Hogyan tovább agrárium?

A 2020-as év nehézségei – takarmány-alapanyagok árainak alakulása, piaci trendek

A 2020-as év világszinten okozott nehézségeket a mindennapi életben és a gazdaságban egyaránt. Az állattenyésztési ágazatok és a takarmányipar munkáját, fejlődését és egyes gazdaságok fennmaradását az amúgy is jelen levő piaci és klímaváltozási nehézségek mellett tovább nehezítette a sertéspestis, a madárinfl uenza és a kialakult pandémiahelyzet.

A növénytermesztési ágazat kezdeti nehézségeit megalapozta a 2019-es év csapadékszegény tele, amelyet tovább rontott a későn érkező tavaszi eső. A kialakuló vízhiány következményeként az őszi vetésű növényeknél a bokrosodás intenzitása alacsony volt, így az ágazat az év elején nehéz helyzetbe került. Ezt tovább nehezítette a tavaszi vetésű növények kelésének elhúzódása. Száraz tavasz után csapadékos nyár következett, amely az őszi vetésűek betakarítási munkálatait akadályozta. A kukorica és a napraforgó betakarítását nehezítette a nagy mennyiségű csapadék és a lassú felszáradás. A munkálatok eltolódtak, és a termény magasabb nedvességtartalommal kerülhetett be a földekről, ami növelte az ágazat szárítási költségét. A megcsúszott aratások miatt később tudták elkezdeni az alapozó talajmunkálatokat, és a nedves talajviszonyok miatt rosszabb minőségben lehetett a magágyat elkészíteni, a vetést elvégezni. A nehézségek ellenére az enyhe időjárásnak és a sok csapadéknak köszönhetően az állományok fejlődése kedvezően alakult. Az enyhe környezeti tényezők viszont lehetővé teszik a különböző kártevők, gombák, rovarok megjelenését a növényállományban. A termések értékelése tekintetében a kukorica- és a napraforgótermés meghaladta a korábbi évekét. A szójatermés viszont alacsonyabb volt a 2019-es évhez viszonyítva (1. táblázat).

1. táblázat. Betakarítási áttekintés (2016–2020.11. hó), forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az őszi vetésűek betakarításakor az árak a korábbi évekéhez hasonlóan alakultak, majd a kialakult járványhelyzet következtében megugrottak a tavalyi évhez viszonyítva. A továbbiakban is megfigyelhető az árak folyamatos növekedése, amely kihatással van az állattenyésztési ágazatra és a takarmányozásra. A takarmányipar oldaláról a megnövekedett alapanyagárak miatt növekszik a késztermékek ára, ami megnöveli az állattenyésztési ágazat költségeit. A sertéshizlalás takarmány-alapanyagainak beszerzési ára nagyot ugrott, a napraforgóé az előző évhez képest csaknem a kétszeresére emelkedett.

A 2. táblázat alapján látható, hogy a kialakult alapanyagár-emelkedés költséghatásai 100 kg-ra hizlalt sertés esetében az 1 kg súlygyarapodásra eső takarmány költségét 48,- Ft/kg-mal növelte meg.

2. táblázat. Alapanyag-áremelkedés költséghatása a sertéshizlalásra

Az alapanyagár növekedése kihatással volt a többi állattenyésztési ágazat költségeire is, így becsült értékek alapján például egy átlag 500-as tejelőtehén-állomány esetében évi 4,5 millió liter tej termelése plusz 40 millió Ft többletköltséggel valósulhatott meg. Az elmúlt éveket és a jelenlegi gazdasági és társadalompolitikai eseményeket figyelembe véve az alábbi takarmányozási trendek kerülnek előtérbe:

A baromfiágazat esetében erősebb visszaesést vizionálnak a közeljövőre, elsősorban a háztájiés kisgazdaságok terén. Mivel ez a legnagyobb hazai, alapvető hústerméket előállító ágazat, ezért feltételezhetően nem fogja hosszú távon javítani a stagnáló, csak enyhén emelkedő tendenciát. A 2020-as év alátámasztja ezt a megállapítást, hiszen a tojástermelés kivételével az ágazat egész évben gyengélkedett, a madárinfluenza következtében a pandémia megjelenése előtt is komoly piaci nehézségekkel küzdött. A felvásárlási árak és kereslet erősen lecsökkent. A víziszárnyas- és pulykapiac stabilitása eltűnt, a broilerpiac ingadozott, amire a legrosszabbkor jött a takarmányok árrobbanása.

A takarmányárak ugrásszerű növekedése és a forint/euró árfolyam input oldalt érintő negatív hatásai a sertéságazatot is nyomasztották. Ezt a helyzetet tovább nehezítette az afrikai sertéspestis, amely hozzájárul a hazai sertésállomány csökkenéséhez. A hazai sertésállomány az elmúlt 10-15 évben, a kormányzati intézkedések ellenére is folyamatosan csökken, az elmúlt 25 évben több mint 35%-kal esett vissza. A csökkenést erősítette PRRS-mentesítés is, amelynek köszönhetően már kilenc megye teljesen mentes. A felvásárlási ár alakulása az év elején jól indult, 500 Ft/kg-ot meghaladó árral, de a német sertéspestishelyzet bejelentése után rohamosan csökkenni kezdett, és év végére 360 Ft-os árra esett vissza. Az éves átlagár tekintetében, igaz, nem a legkedvezőbb az árak alakulása, de 420-430 Ft/kg-mal számolhatunk. Várhatóan sokan lesznek, akik felszámolják az állományt, és a bérhizlalások is megtorpannak. A szarvasmarha-ágazatot vizsgálva láthatjuk, hogy a 2020-as év itt sem könnyítette meg a gazdálkodók helyzetét, viszont a többi gazdasági haszonállathoz viszonyítva kiegyensúlyozottabb volt az idei helyzet. A tej alapára átlagosan 105 Ft/kg körül alakult, ami az év háromnegyedében megfelelő alapot biztosított a nyereséges termeléshez. Az ágazat takarmányozása szintén kedvezően alakult, hiszen a tömegtakarmányok még a betakarítási nehézségek ellenére is mind mennyiségileg, mind minőségben az átlagnál jobbak voltak. A kedvező feltételeknek köszönhetően az ágazatot a növekvő fajlagos termelés jellemezte. Ennek ellenére a kisebb tehenészetek, illetve azok a gazdaságok, amelyek nem fejlesztettek, az utóbbi években sorra felszámolták az állományukat. A takarmányárak jelentős növekedése 2021-re is felerősíti ezt a folyamatot. Az állományok folyamatos csökkenésének megakadályozása érdekében különböző pályázati lehetőségek nyújtanak segítséget, akár a kisebb gazdaságok fejlesztésére is, ezzel növelve mindenki számára a piaci lehetőségeket.

A takarmányár-növekedés és egyéb költségnövekedési tényezők hatékonyabb termelést követelnek az ágazati szereplőktől, amelyhez a takarmányipar és az állattartó telepek oldaláról egyaránt nélkülözhetetlen a folyamatos fejlesztés.

A technológiai és takarmányipari fejlesztéseknek köszönhetően a takarmányhasznosulás és a precíziós gazdálkodás térhódításával akár 1-2% csökkenés is várható a takarmányipar termelésében, amire negatívan hat az állományok felszámolása. Viszont az elmúlt 10 év adatai alapján a hazai tejelőmarha-állomány lassú emelkedést mutat, ellentétben a világtendenciával. Számításaink szerint hazai viszonylatban ez a tendencia megáll, és az állomány létszámát tekintve stagnálás következik.

A fogyasztói igények átalakulása és a világ lakosságának folyamatos növekedése megkívánja a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer előállítását, amelyhez növelni szükséges a gazdasági haszonállatok létszámát. Ezek az igények kiemelten jelentkeznek Ázsiában és Afrikában. Európa és Amerika évek óta stagnáló vagy enyhén emelkedő tendenciát mutat, ami valószínűleg nem fog megváltozni. A növekvő állatállománynak köszönhetően a takarmánygyártás is kedvező irányba tolódik. Ennek ellenére az elmúlt két évben, az ASP miatt világszinten visszaesést mutatott. A hazai takarmányipar az elmúlt 10-15 évben a jelenlegi állapotokra rendeződött át, és előreláthatólag a következő 10 évben nem várhatóak nagyobb változások az ágazatban. Az export növelésére a precíziós gazdálkodásban és a robotizációban szükséges a megfelelő lépéseket megtenni. Ennek érdekében több hazai telepen különböző kutatás-fejlesztési projektek futnak, amelyek tapasztalatai és eredményei alapján a takarmányipar és az állattenyésztés is kedvező változásokon mehet át.

Összefoglalva elmondható, hogy a 2020-as évben több kihívással és nehézséggel kellett megküzdeniük az agrárium szereplőinek, aminek következtében az ágazatok átalakulása elindult. Emellett a fogyasztói igények is folyamatosan változnak és nőnek, ami biztosítéka annak, hogy a mezőgazdaság még ilyen vírusterhes és nehéz időszakban sem állhat le. A 2021es év eredményességét a nyár fogja meghatározni, mind a termések mennyiségében, minőségében, mind az árak tekintetében.

Dr. Gregosits Balázs, PhD.
kutatás-fejlesztési igazgató
Vitafort Zrt.