Tavaly is drágultak a termőföldek Magyarországon, de az árak növekedési üteme jelentősen csökkent az előző évekhez képest – derült ki a Takarék Index elemzéséből. A szőlők és gyümölcsösök ára már stagnált. A Takarék Csoport elemzői arra számítanak, hogy az osztatlan közös földtulajdon felszámolása várhatóan jelentős földforgalmat generál a következő években. A világjárvány még nem gyakorol számottevő hatást az árakra.
Egyre kisebb mértékben drágulnak a termőföldek
Tavaly mindössze 4,5 százalékkal nőttek a termőföldárak nominálisan 2018-hoz képest, a reál áremelkedés pedig még ennél is alacsonyabb volt, mindössze 1,1 százalékos. A hazai földek évek óta csökkenő mértékben drágulnak, a 2016-os és 2017-es kétszámjegyű emelkedés 2018-ra már egyszámjegyűre csökkent.
Hosszabb időtávon, 2010-hez viszonyítva 2019-re két és félszeresésre nőttek nominálisan a termőföldárak, az inflációt figyelembe véve is megkétszereződtek. Ez nem minden régióban és térségben történt meg azonos időpontban, vannak régiók, ahol a drágulás már jóval előbb elkezdődött, míg más térségek az elmúlt években kezdték el ledolgozni a lemaradásukat.
A 2000 óta számított Takarék Termőföldindex értéke tavaly 229,6-ra emelkedett a 2018-as 219,7-es szintről. A fogyasztói árindexszel deflált mutató pedig 172,6-os szintre ért, az egy évvel korábbi 170,8-as értékről. (1. ábra)
- ábra: Takarék Termőföldindex – nominálisan és a fogyasztói árindexszel deflálva (Forrás: Takarék Termőföldindex)
Nem minden régióban drágultak a szántók
Az árak növekedésének mérséklődése a szántóföldek esetében is megfigyelhető volt, a 2017-es 13 százalékos, és a 2018-as 8 százalékos drágulást követően 2019-ben a szántókért fizetendő összegek már csak 5 százalékkal nőttek, hektáronként átlagosan 1,57 millió forintot kellett fizetni az egy évvel korábbi 1,5 millióval szemben. 2019-ben Közép-Magyarországon kismértékben csökkentek az árak (-1,8%), a többi régióban a drágulás mértéke 1,4 és 11,9 százalék között mozgott. A legkevésbé a Nyugat-Dunántúlon nőttek a szántóföldekért fizetendő összegek, míg a legnagyobb drágulás a Dél-Dunántúlon volt.
A legtöbbet továbbra is a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántóterületekért, itt az ár meghaladta a hektáronkénti 1,75 millió forintot. Érdekesség, hogy az évekig legdrágábbnak vagy második legdrágábbnak számító Közép-Magyarország visszacsúszott a rangsor utolsó előtti helyére (1,38 millió forint/hektár). Továbbra is messze Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb az eladási ár, nem érte el az 1 millió forintot (954 ezer Ft) hektáronként. (2. ábra)
- ábra: A szántóföldek árai 2018-ban és 2019-ben Magyarország régióiban (Forrás: Takarék Termőföldindex)
Megyei szinten – hasonlóan az elmúlt évekhez – tavaly is Hajdú-Bihar megyében kellett fizetni a legtöbbet a szántók hektárjáért, több mint 2,6 millió forintot. A második legdrágábbnak Békés számított, ahol szintén átlépte a 2 millió forintot a fajlagosan fizetendő ár, míg a harmadiknak Tolna bizonyult, 1,96 millió forinttal. A legolcsóbb megye esetében a legdrágábbhoz hasonlóan nem történt változás, továbbra is Nógrádban értek a legkevesebbet a szántóterületek, ahol 810 ezer forint volt a fajlagos hektáronkénti ár. A második legolcsóbbnak Heves bizonyult, 975 ezer Ft/hektáros árával, míg a harmadik Borsod-Abaúj-Zemplén lett 998 ezerrel. (1. térkép)
- térkép: Átlagos fajlagos szántóföldárak Magyarországon 2019-ben (millió Ft/ha) (Forrás: Takarék Termőföldindex)
A szőlők olcsóbban keltek el
A különböző művelési ágak közül szinte mindegyik termőterület drágult 2019-ben, egyedül a szőlők esetében mutatkozott egy kisebb mértékű csökkenés (-2%), de a gyümölcsösök ára is csak 1 százalékkal emelkedett. A legnagyobb drágulás a gyep, rét és legelő művelési ág esetében volt (9%), míg az erdők és fásított területek ára 4 százalékkal emelkedett. Az áremelkedés üteme minden művelési ágban számottevően mérséklődött.
A legdrágábbak továbbra is a szőlők és gyümölcsösök voltak tavaly is, egyedül a Dél-Alföld jelentett kivételt, ahol a szántókért kérték el a legtöbbet. A szőlőnél a legdrágább hektáronkénti átlagár a Közép-Dunántúlon alakult ki, több mint 2,8 millió forint. A gyümölcsösökért a legtöbbet a Nyugat-Dunántúlon kellett fizetni, több, mint 2 millió forintot.
A művelési ágak közül továbbra is a legolcsóbbnak az erdő és fásított területek számítottak, egyedül az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön kellett értük valamivel többet fizetni, mint a gyepekért, rétekért és legelőkért. Erdőket és fásított területeket a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehetett venni, hektáronként 636 ezer forintért. (3. ábra)
- ábra: Művelési ágankénti átlagos árak régiós bontásban 2019-ben (Forrás: Takarék Termőföldindex)
Megmozgatja a piacot az osztatlan közös tulajdon felszámolása
A termőföldek árát igen sok mutató és kritérium képes befolyásolni. Ezek közé tartozik a föld minősége, a birtok mérete és fekvése, a föld iránti kereslet, a helyi adottságok, a fejlesztési tervek, az állami szabályozás jellemzői vagy a spekulációs tényezők.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolása a Takarék Csoport elemzői szerint várhatóan jelentős földforgalmat generál majd, és az egész mezőgazdaság szempontjából nagy jelentősége lesz, mivel a birtokrendezés potenciálisan a teljes mezőgazdasági terület 52 százalékát, a szántóterület 30 százalékát érintheti. Tipikusan kisbirtokokról van szó, amelyek egy nagyobb gazdaság részeként nyomatékosabban vehetik ki részüket a mezőgazdaság hatékonyságának és versenyképességének növeléséből. A tulajdoni viszonyok rendezése várhatóan tovább emeli a termőföldek árát.
A hazai földárak Európában a középmezőny végén találhatóak, ennek okai között találhatóak a klimatikus viszonyok, a domborzati adatok, a biomassza produktivitási indikátorok, és szoros az összefüggés a termőföld ára és a rajta elérhető jövedelem között is. A termőföldek jövedelemtermelő képességéhez az elérhető támogatások összege is hozzáadódik, így az uniós területalapú és beruházási támogatások is erős hatással vannak a földárakra.
Az elemzők nem számítanak arra, hogy a koronavírus-járványnak jelentősebb hatása lenne a termőföldárakra, mivel a földek értékét befolyásoló fundamentális tényezők, a támogatáspolitika, az időjárás, a domborzat, valamint a termelés számos további eleme alapvetően nem függ a vírustól. Elképzelhető, hogy lehetnek átmeneti nehézségekkel szembesülő termelők az élelmiszerárak változása miatt, de nem valószínű, hogy jellemzően emiatt értékesítenék földjüket a gazdálkodók.
