Támadnak a meztelencsigák

A malaccsigát és a feketefejű meztelencsigát, mint gyorsan terjedő, inváziós fajokat sikerült azonosítania az ELKH ATK Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának kutatóinak hazánkban.

Míg a „házas” csigák alaposan tanulmányozottak, a meztelencsigák rendkívül alulkutatottak. Ennek oka: nehezen, sok esetben csak boncolással határozhatók meg; illetve az alkoholos gyűjteményeket jóval nehezebb kezelni, mint a száraz csigahéjgyűjteményeket.

Ennek eredményeként a magyarországi meztelencsigák irodalma indokolatlanul kicsi. Elterjedésükről, azonosítási lehetőségeikről, illetve mezőgazdasági és kertészeti kártételükről kevés adat áll rendelkezésre.

Turóci Ágnes és Páll-Gergely Barna két éve dolgoznak a hazai meztelencsiga-fauna felmérésén.

 

meztelencsigák

 

Két meztelencsiga-fajt sikerült azonosítaniuk, amelyeket eddig hazánkban nem regisztráltak:

  • feketefejű meztelencsiga (Krynickillus melanocephalus – Kaleniczenko, 1851);
  • malaccsiga (Tandonia kusceri – Wagner, 1931).

Ezek a fajok csak most kerültek a kutatók látókörébe, de több éve élnek hazánkban, országszerte máris elterjedtek. Elsősorban települések közelében, konyhakertekben, melléképületekben találkozhatunk velük. Mindkét faj terjedőben van, és olyan családba tartozik, amelynek több tagját kertészeti kártevőként tartják számon.

 

A feketefejű meztelencsiga kinyújtózva 4–6 cm hosszú.

Tejfehér testéről illetve jellegzetes, fekete nyakáról és fejéről jól felismerhető. Eredeti élőhelye Kis-Ázsia, a Kaukázus, a Krím-félsziget, valamint a Fekete-tenger partvidékének egyes területei, de újabban megjelent Svédországban, Ukrajnában, Németországban és Litvániában is.

 

feketefejű meztelencsiga

 

Malaccsiga kinyújtózva elérheti a 8–10 cm-es hosszúságot.

Nevét sajátos tömzsi, rózsaszínes testéről kapta, jellegzetes hosszanti háti taraj fut végig a pajzs hátsó részétől egészen a farok végéig. A rózsaszín alapszínén változó intenzitású, sötétebb hálózatos minta látható. A malaccsiga eredetileg balkáni elterjedésű faj (Szerbia, Macedónia, Északkelet-Görögország, Bulgária, Dél-Románia), de időközben betelepült Ukrajnába, Észak-Amerikába és Szlovákiába is.

 

malaccsiga

 

E fajok károkozásáról nincsenek hazai adatok.

A nemzetközi irodalomban egyedül Litvániából számoltak be a feketefejű meztelencsiga termőterületen történő előfordulásáról, ahol a tökfélék termésében okozott kárt.

Terjedésükben nagy szerepet játszhat az emberi tényező, pontosabban napjaink távolságot nem ismerő, mindent be- és megszerző logisztikai nézete. A meztelencsigák, illetve azok tojásai virágföldben vagy földlabdás növényekben megbújva hosszú utazásokat is túlélnek. A kertészeti és mezőgazdasági szállítmányozás erősödése hozzájárulhatott a kontinentális méreteket öltő terjedésükhöz.

Forrás: Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae
Fotó: Turóczi Ágnes

agrár csiga feketefejű invazív kártevő malaccsiga mezőgazdaság meztelencsiga tok