Rezsicsökkentés Svédországból?

File Ferenc elégedett a svéd technológiával

Ugyan a vállalkozás csak 8 éve működik, mégis már jó 40 éve dolgozik Ön ennek a gazdaságnak az élén, függetlenül attól, hogy mikor, milyen gazdasági forma fogta mindezt össze. Mi változott?

Az egykori több ezer hektáros szövetkezetből mára egy 300 hektáros stabil vállalkozás alakult ki, jelentős integrátori szolgáltatással kiegészítve.

Ezen a vidéken elsősorban napraforgót és őszi búzát termelünk, a kukorica már kevésbé jellemző, de természetesen mindezt a vetésváltás is alakítja évről-évre.

Átlagosan összesen 1000 ha napraforgó-, 1500-1800 ha búza-, és 500 ha kukoricatermesztést integrálunk, amihez az inputanyagok beszerzését, a terményszárítást, betárolást és értékesítést is vállaljuk.

Tehát a terület alapján már nem egy nagy vállalkozásról beszélünk, a szolgáltatásainkkal együtt azonban ez 14 főnek ad állandó munkát.

„Négy sikeres szezon áll mögöttünk.”

Az integrátori szolgáltatás része a terménymanipulálás is.

Ebben is jelentős változások voltak a közelmúltban Önöknél.

Milyen érvek alapján hozta meg akkori döntését?

Hát az alapszituáció nagyon egyszerű, ami mindenkinél a legfontosabb.

A korábbi szárítónk (B-15) már kiöregedett a munkából.

Persze nem ez volt a fő gond, hanem a magas fenntartási, üzemeltetési költsége.

Így aztán az aktuális pályázat meghirdetésekor egyértelmű lett a beruházás, már csak azt kellett eldöntenünk, hogy felújítjuk vagy cseréljük.

Jelentős beruházás volt ez még támogatással is, így kifejezetten fontos szempont volt az ára.

Természetesen tájékozódtam más gyártóknál, forgalmazóknál is, de a Tornum kedvező ár-érték aránya számomra egyértelműen eldöntötte a kérdést.

Személyes tapasztalataim is befolyásoltak, korábban jártam Finnországban, így saját szememmel láttam, hogy azon az éghajlaton délelőtt 10-től délután 2-ig tudnak csak aratni, mivel előtte-utána már lehetetlen lenne a páratartalom miatt.

Tehát jóval nedvesebb terményt takarítanak be, mint ezen a szélességi körön, így a szárítás technológiájukat úgy kellett kialakítani, hogy mindig, minden növénykultúrát szárítanak (míg mi pl. a napraforgó felét akár szárítás nélkül is be tudjuk takarítani).

Az üzemeltetési költséget nem is sorolta az érvek közé.

Pedig a 30%-kal csökkenthető gázszámlák már akkoriban is nyomos érvek lehettek volna.

Ismertem a svéd adatokat, azonban csak itt a helyszínen, a mi gabonánk, mi éghajlatunk alapján hiszek a számokban.

Sőt, őszintén szólva, így már négy szezon adatait ismerve is hihetetlennek tűnnek a számok.

„… a Tornum kedvező ár-érték aránya számomra egyértelműen eldöntötte a kérdést.”

Én nem is a gázszámlával kezdeném, mert a működtetéshez áramra van szükség, annak költségeiről ritkán esik szó egy-egy beruházás alkalmával, pedig a terményszárító rendszerben a magtisztítótól a láncos szállítón át a serleges felhordóig minden árammal működik.

Összehasonlítottuk tehát az eredeti és az új szárítónk elektromos fogyasztását (kW), és 1 kg vízelvonásra kiszámítva 46%-kal kisebb lett az eredmény.

A gázfogyasztás 30%-os csökkenése pedig igazolta a vásárláskor ígért, a Tornum által hangoztatott adatokat.

A Tornum sajátossága az, hogy a termény szárításakor felhasznált energiát csökkentve, az alacsony páratartalmú, nagy hőértékkel rendelkező levegőt a szárítószekciók alsó részéről valamint a szárítóberendezés hűtőszakaszából visszakeringeti – a lehető legrövidebb úton – a terményszárító fűtött, meleg levegős oldalára.

A magas páratartalmú, alacsony hőértékű telített levegőt pedig a felsőbb szárítószekciókból közvetlenül távolítja el.

Ellentétben más szárítókkal, ahol a visszakevert levegő hosszú utat tesz meg, és ezáltal nagy hőveszteséget szenved el, mikorra újrahasznosításra kerül.

Az, hogy ráadásul azóta a gázárak már a duplájára emelkedtek, csak megerősítettek abban, hogy jól döntöttünk.

A rendszer igazolta a hozzáfűzött reményeket

Eltelt négy szezon, már kiderült volna, ha a szerelésbe vagy az alapanyagokba hiba csúszott volna.

Utólag mi a véleménye a kivitelezésről, a beruházás teljes lebonyolításáról?

Megszerveztünk mindent. Gyakorlatilag óramű pontosan ment a munka, megérkeztek Svédországból az elemek, alkatrészek, márciusban kezdődtek a munkák.

Június 20-ra már átadásra is került a szárító, a kibővített nedves termény befogadó, a térburkolat, és a beruházás kapcsán épített labor és hídmérleg is.

Szükség is volt a pontosságra, a kivitelezőt kötbér sújtotta volna, nekünk pedig két hét múlva már kezdődött az őszi búza aratása.

Az összeszerelésért, üzembe helyezésért felelős csapat munkájával is elégedettek voltunk, talán az elektronikai munkáért felelős kollégák munkáját emelném ki legjobban.

Őket már nem is nevezhetnénk villanyszerelőknek, mivel ezekben a szárítókban már olyan korszerű műszerek vannak, amik pontos beállítása, kalibrálása precíz munkát igényel.

Minden paraméterről nem is beszéltünk, pedig kisebb zajjal, kevesebb porral, ugyanakkor nagyobb teljesítménnyel jár az új szárítónk, már tudjuk.

Köszönöm a beszélgetést, a következő szezonra pedig jó termést kívánok.