Sertés piaci defekt!

Még mielőtt a mostani állatállomány külpiaci vetületeit bemutatnám, egy pár gondolat erejéig érdemes lenne visszanyúlni a közelmúlt azon szerencsés időszakáig, amikor még 4-5 millió sertés alkotta az állományt.

Kiinduló pontként alkalmasnak ígérkezik a 2000. év, hiszen akkor még volt piacvédelme a hazai termelésnek és éppen ezért nem kongattak vészharangokat az ágazat felett.

Követve a statisztika kínálta tájékozódási lehetőségeket az alábbi kép tárul elénk az elmúlt mintegy 13 év belső folyamatairól.

Élő sertés exportjának, importjának és egyenlegének alakulása (ezer euró)

A táblázatba szorított idősorból egyértelműen kirajzolódik az a kép, amely a szakmai közegben éppúgy, mint a közvéleményben is megfogalmazódik.

Az uniós csatlakozással kardinális változások kezdődtek a hazai sertés piacon.

Elöntött minket, zömmel malac formájában más uniós tagországok többlet szaporulata.

Míg az élő sertés külkereskedelme a 2004-es uniós csatlakozásig pozitív volt, még hozzá jelentős hozadékkal járt, addig már a csatlakozás évében is és azt követően hosszú évekre az élő sertés külkereskedelme deficitet deficitre halmozott, ami a táblázat adataiból készült grafikonon nyomon lehet követni.

Arra is érdemes ráirányítani a figyelmet, hogy a két utolsó év pozitív változást hozott.

Már 2011-ben is jelentő mértékben csökkent a külkereskedelmi deficit az előző évekhez képest.

A fordulatra 2012-ig kellett várni.

Tavaly ugyanis visszájára fordult a csatlakozás óta eltelt időszak negatív szaldót eredményező folyamata és elsősorban a jelentős többlet exportnak köszönhetően pozitívummal zárt az élő sertés külkereskedelme.

Az élő sertés külkereskedelmének alakulása mennyiségi alapon is nyomon követhető lenne, de a statisztikai adatok elemzéséből az értékadatok szerinti változások bontakoznak ki.

Így hasonló, vagy közel azonos külkereskedelmi folyamat felvázolására ezen a téren nincs sok értelme.

Sertéshús a külkereskedelmi folyamatokban

Az Európai Uniós csatlakozásunk emlékezetes marad a sertéstenyésztők körében.

A KSH adatsorából kitűnik, ha nem is olyan élesen, mint az élő sertés esetében, hogy a 2004-es csatlakozásunkra külhonban lényegesen jobban, de legalább is eredményesebben készültek, mint mi itthon.

Sertéshús exportjának, importjának és egyenlegének alakulása (ezer euróban)

Feltűnő, hogy deficit, azaz negatív szaldó egyik évben sem fordult elő 2000 óta, jóllehet a 2004-es fordulat következtében, még abban az évben megháromszorozódott a húsbehozatal.

Az utóbbi évek folyamatai, de különösen a 2012-es külpiaci folyamatok arra utalnak, hogy az export alig tud lépést tartani a dinamizálódó importtal.

Míg az export, 2000-hez képest 1,7-szeresére nőtt, addig a behozatal közel tízszeresére bővült.

Zárásként indokolt megemlíteni, hogy részletesebb bontás esetén már találnánk deficites termék együtteseket.

Ilyen például a darabolt sertéshús, ahol a friss, vagy hűtött sertéshús exportunk 54 ezer eurós árbevételével szemben 96,4 ezer eurós import állt 2012-ben.

Összeállította: