Takarékbank: a mezőgazdaság elvesztette válságálló státuszát

A Takarékbank egy új bizalmi indexet hozott létre annak érdekében, hogy pontosabban felmérhetővé váljon egy-egy ágazat „üzleti hangulata”. A hangulatbarométer éppen egy olyan időszakban kezdte el működését, amikor szinte mindenkinek van oka a pesszimizmusra. A Takarék Agrár Trend Index szerint 2020-ra a teljes agrár-élelmiszeriparban kibocsátáscsökkenés várható. Szerencsére akadnak kivételek is.

„A célunk az volt, hogy az egész agráriumot lefedő, az egyes iparágakban zajló folyamatokat is tükröző indexet alkossunk. Igyekszünk feltárni a pesszimista vagy optimista hangulat mögött álló okokat. Az információk birtokában tanácsot tudunk adni a befektetőknek, és mi magunk is könnyebben meg tudjuk ítélni az egyes projektek finanszírozhatóságát” – sorolta Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrárüzletágának vezetője azon a sajtóbeszélgetésen, amelyre június végén az Agrárágazat is hivatalos volt.

Az új bizalmi index júliusban már a második negyedéves várakozásokat is tükrözte az agráriumban. Eszerint súlyos időszakon megy át az egész gazdaság, és bár az agrártermelést válságálló iparágként szokás jellemezni, a koronavírus már ennek a szektornak is sok volt. Ennek alapvető oka, hogy a magyar gazdaság ezer szállal kötődik a világpiachoz. Egy olyan járvány, amelyik megbénítja a világkereskedelmet, nem múlik el káros hatások nélkül az agráriumban sem. A magyar agrárkereskedelmi többlet 2 milliárd forint körül van egy normál évben. Paradoxnak tűnhet, de minél sikeresebb, minél exportképesebb egy ágazat, annál többet ártott neki a határok lezárulása.

A baromfisok a legpesszimistábbak

A baromfihús-termelésben és feldolgozásban érdekeltek látják legpesszimistábban a helyzetüket. Ebben a szektorban 130 százalékos az önellátottsági szintünk, ami kimagaslónak számít Európában, noha a lengyelek 250 százalékos önellátottságával nem versenyezhet. Óriási pech, hogy éppen ezt a két, erősen külpiacra termelő államot sújtotta leginkább a baromfi-influenza Európában. A vírus már hónapokkal a koronajárvány előtt lezárta számunkra a határokat az unión kívüli országok felé. A belpiacon ragadt mennyiségre a koronavírus kitörésekor kezdetben óriási kereslet mutatkozott (pánikvásárlások), majd az eladott mennyiségben és árban is hatalmas zuhanás következett be. Az árak a 13. héten érték el a csúcsot, de a 20. héten már negatív rekordot döntöttek. A csökkent kereslet miatt a feldolgozók készletre termeltek. 2017-ben volt utoljára ilyen alacsony a feldolgozóipar termelési értéke és exportja, akkor is a baromfiinfluenza-járvány miatt – tudjuk meg a Takarékbank elemzőjétől, Héjja Csabától.

A koronavírus csak tetézte a bajokat. A vendéglátóipar leállása miatt elvesztették a piacukat az olyan prémiumtermékek, mint a liba- és kacsamáj. Bár a nyár beköszöntével fokozatosan újranyitottak az éttermek, hotelek, és augusztus közepére az ország is elérheti a baromfiinfluenza-mentes státuszt, de mindez már nem segít a szektoron: 3-4 millió baromfit kellett leölni a járványban. Még legalább egy év, mire visszaépülnek a kiesett kapacitások, és az elvesztett külpiacok visszahódítása akkor is kétséges. A magyar baromfitermelés és -feldolgozás uniós mércével nézve kicsi ugyan és kitett a piacnak, viszont az, hogy gyorsan reagálni képes családi vállalkozások dominálják, fokozza az alkalmazkodóképességét. Bár a baromfihús-termelésben érdekelt vállalkozások a legborúlátóbbak az egész magyar agráriumban, mégis egyik negyedévről a másikra náluk javult a leginkább a közhangulat. A piaci lehetőségek bővülése bizakodóbbá tette az ágazati szereplőket. A 22,5-es indexérték azonban még mindig messze az egész agráriumra jellemző 27,5-es értéktől, és még messzebb a jónak mondható 35-ös értéktől.

Héjja Csaba (fotó: a szerző)

A legoptimistábbak a tojástermelők

Bezzeg a tojástermelésben már szinte kívánni sem lehetne jobb állapotot, ezt sugallja a 34,6-os indexérték. A tojás értékesítési csúcsa hagyományosan a húsvét, ami most egybeesett a koronavírus legsúlyosabb időszakával. Ez a jól tárolható termék kiválóan fogyott a hazai boltokban, miközben az importnyomás is megszűnt a nemzetközi kereskedelem befagyása miatt. Ezt a szektort a zárt tartási rendszerek miatt a baromfi-influenza alig érintette. Nem termelünk belőle felesleget sem: végre kiegyensúlyozott értékesítési lehetőségeket talált a szektor a hazai piacon. A termelők kiváló évnek néznek elébe.

Átlag feletti hangulat a zöldségtermelésben és a sertéshús-előállításban

A jól tárolható és az importtal erősen versenyző zöldségek a karantén ideje alatt magas áron voltak értékesíthetők, hiszen az import csak több hetes késéssel érte el a magyar piacot. És ami meglepő: a hiánypszichózis az import megjelenésével sem szűnt meg, az árak nagyon sokáig tartották magukat. A szektor messze az átlag feletti jövedelemre tett szert. Az árak csökkenésével kicsit a hangulat is romlott. Hasonló folyamatok zajlottak le a gyümölcstermelőknél is.

A sertésszektorban is rendkívüli értékesítési árakat tapasztaltak a termelők, aminek kiinduló oka az afrikai sertéspestis volt. Ez általában véve hiányt és magas árakat teremtett az európai piacon. A magyar termelés pedig leginkább a szomszédunkat, Romániát sújtó afrikai sertéspestisből profitált. Az 520 forintos átvételi árszint azonban nem tartható egy sokkal kisebb nemzetközi kereslet idején, ezért az árak visszarendeződése már javában tart, és a mélypont még csak ezután jön. Érzik ezt a piaci szereplők is. Korábban a sertéstermelők voltak a második legbizakodóbbak a tojástermelők mögött, most optimizmus tekintetében visszacsúsztak a harmadik helyre. A csökkenő átvételi árak viszont jók a feldolgozóknak. Az ágazat egészét leíró indexértékben az ő javuló kilátásaik is benne vannak.

Javuló hangulat a tejtermelésben és a szőlő-bor ágazatban

Kifejezetten bizakodó hangulat lett úrrá ezen a két szektoron. A borászokat eddig a vendéglátóipar befagyása aggasztotta, a jó idő beköszöntével és a járvány elmúltával azonban újra feléledtek a reményeik. A tejtermelők pedig úgy érzik, az import tej eltűnésével javultak az értékesítési lehetőségeik.

Marhahús: optimista volt, most nem az

A marhát gyakorlatilag lábon exportáljuk, nem számottevő a hazai feldolgozás. Az ágazat erősen függ a vendéglátóipari kereslettől, ami a második negyedévben gyakorlatilag megszűnt. A marhahús nem tárolható évekig, mint a bor, és az ágazat a hosszú termelési ciklus miatt lassan reagál a piaci változásokra. Életképességét szinte csak a támogatásoknak köszönheti.

Mezei Dávid (fotó: a szerző)

Apropó: támogatás

„Válságban látszik igazán, mennyire fontos piacstabilizáló eszköz a támogatás. A mezőgazdaságban a jövedelem kétharmada támogatásból és nem a piacról származik” – jegyezte meg Mezei Dávid, a Takarékbank Agrár és Uniós Kapcsolatok igazgatója. Elmondta, hogy felgyorsultak az unóban a költségvetési tárgyalások, és ezen múlnak majd az agrártámogatások is. A Green Deal értelmében a műtrágya- és vegyszerhasználatot, illetve az ezekkel okozott környezeti kockázatot megfelezné az unió, valamint az ökoterületek arányát 25%-ra emelné a mezőgazdasági területeken belül. A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy mindez csak egy tárgyalási alap, még módosulhat. A kockázat megfelezése pedig nem ugyanaz, mint a mennyiség megfelezése. Valamint a 25%-os ökoterület-aránynak maguk a biogazdák sem örülnének, hiszen az az árak további jelentős esésével járna. Mezei Dávid úgy vélte, a javaslat célja a kibocsátáscsökkentés, párosítva egy termékminőség-javulással. A végső ok azonban nem annyira a környezet védelme, mint a piaci szempontok. „Olyan, nagy agrárkibocsátású országokkal tárgyal Európa, mint Brazília. Az ipari termékek bejutásáért cserébe az unió csak agrárpiaci hozzáférést tud ígérni a szabadkereskedelmi megállapodásban.”

Csak a minőségre lesz igény

Európában csak a minőségi termelésnek lesz helye, amihez beruházásokra van szükség. Magyarországon több, eddig sikernövénynek gondolt kultúra veszélyben van. Az egyik ilyen a repce, amelyiknek a jövőjét a klímaváltozáson túl az ipari igények döntik el, márpedig a dízelnek leáldozóban a csillaga – mutatott rá Mezei Dávid. A búza esetében pedig az orosz kínálat növekedése miatt lenne szükséges átváltani egy prémiumtermékre: a vetőmagra. A szakember utalt rá, hogy a most induló beruházási támogatásokból 50 Mrd Ft az állattartóknak és 30 Mrd Ft a kertészeteknek jut. Kiemelendő, hogy ezúttal a post-harvest technológiákat is támogatják, azaz a tisztítás, csomagolás, tárolás gépi szükségletét is. A Takarékbank közel ezer új projektben tervez részt venni a VP Komplex terméke révén. Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrárüzletágnak vezetője utalt rá, hogy a gyenge forint javítja az exportlehetőségeinket, miközben az inflációt fékezi az alacsony jegybanki alapkamat és a fix kamatozású, olcsó fejlesztési hitelek. (Egyébként a Takarékbanknál koncentrálódik az agrárium hitelállományának egynegyede, 200 milliárd forint.) De nem szabad elfelednünk, hogy mindössze a 2%-át adjuk az egész európai élelmiszer-gazdasági kibocsátásnak, sose mi leszünk azok, akik megszabják az értékesítési árakat. A Takarékbank mégis töretlenül bízik az agráriumban, hiszen a szántóföldi termelésben a hitelek bedőlési aránya szinte nulla, a kertészet, állattenyésztés esetén kicsit rosszabb a helyzet, a legrosszabb a feldolgozóiparban. Itt most veszélyesen nagyok a készletek. „A fizetési moratórium idén még él. Jövőre azonban már lehetnek gondok a törlesztéssel. Biztató ugyanakkor, hogy a moratórium lehetőségével az összes gazdasági ágazat közül a legkevésbé az agrárium élt.” Egyszóval, bár hatott a válság a szektorra, és csökkenni fog a jövedelmezősége, igazán nagy bajban csak a víziszárnyas-ágazat van.

Hollósi Dávid (fotó: a szerző)

Mi az a Takarék AgrárTrend Index?

Az index két komponensből tevődik össze. A hangsúlyosabb rész egy százas ügyfélbázis részére küldött kérdőíven alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal szerepel az indexben a Takarékbank agrárelemzőinek elemzése, előrejelzése.

A válaszadók a Takarékbank ügyfelei. 30 százalékban kisüzemek, 30 százalékban középüzemek, 40 százalékban nagyüzemek. A válaszadók ágazati megoszlása a teljes agrárium kibocsátásának eloszlását követi le. A válaszadók területi megoszlása az egyes agrárágazatok területi eloszlását is leköveti. A válaszadó többnyire az adott vállalkozás tulajdonosa/ügyvezetője.

Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: 1. termelők, 2. nagykereskedők, logisztikai szereplők, 3. élelmiszer-feldolgozók, 4. élelmiszer-kereskedők. Ezen osztályokon belül három kockázati csoportot alkotnak: input, munkaszervezés, output. Az ügyféltapasztalatokat ezekbe az egységekbe illesztik, az elemzői előrejelzéseket pedig a teljes termékpályára vetítik.