Betiltják a kocák elzárását a laktáció alatt?

Jó vagy nem jó: „társadalmi” nyomásra várható, hogy előbb-utóbb még az ideiglenes rekeszezés is „elfogadhatatlan” lesz…

Szoptató koca egy délnyugat-magyarországi kisgazdaságban. Nem üzemi körülmények között

Polgárok aláírták

Akárcsak a baromfik ketreces tartásában, úgy a kocák elkülönítésében, elzárásában is fordulat következhet Európában. Az új jogszabályok valószínűsítik, hogy 2027-re el kell tűnniük a fialókutricáknak. Mint ismert, az Európai Bizottság június végén döntött arról, hogy felülvizsgálják a haszonállatok elhelyezésére vonatkozó jogszabályokat. Az új jogszabály kötelezettséget vállal majd a haszonállatok, köztük a szoptató kocák ketrechasználatának fokozatos megszüntetésére 2027-ig. A döntést az előzte meg, hogy 1,4 millió uniós polgár írta alá a ketreckorszak felszámolását célzó kampányt.

Nem egyszerű

Más kérdés, hogy a fialóládák megszüntetése nem egyszerű – már csak azért sem, mert telepenként eltérő az áttérés optimális módja, az épületelrendezés. Ráadásul a szabad ellés nem ugyanaz, mint az ideiglenes fialóketrec – az előbbi sokkal nagyobb fokú szabadságot ad a kocának a laktáció alatt. Az ideiglenes ládában a kocát a fialás körül legfeljebb 5 napig ideiglenes elzárásban, majd a laktációs fázis hátralévő részében lazán tartják. A teljes szabad fialás más tervezést és más kezelést igényel, mint egy ideiglenes ládarendszer.

Ketreces fialtatás Kelet-Magyarországon. Megzavarhatja a koca természetes viselkedését, hormontermelését

Gazdálkodók, kutatók, laikusok

Ráadásul a koca ideiglenes elzárása is elfogadhatatlan lehet egyeseknek. Bár ez nagyobb szabadságot biztosít a kocának, és minimalizálja a malacok esetleges sérülését, hátránya, hogy a fialás előtti ládázás megakadályozza a kocát a fészeképítésben. Ennek a veleszületett viselkedésnek az akadályozásával megzavarhatják a kocák hormonfelszabadulását, ami negatívan befolyásolja az ellési folyamatot és az anyai reakciót. Az mégis tény, hogy az ideiglenes láda még mindig alkalmasabb alternatívát jelenthet a legtöbb gazdálkodó számára, mint a szabad ellés. Ugyanakkor a kutatók és szakmabeliek attól tartanak: a társadalom nem biztos, hogy elfogadja az ideiglenes rekeszrendszert. Ez pedig hasonló helyzethez vezethet, mint a tojótyúkok számára feljavított ketrecek.

Arra persze a kutatások nem adnak választ, hogy a „társadalom” – vagyis a sertéstartás egyre kifinomultabb szakterületén nyilván járatlan laikusok tömege – vajon képes-e jól megítélni az ilyen szakmai kérdéseket…

(Fotók: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)