A pályázati támogatásból megvalósult hűtőháziprojektek tapasztalatai

Nagy örömmel fogadtam el a felkérést, hogy a VP5-4.1.3.4-16, valamint VP3-4.2.1-15 számú pályázatok keretében megvalósult projektekkel kapcsolatos tapasztalatainkat – melyek közös metszetet jelentenek a VP2-4.1.3-20 számú pályázat megvalósításánál – e cikk keretében megoszthassam Önökkel.

 

Mi alapvetően három szakaszra osztjuk a teendőket, melyek tulajdonképpen összefüggenek egymással.

Az első részt nevezzük a „Pénz megszerzése” szakaszának.

A pályázati kiírásokban szerepel egy sokak által kritizált tétel, miszerint a pályázatot építési beruházás esetén engedélyezési tervvel és ÉNGY-tételekre felbontott költségvetéssel kell beadni. Első ránézésre a kritika akár érthető is lehet, hiszen a műszaki gyakorlatban az engedélyezési tervhez költségvetés nem tartozik. De! Ha abból a nézőpontból vizsgáljuk meg a kiírást, hogy engedményt tettek a komplett kiviteli tervdokumentáció elkészítési határidejében, azaz ezt elégséges legkésőbb a munkakezdésre produkálni, akkor akár örülhetünk is ennek a tételnek. A gyakorlati tapasztalatunk szerint, amely az elmúlt 5 évben, közel 20.000 tonna szabályozott légterű hűtött tároló megvalósítása közben fogalmazódott meg, a pályázat beadásakor a dokumentumok megléte nagymértékben segíti a sikeres munkavégzést. Az előző pályázati ciklusban tágabb körben voltak közbeszerzés-kötelezettek az uniós forrásokból megvalósuló beruházások. A közbeszerzés kiírásához a konkrét műszaki tartalom megfogalmazása elengedhetetlen volt, tehát szükséges volt az árazatlan költségvetés csatolása. Attól még, hogy ez jelenleg nem kötelező, ne engedjük meg magunknak, hogy ne erre a dokumentumra alapozzuk a kivitelezést, hiszen így mindig tudhatjuk, hogy miről beszélünk, és nem esünk bele a „majd a munkák folyamán eldöntjük” csapdájába, mert ami a mai nap nem biztos, arról később sem könnyebb jó döntést hozni. Még sohasem láttunk így született döntést, ami eredményesen szolgálta volna az üzemeltető érdekeit.

Az ütemtervet elméletileg elég az e-napló megnyitásáig elkészíteni a tételes költségvetés alapján. Ha ezt szó szerint vesszük, és a pályázat elkészítésekor, a mérföldkövek megtervezésénél nem használjuk a már meglévő tételes költségvetést, akkor a részelszámolások műszaki alátámasztásakor a kínok kínját fogjuk megélni, és csak az elszámolóbiztos kedves együttműködésében bízhatunk. Akkor lehetünk nyugodtak, ha ebben a szakaszban olyan vállalkozóval dolgoztunk, aki képes a pályázatíró részére biztosítani az engedélyezési tervet, az ÉNGY-kódokkal ellátott tételes költségvetést és a megvalósítás alapját képező üzemtervet. A pályázatíró az ütemterv alapján korrektül meg tudja tervezni a mérföldköveket és a kifizetési igénylések határnapjait.

 

A második részt nevezzük a „Megvalósítás” szakaszának.

Vegyük elő az ütemtervet! Az első szakaszban semmi nem gátolt minket abban, hogy ezt az ütemtervet kivitelezésbarát módon állítsuk össze, hiszen ekkor még a projektben érdekelt öszszes gazdasági szereplő szereti egymást. A pályázati pénz már a zsebben, mindenkinek van a fejében már egy jövőkép. Könnyedén meg tudnak egyezni abban, hogy: Kezdjünk az úttal! Ezt szeretnénk egy magyarországi mozgalomnak látni, hogy a kivitelezések során végre valahára elkerüljük az építés területétől 200 méterre tengelyig süllyedt kamion, a panelszerkezeteket vállukon cipelő munkások (minden másodikon van csak gumicsizma) látványát, és teszem azt, a legkisebb bádogossegédet sem kell elküldeni traktorosért, hogy az ideges kamionost kimenekítse szorult helyzetéből, hiszen neki már van egy felrakója valahol. A szánalmas látványon túl könnyen belátható, hogy minőségi teljesítés ilyen körülmények között lehetetlen. Ahhoz, hogy jó színvonalon teljesíthessenek a vállalkozók, az ütemtervben az út készítése az első helyen kell, hogy szerepeljen. Az előírásokon túl fontos eleme a megvalósításnak a megfelelő jogosultsággal bíró felelős műszaki vezető (kivitelező részéről) és a műszaki ellenőr (megrendelő részéről) együttműködése. Ennek a vezérfonala minden esetben a kiviteli terv, a tételes költségvetés és az ütemterv. A felelős műszaki vezető az ütemterv alapján koordinálja a szakkivitelezőket, rögzíti az e-naplóba a szükséges felmérési elemeket, illetve teljesítési tételeket, melyek esetleges eltéréseit a műszaki ellenőr jóváhagyásával dokumentálják. Ebben a szakaszban, még a beépítés előtt a kivitelezendő, majd az e-naplóban rögzítendő költségvetési tételek mellett rögzíteni kell a vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatokat, minőségi tanúsítványokat. Ez később a pályázati elszámoláshoz úgyis kelleni fog!

A kiviteli tervek elkészítésénél érdemes megbízni a legnagyobb súllyal szereplő szakterület tervezőjét, hogy valamennyi szakági tervet „tervezői fővállalkozóként” tekintse át. Ez különösen fontos azért, hogy az esetleges technológiai átfedések vagy egymásra várásokból fakadó hiányosságok kiküszöbölésre kerüljenek.

 

Néhány gyakorlati példa:

– Tipikus probléma az elektromos teljesítmény meghatározásánál az egyidejűség figyelembe nem vétele (vagy csúcsidőben valamelyik fogyasztó működésképtelen, vagy hálózatfejlesztés címén indokolatlan költségeket kell elviselnie a beruházónak).
– Kinek a teljesítési körébe tartozik a hűtött manipulációs tér álmennyezete (vagy az építőipari vállalkozó és a technológiai szállító is kalkulál vele, vagy egyik sem).

A felelős tervező a kiviteli terv készítése során figyelembe veszi a projektre vonatkozó valamennyi szabvány előírását. Jó esetben a terv műszaki leírásában beruházóként megkapjuk a vonatkozó szabványok tételes felsorolását, de ha ez elmaradt, mindenképpen be kell kérni és át kell adni a műszaki ellenőrnek, valamint a felelős műszaki vezetőknek. Valamennyi a kivitelezés során esetlegesen megtörténő – akár a legkisebb – tervtől való eltérésnek is a vonatkozó szabvány által meghatározott kereteken belül kell maradnia. A szabványtól való legcsekélyebb eltérés esetén az eredményes használatbavételi eljárást kockáztatjuk. Természetesnek kellene lennie, hogy a teljesítésben részt vevő vállalkozóknak szerepelniük kell a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Építőipari Kivitelező Vállalkozások Nyilvántartásában. Ezzel megbizonyosodhat a beruházó arról, hogy a teljesítésbe bevont vállalkozó a szakmai alkalmasság kritériumának minimumát teljesítette. Természetesen az alkalmasságnak vannak magasabb fokozatai is, különféle ISO-tanúsítványok megléte, de már a minimumkövetelmény teljesítése is valamilyen biztonságot nyújt.

 

A felelős tervező a kiviteli terv készítése során figyelembe veszi a projektre vonatkozó valamennyi szabvány előírását
A felelős tervező a kiviteli terv készítése során figyelembe veszi a projektre vonatkozó valamennyi szabvány előírását

 

Érdemes a szerződés megkötése előtt meggyőződni a teljesítésben részt vevő alvállalkozók pénzügyi alkalmasságáról is. Ebben a vonatkozásban az alapkövetelménynek a köztartozásmentes adatbázisban való nyilvántartottságot tekinthetjük. Amennyiben ez nincs meg, kiváltható 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolással. A beruházó részéről jogos elvárás, hogy a kivitelezés határidejére a vállalkozó rendelkezzen a projekt teljes terjedelmére vonatkozó érvényes felelősségbiztosítással. A vállalkozónak Biztonsági és egészségvédelmi tervet is kell készíttetnie a jogszabályokban meghatározott módon, aminek meglétével, betartásával és betartatásával hatósági ellenőrzés esetén elkerülhetjük a szankcionálást, amely a legrosszabb esetben a projekt teljes körű leállításáról is szólhat, veszélybe sodorva a pályázati elszámolást.

Megszokott, de sosem kedves társasjáték az építkezési hulladék kezelése. Általában sűrűn hangzik el a „vigyétek már innen a szemeteteket!”, melyre érkezik a hetyke válasz „nem csak a miénk van benne”. Azon túl, hogy a felhalmozott építési törmelék gátolja a minőségi munkavégzést, minőségi károsodást okoz a már elkészült építményben, és még szabálytalan is a felhalmozása. Az alábbiakban hivatkozott szabály kellő segítséget nyújt a korrekt ügykezeléshez: Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 10. § szerint:

(1) Az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem adhat.”

A munkálatok folyamán nagyon komoly értéket képviselő anyagok, alkatrészek, berendezések halmozódnak fel a munkaterületen. Ennek kezelése valamennyi gazdasági szereplőnek elsőrendű érdeke. Az őrzésvédelem kisebb problémát jelent akkor, ha egy üzemelő telephelyen történik a beruházás – bár akkor is tisztázni kell a jogköröket és felelősségeket –, ahhoz képest, mint amikor egy teljesen új telephelyen történik. Az őrzésvédelemnek ki kell terjednie az építkezés területén tárolt, még beépítésre váró valamennyi alkotóelem, alkatrész stb. tételes nyilvántartására is. Ilyen nyilvántartás készítésére és kezelésére alkalmas szolgáltatót kell keresni. A hűtőházak építése és üzemeltetése több környezetvédelmi rendeletet, előírást érint. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a beruházás végén, mielőtt a hűtőkörök feltöltésre kerülnek hűtőközeggel, a megrendelőt értesíteni kell, hogy a klímavédelmi hatósághoz bejelentési kötelezettsége van. A megrendelő részéről ez csak egy regisztráció a klímavédelmi hatóság oldalán, amely után, ha a kivitelező céget meghívja, az a szükséges további teendőket el tudja intézni, és a helyszínre kihelyezett gépekre a szükséges hatósági matricák elhelyezését is felelősen ellátja. A legfontosabb jelzőt ez a tevékenység azért kapja az összes építkezésre vonatkozó környezetvédelmi intézkedés közül, mert nem egyszeri eset („tudjuk le, oszt jóvan”), hanem teljes életciklusában végigkíséri a hűtőberendezést a karbantartások és a felújítások során.

Az átadás-átvételi eljárás megkezdésekor nem elég büszkén végigsétálni az építményben, elnézést kérni egymástól az építés közben felmerült durvaságokért, hanem érdemes a teljesítést összefoglaló, valamennyi részletre kiterjedő átadás-átvételi dokumentációt közösen áttanulmányozni. Az átadási dokumentum elkészítése a kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata. Nem szabad elfogadni mindenféle, különböző nyelven adott dokumentumok dossziéba való keszekusza lefűzését. Az átadási dokumentációnak támogatnia kell az elszámolás menetét. Feltétlenül bele kell csatolni a – tulajdonos, a leendő kezelő személyzet által megismert – használati és kezelési útmutatót is.

 

A harmadik részt nevezzük az „Elszámolás” szakaszának.

A kifizetési igénylésnél a 272/2014. (XI. 5.) kormányrendelet 4-es számú mellékletében, a pályázati felhívásban és a Magyar Államkincstár 31/2018. (V. 30.) Közleményében foglaltak szerinti dokumentumokat, szakmai beszámolókat szükséges benyújtani a sikeres pályázati elszámolhatósághoz.

Amennyiben a megelőző két szakaszban a tárgyalt folyamatok szerint jártunk el, a fenti mondatban meghatározott követelmények tulajdonképpen teljesültek, és az elszámolási eljárás – benne a helyszíni ellenőrzéssel –kellemes emlékeink közé vonulhat be.

 

Lukács András
okleveles épületgépész üzemmérnök
kamarai azonosító: 11-00991
felelős gépésztervező: G 11-00991
gépész műszaki ellenőr: ME-G 11-06118
felelős gépész műszaki vezető: MV-ÉG 11-06118

agrár átadás-átvételi eljárás elszámolási eljárás felelős tervező hűtőházak építése hűtőházi projekt kifizetési igénylés közbeszerzés mezőgazdaság műszaki leírás pályázat támogatás teljesítés terv