„Tej-út” Kínába?

A magyar termelők is hasznot húzhatnának a keleti piaci igényekből

Európa tejfeleslege már jó ideje Ázsia legjelentősebb országában, az emberiség 20%-ának otthont adó Kínában talál fizetőképes keresletre. Új-Zéland mellett ugyanis az Európai Unió számít ma már Kína második, egyes tejtermékek tekintetében pedig a legjelentősebb beszállítójának. A nagyságrend milliárd tejegyenérték literekben, tejtermékek esetében pedig több százezer tonnás nagyságrendben mérhető, miközben a piac bővülési üteme kiugróan magas. Az Európai Unió Kínába irányuló tej- és tejtermék exportja ugyanis 2017-ben 37,4%-kal nőtt.

A magyarországi 1,8-1,9 milliárd literes éves tejtermelési nagyságrend is számottevő exporthányaddal bír. Számunkra Kína azonban túl távoli célpont. Tej- és tejtermékexportunk, kiváltképp a nyerstejkivitelünk közelebbi célpontokra fókuszál. Nyerstejexportunk leginkább az olasz, a román, a szlovák, a német, a horvát, a szlovén, az osztrák és a lengyel piacokat célozza. Sajtexportunk pedig, a két-három európai célpontot leszámítva, elsősorban a Közel–Kelet kiemelkedő fizetőképességű országait célozza. Kiemelkedő jelentőségű tradicionális piacaink e tekintetben Libanon, Jordánia, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Irak.

Kína, EU-28-aktól származó csecsemőtej importjának alakulása az utóbbi öt évben (tonnában) Forrás: CLAL, 2018.

EU-28-ak kínai piaci sikerei

Az Európai Unió kínai piaci tejtermékexportja az utóbbi öt évben dinamikusa fejlődött. Az összességében több mint egyharmados, 2017-es, uniós exportérték-bővülés mögött a részletek tekintetében is meglepő növekmények húzódnak meg. A kínai csecsemőtejimport például mennyiségben 34,3, értékben pedig 32,6%-kal, a zsíros tejpor mennyiségben 12, értékben 44,3%-kal, a sovány tejpor pedig mennyiségben 34,1, értékben 51,6%-kal nőtt az elmúlt évben.

Kína az utóbbi évtizedben egyre dinamikusabban bővülő tej- és tejtermékimportjával meghatározó tényezővé vált a világ tejtermékpiacán, amit az EU legjelentősebb tejtermelő és tejtermék-előállító országai kihasználnak. Kiváltképp Hollandia, Ír-, Német- és Franciaország profitál leginkább a dinamikusan bővülő kínai keresletből, de a kisebb termelési potenciállal rendelkező tagállamok is 10-12% közötti szeletet tudnak kihasítani az Unió kínai piacra irányuló tejtermék exportjából. Kétségtelen tény azonban, hogy az Unió Kínába irányuló kivitelének túlnyomó hányadát a négy említett tagállam produkálja. Az uniós export egyik emblematikus eleme a csecsemőtejexport, ahol a kivitel dinamikus fejlődése és a frekventált termelők pozíciójának változása önmagáért beszél.

Ezért szorul behozatalra Kína

Talán kevéssé ismert, de Kína relatíve rendkívül szűkre szabott mezőgazdasági művelésre alkalmas területtel rendelkezik. Az ország területének mindössze 14%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre, így az alapvető növényalapú élelmiszerek előállításán túl kevés szabad terület marad az állattenyésztés takarmányszükségletének kielégítésére. Bár a kontinensnyi ország rizsből, búzából, kukoricából önellátás közeli termelési potenciállal rendelkezik, és a világ sertésállományának a fele is Kínában röfög, de szója és egyéb takarmánynövény, valamint tej, illetve tejtermékek tekintetében importra szorul. Az importnagyságrend változása sok esetben a világpiaci árak alakulását is befolyásolja. A nagyságrendek érzékeltetése végett indokolt néhány friss adattal is szemléltetni Kína tej- és tejtermék importjának alakulását. Kínai tej- és tejtermékimport mennyiségi alakulásából a belső fogyasztás dinamikájára és a termékhiány méreteire is következtetni lehet.

Magyar tejtermelés és tejexport összefüggései

Nyerstejkivitelünk zsírtartalom szerinti kategóriái

Nekünk is volna piacunk Kínában!

Kínai 2016-2017-es 12,9%-os mennyiségi és 37,4%-os értékbeli tej- és tejtermékimportjának növekedéséből két következtetés is adódik. A kínai fogyasztó a drágább, értékesebb tejtermékek felé fordult, másrészt a tej világpiaci árának a növekedése lecsapódott az importárakban, ami viszont nem vetette vissza Kína tejtermék importját. A tejtermékimport termékösszetételében kiemelt jelentőséggel bírt többek között a 34%-os bővülést mutató csecsemőtejimport 225ről 303 ezer tonnára bővülő tétele, melynek a 74%-a az Unióból származott. A zsírostejpor-import 420-ról 470 ezer tonnára, a soványtejpor-behozatal 184-ről 247 ezer tonnára, a vajimport 82-ről 92 ezer tonnára nőtt, a sajtimport pedig 97 ezer tonnáról 108 ezer tonnára emelkedett. A savópor tétele adta a legjelentősebb nagyságrendet a maga 530 ezer tonnás mennyiségével, így a kínai tejtermékimport 2017-ben megközelítette a 2,6 ezer tonnát. Ezt a kis összegzést pusztán azért csempésztem ebbe az összeállításba, hogy érzékeltessem: volna mit keresnünk e tekintetben nekünk is a gyorsan fejlődő kínai piacon. Ha már a kínai piaci agrárexportunk megduplázódásáról, korábban pedig megháromszorozódásról szóltak a híradások, exportkínálatunkat e tekintetben is bővíthetnénk a tej- és tejtermékek tekintetében súlyosan deficites kínai piacon.

Félzsírosnyerstej-exportunk alakulása 2015 és 2017 között

Magyar tej- és tejtermékek külpiaci szereplése

Bár a 2017-es termelésstatisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre, de a 2014-2016 közötti tejtermelésünk értékben visszaesésről árulkodik, holott a tej és tejtermékek világpiaci kereslete, elsősorban Kínának köszönhetően, stabilan növekszik.

Az 1984-ben bevezetett tejkvótarendszer 2015. április 1-i megszűntét az Unió nagy tejtermelő nemzetei versenyképességük növelésével és kapacitásbővítéssel várták. A globális trendek ismeretében felkészülten várták a potenciális piacok meglódulását. Mind a hollandok, mind az írek, a németek és a franciák, a 2017-es exportadatok szerint jelentős piaci expanziót tudtak végrehajtani Kínában.

Teljes nyerstej exportunk fő piacai

Magyarországon a termelés nagyságrendje 2014-ben 1826,4, 2015-ben 1890,3, 2016-ban pedig 1867,8 millió literes szinten alakult, tehát a termelési szint túlzott mértékű visszaesést, az Uniós tejkvóta rendszer kivezetése ellenére sem szenvedett. Az 1,8-1,9 milliárd literes kibocsátás mögött javarészt világszínvonalon termelő, kiemelkedő genetikai hátterű, évről évre bővülő tehénállomány, koncentrált nagyüzemi háttér, minőségi tenyésztésszervezési munka és színvonalas állattartó telepi beruházások, versenyképes termelés húzódik meg. De hogy a tejágazat mennyire kitett a világpiaci tejárak alakulásának, azt a 2014-es 195,8 milliárd Ft-os bruttó termelési érték 2016. évi 145,8 milliárd Ft-ra történő csökkenése mutatja. A 2016-os tejtermék exportunk is megsínylette ezt a termelési értékbeli visszaesést.

Míg az exportmennyiség 2014 és 2016 között 21%-kal csökkent, addig az exportérték 40%-kal esett vissza. Mivel a termelés nem esett vissza drasztikusan, ezért a csökkenő exportmennyiség a termeléshez viszonyított kiviteli részarány csökkenésében mutatkozik meg. A 2014-es 16,9%-os export részarány 2016-ra 12,9%-ra esett vissza.

Nyerstejexportunk zászlóshajója a 3,1 és 6% zsírtartalommal rendelkező teljes nyerstej. Az ennél kisebb zsírszázalékú tejek kiviteli értéke eltörpül a teljestej-export nagyságrendje mellett. Nézzük a részleteket!

Olaszország a legjelentősebb vásárlója a fölözött tejünknek, jóllehet a 2017-es kivitel alig fele a 2015-ös olasz exportunknak.

Félzsírostej-kivitelünk legfontosabb külpiacain erős változások zajlottak az utóbbi három évben. Miközben a német, a dán és a szlovák piac megerősödni látszik, addig a korábbi években jelentős vevőnknek számító, sőt piacvezetőnek tekinthető egyik külkereskedelmi partnerünk, nevezetesen Románia, szinte lenullázta a vásárlásait ebben az 1,1-3%-nyi zsírszázalékot megtestesítő kategóriában. Nem úgy a teljes tej tekintetében.

Teljestej-exportunk mintegy 80%a a román, az olasz, a horvát és a szlovák piacra került 2017-ben. Míg a román és a szlovák piaci kivitelünk látványosan bővült ebben a kategóriában, addig az olaszországi és a horvátországi tejexportunk visszaesett.

Mind a fölözött, mind a félzsíros tej esetében csökkent a kivitelünk az elmúlt három évben, növekmény egyedül a magas zsírszázalékú teljes tej esetében tapasztalható, ami kimondottan szerencsés „véletlen”, hiszen ez a magas zsírszázalékú tejkategória adta 2017-ben a tejkivitelünk túlnyomó hányadát.

Szabó Jenő