2016. január 1-én lépett hatályba az új, a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Kormányrendelet, amely a korábbi rendelkezéseket összefüggőbb, közérthetőbb formában szabályozza, megteremti az elektronikus eljárás és a papír alapú igazolványok helyett a kártya alapú igazolvány bevezetésének feltételeit, ezáltal az ügyfelek hosszú távú adminisztrációs terheinek csökkentését, valamint az ellenőrzési jogkörök kibővítésén keresztül gazdaságfehérítő célokat szolgál.
Az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést (az igazolvány kiadását, módosítását, cseréjét és bevonását) továbbra is a falugazdászok végzik, akik immár kettő éve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kötelékébe tartoznak.
Az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos adatok közhiteles nyilvántartását (a Nyilvántartás) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vezeti. Az igazolvány használatának ellenőrzését pedig a földművelésügyi hatósági jogkörükben eljáró megyei kormányhivatalok látják el.
Az eddigi szabályozáshoz képest a lényegesebb eltérések:
– Az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos visszaélések elkerülése érdekében fontos volt szabályozni, amennyiben az ügyfél nem személyesen terjeszti elő az igazolvány iránti kérelmét, úgy a helyette eljáró személy képviseleti jogosultságát meghatalmazással kell igazolni.
– Az igazolvány iránti kérelem papír alapú, kézzel kitöltött formanyomtatványát (adatnyilvántartó lapját) egy automatikusan generált nyomtatvány váltja fel, amelyet a falugazdász állít elő egy elektronikus felületen, és amely az ügyfél aláírását követően minősül kérelemnek, mindez felváltja az eljárás korábbi nyomtatványait.
– A személyi igazolványhoz hasonlóan az őstermelői igazolvány kérelmezését követően is először egy ideiglenes igazolvány kerül kiállításra, amely legfeljebb a kiállításától számított 60 napig igazolja, hogy a tulajdonosa őstermelői tevékenységet folytat, és jogosult az Szja tv. mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó rendelkezései szerinti adózásra. A kártya alapú igazolványok zökkenőmentes bevezetése érdekében 2016. január 1. és május 31. között kiállított ideiglenes igazolványok a 60 nap helyett 2016. július 31-ig igazolják az őstermelői feltételeket tulajdonosuknak.
– Az új, kártya alapú igazolványok 3 év helyett már 5 évig hatályosak, értékesítési betétlapot azonban továbbra is csak legfeljebb 3 évre lehet kiváltani. Fontos, hogy bár az igazolvány 5 évig hatályos, csak abban az évben érvényes, amelyik évre értékesítési betétlapot is vált ki hozzá az őstermelő.
– Lejáró igazolványok esetén október hónaptól az őstermelőknek lehetőségük lesz a tárgyévet követő év január 1-jétől hatályos új igazolvány igénylésére.
– Jelentős változás, hogy egy átmeneti évet követően 2017. január 1-jétől megszűnik az igazolványok január 1. és március 20. közötti időszakban visszamenőleges hatállyal történő igénylésének lehetősége.
– Az őstermelői igazolvány kiállítása és érvényesítése továbbra is díjmentes, azonban az elveszett, megsemmisült, vagy megrongálódott igazolvány pótlásáért 3 000 forintos igazgatási szolgáltatási díjat kell majd fizetni, amely díj 2016. február 1-től lép életbe.
– Az adatváltozás bejelentésében is történt változás. Az őstermelő a kérelemében nyilatkozott személyes adataiban, valamint az értékesíteni kívánt termékek körében bekövetkezett változását a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül, míg a saját gazdaságot érintő változásokról továbbra is évente egyszer, június 15. napjáig, az igazolvány, illetve értékesítési betétlap elvesztését, megsemmisülését, megrongálódását azonban haladéktalanul köteles bejelenteni a kiállítónál.
– Az értékesítési betétlapra vonatkozó eddig szabályok nem változtak, a betétlap adattartalma azonban bővült az őstermelő személyes adataival, ami a kifizetők számára nyújt többletinformációt a felvásárlás adminisztrációja során.
– Adminisztrációcsökkentő céllal az egy háztartásban élő családtagoknak továbbra is lehet közös őstermelői igazolványt kiváltani, azonban az eddigi téves gyakorlattal szemben fontos megjegyezni, hogy egy időben, különböző helyszíneken továbbra sem lehet értékesíteniük, mivel az igazolvány nem másolható.
– Új előírás, hogy az értékesítés helyszínén az őstermelő köteles feltüntetni az őstermelői igazolványa számát, továbbá a terméken vagy az értékesítés helyszínén a vásárlók tájékoztatására alkalmas módon a „Saját őstermelői tevékenységből származó termék” feliratot elhelyezni.
Ezzel a felirattal a későbbiekben célunk egyfajta termék védjegy kialakítása, amely a tisztességesen előállított őstermelői termékek iránti vásárló bizalmat növeli. A jelenlegi szabályozásban még nem szerepel, de célunk továbbá a tudatos vásárlók informálása érdekében egy olyan információs rendszer kialakítása is, amely a Nyilvántartásból a vásárlói szempontból megismerhető adatokat fogja, bárki számára elérhető módon tartalmazni. Ennek a leendő Őstermelői Információs Rendszernek az informatikai és törvényi szabályozókkal való összhangjának kialakítása folyamatban van.
– Az új szabályozással kicsit bővült, de leginkább pontosításra került a megyei kormányhivatalok ellenőrzési jogköre, amellyel a jogkövető őstermelők számára tisztább versenyhelyzetet kívántunk teremteni, a nem valós (ál)őstermelői tevékenységet pedig még inkább visszaszorítani.
– A kártya alapú igazolványok alkalmasak lesznek a Nyilvántartásban szereplő valamennyi adat tárolására. Így a hatósági ellenőrzés során az őstermelő személyének igazolása mellett, az eddigi igazolványon túli egyéb dokumentációk helyett a kártya és a betétlap elegendő információt nyújt majd az ellenőrzés lefolytatásához.
– Fontos volt az új jogszabályban hangsúlyozni – bár nem új, kezdetektől életben lévő szabály – az őstermelői és vállalkozói tevékenységek együttességének tiltását. Ugyan lehet valaki őstermelő és egyéni vállalkozó is egy személyben, azonban ugyanazt a termelői tevékenységét mindkét formában nem végezheti. A megtermelt termék értékesítésének új szabályozásával, valamint az egyéni vállalkozói nyilvántartás összevetésével kívánjuk az esetleges visszaéléseket felderíteni és a félreértéseket elkerülni.
– Az új szabály szerint az a mezőgazdasági őstermelő, aki egyéni vállalkozóként mezőgazdasági termékek értékesítését is végzi, ugyanazon a helyszínen, ugyanabban az időpontban, egy adott termék teljes mennyiségét kizárólag egyféle minőségében értékesítheti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a piacon nem mondhatja azt az őstermelő, hogy az alma bizonyos mennyiségét őstermelőként, a többit pedig egyéni vállalkozóként értékesíti.
Pl.: Ha a termelő a saját maga által megtermelt almát őstermelőként értékesíti a piacon, akkor továbbértékesítési céllal vásárolt almát – amit csak egyéni vállalkozóként értékesíthet – ugyanazon a helyszínen, ugyanabban az időben nem árusíthatja. Amennyiben ugyanazon a helyszínen, ugyanabban az időben, egyértelműen megkülönböztethető másik termékeket (pl. nem saját maga által megtermelt hagymát) is árusítana az őstermelő, azt egyéni vállalkozóként értékesítheti. Tehát ugyanazon a helyszínen, ugyanabban az időben, kétféle minőségben történő értékesítésre, csak eltérő termékek esetén van lehetőség.
A termelőnek a saját maga által előállított termék (őstermelői termék) saját egyéni vállalkozása kertében történő értékesítésére az eddig megszokott módon továbbra is lehetőség van.
– Végezetül fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a korábban kiváltott, papír alapú igazolványok legfeljebb 2016. december 31-ig érvényesek, még abban az esetben is, ha azok már a 2017. évre is érvényesítésre kerültek.
Tehát mindazoknak, akik ezen időpont után is folytatni kívánják az őstermelői tevékenységüket, az új rendelet értelmében már kártyás igazolvánnyal kell rendelkezniük, amelyet majd postai úton vagy az igénylés helyén vehetnek át a kérelmezők.
(FM Sajtóiroda)
