Szép az akácos, de azon kívül, hogy szúr, még tájidegen is

Egyre nagyobb környezeti és természetvédelmi problémát jelent a Kárpát-medencében a tájidegen özönnövények térhódítása: csökkentik az őshonos fajok élőhelyét, ezáltal a magyar táj biológiai sokféleségét.

Mindenki számára elérhető

Látványos térképeken mutatják be a leggyakoribb hazai özönnövények előfordulását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

A térképek alapjául szolgáló országos adatgyűjtésben az egyetem ökológus és geográfus kutatói mellett természetvédelmi civil szervezetek is részt vettek. Felhasználták az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya által működtetett, inváziós fajok előfordulását tartalmazó digitális térképi adatbázist is, ezzel is pontosabbá téve.

Mezőgazdasági haszna csak a méhészet területén van, minden más megközelítés negatív jellemzőkkel bír (Fotó: Barna Ferenc)

Számos inváziós növény pollenje allergén hatású

A folyamat éppen ezért közegészségügyi szempontból is jelentős. Csak akkor van esély a biológiai invázió visszaszorítására, ha pontos és állandóan frissülő térbeli adatokkal rendelkezünk.

Szilassi Péter, a kutatás vezetője szerint, a probléma súlyosságát jól mutatja, hogy egy felmérés szerint ma a biológiai invázió a magyar természetvédelem legnagyobb kihívása.

A Kárpát-medence biológiai sokféleségének megőrzéséhez tennünk kell az inváziós fajok visszaszorítása érdekében, melynek első lépése annak felmérése, hogy mekkora a baj – hangsúlyozta a szakember.

Fertőzési gócok és terjedési útvonalak azonosítása

Az SZTE Geoinformatikai Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai által létrehozott webtérképeken azonosítani lehet hat özönnövény fertőzési gócát, valamint a fajok terjedési útvonalait.

Elsősorban az alföldi homok megkötésére telepítették, mivel szívós fajta, jól alkalmazkodik a sajátos körülményekhez. Mezőgazdasági termékként hasznosítható, jó tüzelőanyag (Fotó: Barna Ferenc)

Az Inváziós Növényfajok Országos Térinformatikai Adatbázisa nyilvánosan is elérhető, így alkalmazható:

• a lakosság felvilágosításában;
• közérthetően mutatja be a probléma területi jellemzőit;
• jól használható a környezeti nevelésben.

Az adatbázis az alábbi tájidegen növények az országos előfordulására terjed ki:

• a közönséges selyemkóró;
• a keskenylevelű ezüstfa;
• az aranyvessző;
• a gyalogakác;
• a mirigyes bálványfa;
• a fehér akác.

A selyemkórót a textilipar számára hozták, de ma már csak gyorsan terjedő gyomnövény (Fotó: Barna Ferenc)

Az adatbázis olyan prognózistérképek kialakításához szolgál alapul, melyeken azonosítani lehet az invázióval legveszélyeztetettebb, védett természeti területeinket.

A térképek jól használhatók az országos léptékű területi, természet- és környezetvédelmi, árvízvédelmi, valamint erdészeti tervezésben is.

Az SZTE vezetésével az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével létrejött kutatócsoport tagjai saját és természetvédelmi civil szervezetek terepi adatgyűjtéseivel folyamatosan frissítik az adatbázist. Emellett az adatbázis fejlesztéséhez hozzájárulnak az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya által szolgáltatott adatok.

Forrás: SZTE, Sajtóközlemény

Összeállította: Barna Ferenc