Szőlő-növényvédelmi technológiák Flavo Plant felhasználásával

Utólag mindig minden olyan pofonegyszerűnek tűnik, és már pontosan tudjuk, mit hogyan kellett volna!

Szüret idején már kiértékelhető a vegetációs időszak növényvédelmi hatékonysága, stratégiánk sikeressége az évjárathatás ismeretében. Nem volt ez ilyen egyszerű májusban és júniusban, a területenként rendkívül eltérő időjárási körülmények miatt. Volt olyan termőterület, ahol a gyakori csapadék, folyamatos meleg párás mikroklíma elbizonytalanította a termesztőket főleg akkor, ha mellőztük a felszívódó szereket. Ezzel szemben voltak kifejezetten száraz termőterületek, ahol a csapadék mennyisége nagyon kevés volt, stresszhelyzetbe hozva a növényt, és a kitettségét növelve a biotikus behatásokra.

Mindezek ismeretében a legsokatmondóbb, ha az ország más-más részéről mutatunk be biotermesztésben alkalmazott növényvédelmi technológiákat. Természetesen közös nevező a Flavo Plant alkalmazása, és minden esetben 2020. évi technológiát mutatunk be.

 

 

Gyöngyöstarján

– termelő: Juhász René;
– teljes terület: 6,5 ha biotermesztés;
– növényvédelmi vezető: Tóth Gábor (Borsod Agroker).
– fajta: Syrah és cserszegi fűszeres;
– kezelt terület 0,9 ha;
– művelésmód: Moser magas kordon, csapadék május végétől július közepéig 260 mm;
– a technológia összesen 5 kezelésből állt. Az 1. és 5. kezelésben csalánlé + keserűsó 5-6 kg/ha mennyiségben alkalmazva. (1. kezelés április legvégén, az 5. kezelés július első felében).

A közbenső 2-3-4. kezelésekben Flavo Plant 1,2 l/ha + narancsolaj 1 l/ha került kijuttatásra, május végétől 10 napos permetezési fordulókkal. A termelő a réz használatát kerüli, ha lehet, a teljes területén, viszont ezen a kísérleti területen a kén sem szerepelt az alkalmazott szerlistán. A kontrollterületeken narancsolajat használtak kénnel kombinálva a közbenső három fordulóban. A szőlő tökéletes, nagyon elégedettek a saját maguk által meghatározott technológiával.

Szekszárd

– termelő: Heimann Zoltán;
– teljes terület: 25 ha, ebből bio 10 ha;
– növényvédelmi vezető: Illyés Péter;
– kezelt felület: 2 ha, kadarka és kékfrankos fajtákban;
– művelésmód: Moser magas kordon, csapadék május végétől július végéig 165 mm;
– alkalmazott technológia heti rendszerességű kezelést tartalmazott május első hetétől megkezdve augusztus közepéig. Kezelésenként felváltva alkalmaztak Flavo Plantot 1 l/ha mennyiségben vagy narancsolajat. Május közepétől július végéig használtak fél dózissal rezet, valamint ként az ajánlott maximális dózis harmadával. Az utolsó kezelésekben pedig féldózisú Vitisan szerepelt. A kontrollterülethez képest itt nem jelent meg a lisztharmat, ott kiegészítő kezeléssel lehetett azt kontrollálni.

 

 

Eger

– Eszterházy Egyetem bemutatókertjében, Lepres Luca vezetésével történt a kísérlet.
– kezelésbe vont fajta: kékfrankos és egri leányka volt. A terület nem bio, de a kezelések csak kontakt szereket tartalmaztak, két alkalommal Zn-, B-, P-, Mg-, Ca-tartalmú lombtrágyával kiegészítve.

A kezelések május közepén kezdődtek, kén és réz ajánlott minimumdózisok alkalmazásával, hét alkalommal, de az utolsó augusztus elejére eső kezelés már rezet nem tartalmazott. Narancsolaj-kiegészítés az 1. és 3. kezelésben történt, lombtrágya pedig a 2. és 3. kezelésben. Flavo Plant itt minden kezelésben 0,15%-os koncentrációban került felhasználásra, és kiegészítő készítményként a kísérleti sorokban. A szedés előtti időszaki kiértékelések a kékfrankoson feketerothadás tünetek megjelenését mutatták, mely jelentős kártételt nem okozott, a leányka pedig tünetmentes volt. Tapasztalatként elmondható, hogy a növényi olajokat tartalmazó, így a Flavo Plant használatát is előtérbe helyező technológiák újra megmutatták a stabil használhatóságukat, ezzel tovább erősítik azt a meggyőződést, hogy van jövője a szermaradványoktól mentes minőségi biotermelési szemléletnek.

A szekszárdi kísérletnél kiemelt vagy szócskával kapcsolatos tapasztalatról egy gondolatot szeretnénk megosztani. Növényi olajok dózisának növelésével, különböző készítmények kombinációjával a tapadási készség javítható, a növényvédelmi hatás fokozható és még a hatástartam is, ezért imádjuk őket! De a részletekben rejlő kisördög a hatásmechanizmusban keresendő! Ezek az olajok „beoldják” magukat a levélviaszba, amivel a kórokozókkal történő kapcsolat biztosítható, preventív és kuratív hatás kiváltható. Ám ezzel beavatkoztunk a kutikula szerkezetébe is, és ez a növényünk egyik legfontosabb védelmi vonala minden behatással szemben. Akik ebben az évjáratban a növényi olajokat emelt dózisban, több készítményt kombinálva alkalmazták rövid (10-14 napnál rövidebb) kezelések közötti idővel, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül perzselési tüneteket tapasztaltak! Ne feledjék, olyan ez is, mint a jó bor: csak mértékkel alkalmazva gyógyszer!

 

Szőke Tamás, Gombos Gergely

 

 

 

agrár biotermesztés egri leányka feketerothadás Flavo-Plant kékfrankos lombtrágya mezőgazdaság narancsolaj növényi olaj növényvédelem permetezés perzselés szőlő