Rendhagyó KWS repce betakarítás Bácsbokodon

>l

Vetéstechnológia – a kevesebb néha több

Pintér János, a KWS Magyarország Kft. termék- és marketing menedzsere a három vetéstechnológiai, azaz a normál, a dupla és a cukorrépa (széles) kísérleteket mutatta be.

Anno a 2009-es év volt az, amikor is a három dizájnt alkalmazva, 7-8 hibridet vetettek el közel 18 hektáron.

Az élet úgy hozta, hogy tavaly és idén már csak és kizárólag a cukorrépa technológiára törekedtek, az elmúlt évek során az Albert Agro területén végzett kísérletek eredményei is ennek létjogosultságát igazolták.

A termékpaletta kínálatuk bővítésének érdekében nemcsak a sorok közötti távolságokban, hanem a tőtávokban is elkezdtek gondolkodni.

Így született meg az ötlet a 8-12-16 illetve a 20 cm-es távolságokra.

A bejárható kísérleti területet is erre az ötletre, vagyis a négyféle tőtáv illusztrálására alakították ki, három hibridet (Hybrirock, Traviata, Turan) tesztelve, illetve ugyanitt egy a regisztrációs folyamatokban kiemelkedően szereplő – egyelőre csak kódolt hibridjelöltet – vetettek el.

A vetési kísérletekben a KWS drazsírozott vetőmagjai is debütáltak a termelők előtt, melynek sikere várhatóan még inkább a cukorrépa technológiára való átállásra sarkallja majd a gazdákat.

A KWS zászlóvivőjeként kb. 2-3 év múlva kerülhet piacra majd a technológia.

Repcét termeszteni ma kompromisszumok árán lehet csak, meg kell találnunk az időjárási viszontagságok ellenszerét, melyet a helyes technológia, a megfelelő magágy előkészítés, és a jó vetőmagválasztás ötvözetével tudhatunk csak magunkénak.

A terepszemle…

Szinte kivétel nélkül minden hibridnél megfigyelhető, hogy a 8 cm tőtávnál egy megnyúltabb növényszárral találkozunk.

Minél sűrűbb az állomány, annál fentebbről indulnak az elágazások.

Ahogy haladunk 16-ról a 20 cm-re, tökéletesen látható, hogy szinte a gyökér nyaki részétől indulnak meg.

Szembetűnően mutatkozott az is, amit már a tavalyi eredmények is bizonyítottak, hogy a tőtáv növelésével a becőréteg vastagsága (ami gyakorlatilag az alsó becő és a növény maximális pontja között van) is változik.

Az alsó becő szélesedik így nagyobb terméseredmény várható.

Hybrirock esetén a csökkenő tőtávok felé haladva, az elágazási szintek is alacsonyabbról indulnak és számuk is megnő.

A megszámolt becő mennyiség a hagyományos művelés esetén 70 körül van, míg a széles technológiával – legyen az cukorrépa vagy bármilyen más típusú gépforgalmazó technológiája – 450 becő szám volt mérhető.

A különbség magáért beszél. Amit még a széles sortávval vetett repcék előnyére írhatunk, hogy egy alacsonyabb állományba könnyebben tudunk dolgozni, ami a betakaríthatóság szempontjából is pozitív.

Emellett egy csapadékosabb időszaknál – olyan, mint az idei év – a gombás betegségek előfordulásának veszélyével is kalkulálni kell alapesetben, ám ebben a szellősebb állományban hamarabb fel tud száradni a párásabb közeg.

Természetesen a KWS nemcsak vetőmagot termel és ad el.

Olyan egyedülálló kutatási célok iránt is érdeklődik, amellyel egyértelműen a későbbiek folyamán a gazdapartnereik termésszintjének növelése az egyedüli céljuk és érdekük.

Összességében bizonyosságot nyert a kísérletek alapján az elv, hogy „a kevesebb néha több”, azaz alacsonyabb tőszámmal rendelkező állományban elérhető a magasabb hozamszint.

Erre mutatnak rá a tavalyi eredmények, ahol is a cukorrépa technológiával elvetett kísérleti alanyoknál 500-700 kg/ha differencia mutatkozott a sűrűbb sorú, illetve magasabb tőszámú technológia termésátlagaival szemben.

A Hybrirock tőtáv növelésével megfigyelhető elágazás és gyökérméreti különbségeken túl morfológiai tulajdonság javulása is láthatóvá vált.

Sűrűbb sorban másfél héttel hamarabb befejeződött a virágzás.

Míg a ritkább vetéstechnológiánál (16-20 cm) az elágazások számának sokasága miatt, egy sokkal folytonosabb, hosszabb virágzási intervallum volt tapasztalható.

A Traviatánál a magasságbeli különbség rögtön szembetűnt.

A lemért adatok alapján akár 15-20 cm különbség is előfordult egy sűrű állománynál, a lazábbal szemben.

Mivel Magyarországon a csapadék nem áll úgy földjeink rendelkezésére mint pl. Franciaországban.

Így a KWS szakemberei mintegy kötelességüknek érzik a legmegfelelőbb szakmai tájékoztatás továbbadását a különféle technológiákban rejlő potenciális lehetőségekről.

Céljuk, hogy minden partnerük kihozza a maximum repcetermést az adott területből, ezért nagy energiákat fordítanak arra, hogy az információ időben eljusson a termelőikhez.

Hogy mit hoz az idei betakarítás? Egy biztos, a kombájn elindult.

A rendezvényen készült fotók megtekinthetők IDE kattintva!