A rügyét esszük
Frissen szedett zöld spárga
A spárgát már az ókorban is termesztették, görög eredetű elnevezése az aszpharágoszból eredeztethető, ami szó szerint fiatal rügyet vagy hajtást jelent. Ennek a növénynek ugyanis a fiatal hajtásait, a spárgasípokat fogyasztjuk. Igen sokféle elkészítési módja ismert a krémlevesektől a rakott ételekig. Főleg Németországban, a skandináv államokban közkedvelt, de hazánkban is egyre többen keresik. Az egyik legjobb fogyókúrás étel, mivel kalóriaszegény, nem tartalmaz zsírt és koleszterint.
Édenkert a homokon
Ficsór Béla spárgatermelő
A dél-alföldi Kunfehértón Ficsór Béla két társával, Csányi Norberttel és Csicsák Györggyel hat éve fogott bele a spárgatermesztésbe. – A nulláról kezdtük el, semmilyen tapasztalatunk nem volt a növénnyel kapcsolatban, de bíztunk benne, hogy jó termést érhetünk el vele itt a homokon – meséli Ficsór Béla, aki agrármérnökként több növénykultúrával is foglalkozott már. A spárgatermeléshez Kunfehértó kiváló adottságokkal rendelkezik. – A laza szerkezetű talaja, valamint a napfényes órák magas száma biztosítja, hogy az itt termelt spárga ízletes, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag legyen. Csak rá kell nézni, milyen életerős, szép spárgákat nevelünk – mutatja a tetszetős növényeket nem kis büszkeséggel.
Melyiket szeressem?
A zöld vagy a fehér spárga a jobb? Mindkettőt termesztik ugyanis Kunfehértón. Mint megtudtam, ugyanarról a növényről van szó, csak a termesztés módja miatt lesz más a színe a zöldségnek. – A fehér spárgát nem éri napfény, mivel bakhátak alatt növekednek a sípok. A bakhátakat fekete fóliával takarjuk, hogy amikor kidugja a fejét a spárga, ne színeződjön el a hegye. A fehér spárgát inkább főzve fogyasztjuk. A spárgakrém leves egyértelműen a fehér spárgából az igazi – mutatja be a technológiát Béla, majd átmegyünk a bakhát nélküli zöld spárga földre, hogy láthassam a különbséget. – A zöld spárga közvetlenül a földfelszín felett nő, ahol szabadon éri a napsütés, így színe üde zöld lesz. Ez a spárga zsengébb, elég megmosni és alsó fás részét letörni, így azonnal felhasználható, salátában akár nyersen is fogyasztható. A zöld spárgából érdemes gyorsan elkészíthető párolt zöldségköretet készíteni, így jobban meg tudjuk őrizni a sípok tápanyagtartalmát – ismertette Ficsór Béla termelő a különbséget, aki nagy meglepetésemre arra biztatott, hogy harapjak bele a frissen szedett zöldségbe. Engedtem a biztatásnak és megállapítottam, hogy finom, zöldborsó íze van a rügyeknek (nem tudtam, hogy így nyersen is kiváló, mert csak párolva fogyasztottam).
Hat kiló mínusz!
A spárgát kézzel szedik
– Nehéz munka a spárga szedése. Egész nap hajolgatni és kilométereket menni kell a betakarításakor. Nem is könnyű erre embert találni – mondja Béla, aki most a járvány miatt az erdélyi szedők helyett a környékből toborzott munkaerőt. – Sokan jelentkeznek, de nem mindenki bírja ezt a megterhelő munkát, és az első nap után nem jönnek többet. Hiába fizetünk ezer Ft-os vagy azt meghaladó órabért, a sok hajolgatást csak kevesen bírják – mondja kissé szomorúan Béla, aki irigylésre méltó napbarnított színét itt a spárgaföldön szerezte. Elárulta azt is, hogy bizony minden évben 5-6 kilót „ledob” ilyenkor a munka miatti idegeskedésben.
Egyre keresettebb itthon is
A spárga frissen jó, egy nap akár 5-7 centimétert is növekszik. Ezért nagyon fontos, hogy minden nap időben betakarítsák a földről, de legalább ilyen fontos, hogy azonnal elszállítsák a vevőknek. Nagytételben 500-1000 Ft közötti áron adják el a termést, amely Nyugat-Európában – a legnagyobb mennyiségben Németországban – kerül a vásárlókhoz. Itthon az egyik nagy élelmiszerláncba szállítják az árut – aminek a mennyisége legnagyobb örömükre évről évre növekszik – és így kerül a hazai fogyasztók asztalára.
– Kunfehértó kis település, ahol jellemzően ismer mindenki mindenkit. Ezért nem marad spárga nélkül itt sem senki – árulja el Béla mosolyogva, utalva arra, hogy nincs annál jobb, mint amikor a szomszédok is elismerik azt a sok munkát, amit „ebbe az ember bele tesz”.
