Tejtermékpiaci lázmérő

Tejtermékexportunk az elmúlt tíz évben közel megduplázódott. A növekmény 2018-ról 2019-re is pozitív maradt, a tejtermékpálya 2019-ben 4,6%-os növekménnyel segítette a rekord nagyságrendű, 9,4 milliárd eurós élelmiszer-gazdasági exportárbevétel kialakulását. A koronavírus-járvánnyal sújtott 2020-as év első öt hónapjában a tejtermékpálya – a 2019-es dinamikát is felülmúlva – 9,2%-os növekményt mutatott, ami a zsugorordó ipari export és az összeomló HoReCa szektor láttán párját ritkító teljesítmény.

A tejtermékexport szerkezeti sajátosságai

Az év elején kibontakozó, Kínából kiinduló, majd Európára, sőt Amerika északi és déli féltekéjére is átterjedő koronavírus-járvány befagyasztotta a turizmust, ennek folyományaként a légi közlekedést, a személyek országok közötti szabad áramlását és a globális értékláncok mentén megszervezett iparitermék-előállítást. Az idő előrehaladtával, különösen április, május táján egyre riasztóbb kép bontakozott ki a foglalkoztatás szintjén is, hiszen sorra zártak be vagy tértek át tartalék üzemmódra a nagy foglalkoztatók.  A munkahelyvédelmi intézkedések hatására egyre terjedt a részmunkaidős foglalkoztatás, divattá vált a „home office”, ami a kétségtelen pozitívuma mellett leblokkolta a munkahelyi étkeztetési szolgáltatásokat. Az oktatási intézmények bezárása, a digitális oktatásra történő áttérés, óvodától az egyetemig, a közétkeztetést is ellehetetlenítette, így a fogyasztás komoly szegmense esett ki az éttermek bezárásával, a nemzetközi turizmus ellehetetlenülésével, a szállodaipari és vendéglátóipari szolgáltatások átmeneti szüneteltetésével.

Vészesebbnél vészesebb forgatókönyvek kialakulásának veszélye lebegett az élelmiszer-termelés horizontján is. A kiskereskedelmi forgalom alakulásáról szóló első jelentések azonban nem utaltak drámai forgalomcsökkenésre. Sőt, a krízisvásárlások és a pánik keltette készletfelhalmozások a tartós élelmiszertermékek kínálatában okoztak csak átmeneti zavarokat. A friss és gyorsan romló termékek tekintetében hiány és túlkínálat nem alakult ki. Kiegyensúlyozott piaci viszonyok jellemezték a hazai élelmiszerpiac zömét, így a tejpiacot is. A KSH a külpiaci forgalom alakulásáról szóló jelentései sem utaltak meredek keresletcsökkenésre. Olyannyira nem, hogy míg például az új autók forgalma májusban, a legmélyebb válság idején a felére csökkent (pontosabban 48%-on állt), addig az élelmiszer-gazdasági export mindössze 8%-kal csökkent, ezen belül a tejtermékek összevont kivitele pedig 9,2%-kal nőtt. Hozzá kell tenni, hogy nem is a tejtermékkivitel nőtt a legdinamikusabban az élelmiszer-kínálaton belül, hanem a gabonaexport, ahol közel 20%-os piacbővülés jellemezte az időarányos, január és május közötti kivitelt.

 

 

Múltidéző gondolatok

Az export zsugorodásának veszélye nem tartozott az irreális forgatókönyvek közé, hiszen tradicionális élelmiszerpiacaink túlnyomó hányada évtizedek óta az EU-28 tagállamaira koncentrálódik. Az exportpiaci arányokat nézve, az élelmiszer-gazdasági kivitelünk 85%-a az EU-n belül talált eddig is fizetőképes keresletre, és csak 15%-nyi hányadon osztozott eleddig az EU-n kívüli világ, kiváltképp annak is csak néhány frekventált piaca. Ezek közül is a túlnyomó hányadot az EU-n kívüli európai piacok tették ki, gondolva itt elsősorban Oroszországra, Ukrajnára, Svájcra, Szerbiára, Boszniára, Törökországra. A tengeren túl pedig Japán és a „Kis Tigrisek”, valamint az USA és Kanada emelhető ki számottevő agrártermékpiacként, egyes termékek, jelesül a tejtermékek esetében pedig az Arab-öböl országai említhetők frekventált élelmiszerpiacként. Az Európai Unió számunkra legnagyobb jelentőséggel bíró tagállamai az olaszok, a németek, az osztrákok, a franciák, a románok, a spanyolok súlyos pandémiás érintettsége komor jövőképet festett a számunkra. Riasztóan magas fertőzöttségi és halálozási ráta jellemezte az elhúzódó járvány hónapjait ezekben az országokban. A kijárási korlátozások oldását követő hetekben pedig egyre-másra szaporodnak a járvány újabb terjedésére utaló jelek. Manapság sem állítható, hogy Európa megszabadult volna a Covid-19 meg-megújuló rohamaitól, a világ más tájain pedig még az első hullám megfékezésének a gondjaival bajlódnak. Miközben az országok és a kormányok egymás gyakorlatát másolva sorra zárkóztak be márciustól június végéig, a korlátozások az áruforgalmat nem érintették. Ennek a gyakorlatnak is köszönhető, hogy az élelmiszer-kivitel drámaian nem csökkent. Amint a statisztikai adatokból kitűnik, különösen a legfrissebb, 1–5. havi adatokat nézve fő agrárpiacaink jól teljesítettek, visszaesést eleddig valójában csak május hónapban tapasztalhattunk. A gödör azonban még májusban sem bizonyult túl mélynek.

Tejtermékpiaci „hullámvölgy”?

Tejtermékexportunk 2020 első öt hónapjában különös pályát futott be. A szolid, 2019. évi 4,6%os bővülési ütemet megfejelve idén az export tovább bővült, az időarányos növekmény 9,2%-ra emelkedett.

Jóllehet az exportmennyiség túl nagy fejlődést nem mutatott az elmúlt tíz évben, de az exportárbevétel közel megduplázódott.

Az olasz, a román és a német piaci tejexportunk adta a teljes éves tejtermékexportunk 52%-át, ezen belül az olasz és a román piacnak meghatározó jelentősége volt, hiszen ez a két piac képviselte a tejtermékkivitel 45%-át. Különös jelentősége van tehát annak, hogy mind az olasz, mind a román piac számottevő bővülést mutatott 2019-ben.

 


1. táblázat. Tejtermékkivitelünk fejlődési jellegzetessége az elmúlt tíz évben


1. grafikon. Fő tejtermékpiacaink 2018-2019-ben

 

Némi részlettel is szolgálva érdemes megemlíteni, hogy a teljes tejtermék- (HS 04) exporton belül a tej- és tejszínexport 2018ban 143,4, 2019-ben pedig 135, 1 millió eurót tett ki, az exportmennyiség pedig 397-ről 336 ezer tonnára csökkent, így értékben a tej- és tejszín a teljes tejtermékexportunknak 2018-ban a 31,5, 2019-ben pedig 28,4%-át tette ki. Mennyiségi oldalát nézve a teljes tejtermékexportnak megemlítendő, hogy 2018-ban a kivitelünk 77, 2019-ben pedig 72%-a folyadéktej formájában hagyta el az országot, ami feldolgozottsági fokát illetően hagy némi kívánnivalót maga után. Sajt formájában 2018-ban 33,5, 2019-ben pedig mintegy 37 ezer tonna tejtermék került külpiacra, ami értékben 126-ról 150 millió euróra bővülő, tehát közel 20%kal növekvő árbevételt képviselt. A tejsavóexport is igen előkelő helyen szerepel a tejtermékexporton belül, hiszen a kivitel az elmúlt két évben 39,8 millió euróról 42,2 millió euróra nőtt, ami 6%-os bővülést takar. A tejföl, joghurt, kefir termékcsoport exportja is számottevőnek mondható, hiszen 15-ről 17 millió euróra bővült, ami 13%os növekménynek felel meg.

Fordulatos tejpiaci körkép, 2020A január-május közötti időszak korlátozásoktól terhes, veszélyes hónapjairól nem szükséges részletekkel szolgálni, hiszen részesei voltunk valamennyien a napjainkat is meghatározó, életvitelünket alaposan felforgató folyamatnak. Sok szempontból vesztesei, de ha azt az immunrendszerünk állapota megengedte, akár nyertesei is lehettünk az eddig soha át nem élt szorongatottságnak.

Tejtermékexportunk alakulását ebben az öt hónapban két időszaki adattal fémjelezhetjük. Exportunk (HS 04) az év első öt hónapjában nem hogy csökkent volna, hanem még a 2019. évi bázisszintet is meghaladó módon, 9,2%-kal bővült. Növekmény tekintetében azonban meglehetősen zilált állapotokra utalnak az időszaki statisztikai adatok.

Tejtermékexportunkon belül a folyadéktej-kivitel is figyelemre méltó piaci mozgásokat produkált. A koronavírus-járvány okozta sokk valójában a folyadéktejpiacot érintette drámai módon. Folyadéktejexportunk mindkét, korábban frekventált piacán zuhant az exportunk. A legjelentősebb vásárlónk esetében, az olasz piacon mintegy 20%-kal esett a kivitelünk. A korábban második legjelentősebb folyadéktejpiacnak bizonyuló román piacon pedig közel a felére zuhant az idei, időarányos kivitel 2019 azonos időszakához képest. A horvát piac is gyengélkedett, az olasz piachoz hasonló mértékben, mintegy 20%-kal csökkent az idei tejkivitelünk. Több, korábban kisebb jelentőségű kereskedelmi partnerünk esetében azonban megugrott a folyadéktejexportunk, hiszen a szlovén piacon 35%-os piacbővülést értünk el, de nőtt a görög piaci kivitelünk is, nem is beszélve a 3,6-szeresére ugrott bolgár tejexportunkról.

A tejföl-, joghurt-, kefirtermékek exportja összességében mintegy 3,8%-kal nőtt ezekben a válságokkal terhes hónapokban. A zömét, nevezetesen ennek a termékkörnek a 88%-át felszívó, felvevő román piacon 3,2%-kal bővült az exportunk, a lényegesen kisebb tételt vásárló szlovák piacon pedig 19,2%os növekményt értünk el. Stagnált a szerb piaci exportunk, és mintegy 20%-os visszaesést mutatott a horvát piac e tekintetben.

A sajtpiacunk is bővült, mégpedig 15,5%-os növekményt értünk el, amihez elsősorban a szlovák piac megugrása (hatszoros növekménye), a jordán, a német, a brit és a francia piaci sajtvásárlások megugrása járult hozzá leginkább. A korábban piacvezetőnek számító olasz, román, libanoni, szaúdi piacok azonban zsugorodtak. Álljon itt a tényleges adatsor, hogy érzékelni lehessen a sajtexportunk konfúz alakulását ebben a nehéz helyzetben.

 


2. táblázat. Folyadéktejexportunk alakulása 2020 első öt hónapjában


2. grafikon. A tejtermékkivitel alakulása 2020 első öt hónapjában (forrás: KSH)

Május havi lejtmenet

Az év első öt hónapjáról szóló statisztikai adatok elfedik a válság legmélyebb pontján lezajlott változásokat, ezért nem lenne teljes a tejtermékexportunk alakulását bemutató körkép, ha egy rövid gondolatsor erejéig nem érintenénk a májusi exportpiaci változásokat.

Május hónapban ugyanis az a tejtermékpiaci index, ami az öt havi folyamatokat 9,2%-os növekmény képében jellemezte, mindössze 100,7%-on állt, azaz alig 0,7%os növekményt mutatott. Ezen belül az olasz piac ugyan mintegy 30%-kal zuhant, de a román exportunk 44, a német exportunk pedig 35%-kal nőtt, sőt a szlovák piaci tejtermékexportunk meg is duplázódott. Ezen belül a folyadéktej-kivitel mintegy 7%-os visszaesést mutatott ugyan, de a román vásárlások 44%-kal megugrottak, miközben a horvát piac a felére zsugorodott. A németek, a görögök és a bolgárok is növelték a magyar piaci tejimportjukat. A növekmények minden képzeletet felülmúltak, hiszen a németek 80, a görögök 63%-kal bővítették a magyar tejimportot, miközben a bolgárok meghétszerezték a folyadéktejimportjukat.

A tejföl-, joghurt-, kefirexportunk markánsabb bővülést mutatott májusban. A 6,9%-os bővülés mögött a román piaci exportunk 10%-ot meghaladó bővülése állt, míg a szlovák és a szerb piac enyhe visszaesést mutatott.

 


3. grafikon. Sajtexportunk differenciált alakulása

 

A május havi sajtexportunk 13,2 millió eurós szinten mintegy 11%os bővülést ért el. Az olasz (-26%) és a libanoni (-33%) piacon visszaesett az exportunk, a román piacon pedig a felére zsugorodott, míg a szlovák piacon közel hatszorosára bővült a kivitelünk, de 36%-kal nőtt a német és 80%-kal a szaúdi, 70%-kal a brit sajtexportunk. Ebből a néhány példából is kiviláglik, hogy összességében a sajtexportunk sem sérült a vírusjárvány mélypontjaként említhető május hónap folyamán, jóllehet a járvány súlyossága országonként más-más reakciókat váltott ki az import piaci orientációja kapcsán.

A jelenleg ismert statisztikai adatokból levonható következtetések azonban nem tükrözhetik a járvány teljes időszakát. A szomszédos országokban meredeken emelkedő fertőzöttségi esetek arra intenek, hogy a járvány újra erősödik, ami befolyásolhatja az év második felének exportfolyamatait is. Ugyanakkor a bemutatott összefüggések alapján bizakodhat a tejtermelő és a tejipar. Tejtermékexportunk jövőképe egyáltalán nem fest rosszul. Úgy látszik, hogy a tej még járvány idején is élet, erő, egészség kérdése marad. A pozitív jövőképet erősíti egy más természetű, a statisztikai információkon túlmutató jelenség, mely szerint a szaporítóanyagokat, tőgyfertőtlenítő szereket, hőstresszoldó adalékanyagokat forgalmazó vállalkozások az év első felében mintegy harmadával nagyobb árbevételhez jutottak. A piacba vetett bizalom tehát a tehenészetek szintjén is tetten érhető a pandémiás fenyegetettség ellenére is, amit a fogyasztás hosszabb távú stabilitása alapoz meg.

Összeállította: Szabó Jenő

agrártermék export folyadéktej járvány joghurt jövőkép kefir koronavírus KSH külpiaci forgalom tejföl tejszín tejtermék