az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2010-es tevékenységéről. A kezességvállalás összege 7 százalékkal maradt el az előző évitől, magasabb volt az elutasított kérelmek száma, összesen 95 darab, ez 5,6 milliárd forint összeghez kapcsolódott. Összesen 106 esetben volt szükség a beváltásra, ez 1,7 milliárd forintot tett ki.
Az összegzés kitért arra is, hogy az egy éven belüli hitelek aránya a kezességgel biztosított összegek 50,5 százaléka volt, értékben mintegy 27 milliárd forint volt. A mezőgazdasági és közvetlen a mezőgazdasági termékfeldolgozáshoz kapcsolódó kereskedelmi és élelmiszer-ipari célú ügyletek aránya 65 százalék volt. A kezességgel biztosított összegek csaknem a feléből e területek képviselői részesedtek.
Korábbi hír, hogy az alapítvány ez év január elsejétől a hitelintézetekkel egyenértékű pénzügyi vállalkozásként működik. Ez az alapítvány megítélése és az általa nyújtott garancia szempontjából fontos, mert a bankok így akár olcsóbban is nyújthatnak hitelt adott esetben egy-egy vidéki és agrárterületen működő vállalkozásnak.
Minősített háttér hiányában eddig a kezesség költségvetési viszontgaranciával nem fedezett hányad után a bankoknak a tőkekövetelmény számításakor 100 százalékos kockázati súlyt kellett alkalmazniuk. Az állami viszontgarancia mértéke 70 százalék, így a kezességből fennmaradó 30 százalékos hányadra vonatkozik a 100 százalékos kockázati súly. Az AVHA új minősítése lehetővé teszi, hogy a kezesség viszontgaranciával nem fedezett 30 százaléknyi részére a kockázati súly mértéke csökkenhet Magyarország minősítésének függvényében. Ezen súly csökkenése jelentheti a bankok számára a könnyítést a tőkekövetelmény számításakor.
Ulrich Anikó kifejtette, kívánatos lenne, hogy az így felszabaduló tőkét a bankok a kkv szektor fejlesztésére, a finanszírozás könnyítésére fordítsák akár kedvezőbb kamatok, alacsonyabb díjak formájában.
Az alapítvány részt vállal a jövőben az Agrár Széchenyi Kártya és a vis maior hitel működtetési feladataiból is.
Az alapítvány legfontosabb célkitűzése a kis és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozások segítése a finanszírozásban. A Gazdakártya segítségével 2007 óta több mint 3400 vállalkozás vett igénybe különböző hiteleket. A Takarékbankkal és a takarékszövetkezetekkel közösen létrehozott Gazdakártya Programhoz sem kamattámogatás, sem garancia díj támogatás nem társult állami támogatásként, az alapítvány saját vagyona terhére vállalt kezességet. A szintén kisebb méretű vállalkozások gyors és egyszerű hitelhez jutása érdekében kamat és garanciadíj támogatással kiegészítve ugyanakkor már 2002-ben elindult a Széchenyi Kártya. A konstrukció azonban a mezőgazdasági vállalkozások számára nem volt kiterjesztve. A jelenlegi kormányzati tervek már azzal számolnak, hogy a jövőben befogadnának akár a mezőgazdasági vállalkozásokat is.
A támogatási elemeken kívül abban is különbözik az Agrár Széchenyi Kártya a Gazdakártyától, hogy utóbbit kizárólag a hazai takarékszövetkezetek forgalmazzák, míg előbbiekhez bármelyik pénzintézet csatlakozhat. A mezőgazdasági vállalkozások támogatására az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak, amelyek közül legfontosabb a 7500 eurós agrár de minimis keret, továbbá nyilvántartási és adatszolgáltatási szabályaik is szigorúbbak. Ezek és a mezőgazdasági vállalkozások speciális finanszírozási igényei miatt az Agrár Széchenyi Kártya termékkonstrukcióit a normál Széchenyi Kártyától várhatóan eltérően fogják működtetni.
Ulrich Anikó elmondta, hogy a konstrukció kialakításában garanciaszervezetként az Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány vesz részt. A Vidékfejlesztési Minisztériummal és a Széchenyi Kártyát kibocsátó KA-VOSZ Zrt.-vel és az MVH szakembereivel folyamatos előkészítő egyeztetéseket folytat az Alapítvány. A konstrukcióról kormányhatározat is rendelkezni fog. Ennek kihirdetése után a hitelintézeti szektor képviselőivel lehet véglegesíteni az Agrár Széchenyi Kártya segítségével elérhető szolgáltatásokat.
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány általános, azaz kedvezményes díjú, „agrár de minimis” keretében adható készfizető kezességvállalása ezentúl kapcsolódhat a Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramhoz.
A vis maior igazolással rendelkező, vagy agrár-kárenyhítési juttatásban részesülő mezőgazdasági termelők (a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével) összesen 6 milliárd forint értékkeretben, 6 százalékos kedvezményes kamatozású éven túli forgóeszköz hitelt vehetnek igénybe. A hitel legfeljebb öt évre adható, egy év türelmi idővel. A hitelprogram célja, hogy segítsen a termelőknek átvészelni gazdálkodásuk külső okok miatt nehézzé vált időszakát. Az igénybe vehető hitelösszeg szántó és legelő esetén legfeljebb 200, ültetvények esetében pedig legfeljebb 500 ezer forint hektáronként. Az állattartók úgynevezett állategységenként maximum 200 ezer forint hitelt vehetnek fel. Az egy gazdaság által igényelhető hitel teljes összege egy és ötven millió forint között lehet.
Bálint Tóth János
