A gazdák 11 %-a alkalmaz talajoltóbaktérium-készítményeket

A talaj állapotára negatívan hat a klímaváltozás, de az is, ha a gazdálkodó nem a megfelelő technológiát választja a műveléshez – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Talajbiológiai eredmények és lehetőségek a mezőgazdaságban címmel rendezett konferencián.

Fontos a talaj állapota, a versenyképesség fenntartása érdekében érdemes az innovatív készítményeket alkalmazni (Fotó: Horizont Média/Archívum)

Magyarországon a talaj, a termőföld jó állapotban van

Kulcskérdés azonban a talajerő-utánpótlást, amelyhez összetett tudás, technológia, és innováció kell.

Magyarországon mintegy 500 ezer hektáron használnak talajoltóbaktérium-készítményeket, a gazdák körülbelül 11 százaléka – ismertette az államtitkár a vonatkozó adatokat. Hangsúlyozta, a kormány segíti a termelőket abban, hogy a talajélet erősítéséhez, serkentéséhez a megfelelő technológiát alkalmazzák.

. Hangsúlyozta, hogy már uniós szinten előtérbe kerül a talajvédelem, különös tekintettel a talajoltó készítmények használata. Így a 2023-tól induló ciklusban már nemcsak az AKG programban résztvevő gazdálkodók lesznek érdekeltek környezetkímélő megoldások alkalmazására, hanem a teljes mezőgazdasági szektor. Vélhetően a területalapú támogatás fog erre „ösztönző” feltételeket tartalmazni, ezek az intézkedések még kidolgozás alatt állnak Brüsszelben. Emiatt maradt ki a soronkövetkező AKG-ból a talajoltó készítmények használatának támogatása. Így viszont 2023-tól nemcsak az 500 ezer hektárnyi AKG programban résztvevő területeken, hanem  több millió hektáron várható a szemléletváltás hazánkban az elkövetkező években. A talajt megfelelő szabályozással és ösztönzéssel is védeni kell, ezek kombinációja hozhatja azt, hogy a magyar termőföldeken a talaj egészséges legyen – mondta Feldman Zsolt.

A talajt megfelelő szabályozással és ösztönzéssel is védeni kell, ezek kombinációja hozhatja azt, hogy a magyar termőföldeken a talaj egészséges legyen – mondta Feldman Zsolt.

Vizsgálat a hatékonyság megállapítására

A Magyar Talajvédelmi Szövetség és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös vizsgálatot indított három évvel ezelőtt a baktériumos talajoltás hatékonyságának mérésére.

Az eredmények azt mutatják, a talajoltásnak termésnövelő és minőségjavító hatása van a növénykultúrákban, az adatok alátámasztják a mikrobiális oltóanyagok hatékonyságát, a talajoltás szükségességét.

Hazánk több európai, mezőgazdasági projekt aktív tagja (Fotó: Facebook/Feldman Zsolt)

Magyarország aktívan bekapcsolódott több európai uniós agrárprojektbe

Például az Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI) programba, amely segíti az innovációval és a mezőgazdasággal kapcsolatos új és meglévő tudás terjesztését.

A 2023 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) tervezésénél fókuszban van a környezeti elemek fenntartható alkalmazása, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a mostaninál jóval több területen valósuljon meg a talaj helyreállítása.

A Valor i2b Központ és a Magyar Mikrobiológiai Társaság (MMT) talajbiológiai szakosztálya konferenciáján a talaj biológiai védelemének fontosságára hívták fel a figyelmet, és bemutatták az ezzel összefüggő legújabb kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását

Forrás: MTI