Termésbiztonság talajjavítással – szójában

A legtöbb szójatermesztő jól tudja, hogy a szója kalciumigényes. Több kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban. Tudjuk, hogy igényli – de meg is adjuk neki? Tudjuk-e pontosan, vagy legalább jó közelítéssel, hogy miért fontos neki a kalcium? Hol kapcsolódik össze a növényünk és a kalcium kérdése?

Szerepek és hatások

Több olyan kapcsolódási pont van, amelynek vizsgálatával, jobb megértésével mélyebbre láthatunk. Melyek ezek? 1. A kalcium növényélettani szerepe. 2. A kalcium szerepe az optimális talajállapot megőrzésében vagy helyreállításában. 3. A talajkémhatás és a tápanyagfelvétel összefüggése. 4. A pillangósok – így a szója – speciális anyagforgalmi esete a gyökérzónában. 5. A gyökérgümőkben élő nitrogénmegkötő baktériumok élettani optimuma.

Mindannyian hallottuk már a mészváz kifejezést, amit bizonyos állatcsoportok esetében használunk, de a kalcium, mint elem által részben vagy egészben meghatározott struktúra – lényegében igen meglepő módon – rendkívül alapvető nagyon sokféle, a környezetünkben fellelhető természetes eredetű dolog esetében. Vizsgálhatjuk a talajunk szerkezeti felépítését, az alatta lévő kőzetét, a növények felépítését, vagy akár a saját szervezetünket – a kalcium mind annak felépítéséhez, mind az anyagok körforgásában, anyagcserében betöltött szerepe alapján nélkülözhetetlen, és annak ellátottsága mindent meghatároz.

Növényélettani szempontból a kalcium a sejtfalak létfontosságú eleme, de részt vesz a sejtmag metabolizmusában és kialakulásában is. Egy speciális kalciumvegyület, a kalcium-pektát a sejtfalban fizikai akadályt jelent a kórokozók bejutása szempontjából. A kalcium fokozza a nitrogén felvételét, és enzimatikus folyamatokat is aktivizál, így a fehérjeszintézisre is hat.

Ha az optimális talajállapot felől közelítjük meg a kérdést, azt kell látnunk, hogy talajszemcsék – agyag-humusz komplexek – köré különböző ásványi elemek szerveződnek, így az optimális állapotú talajban a kalcium is, megfelelő mennyiségben. Amennyiben a kalcium mennyisége a folyamatosan jelentkező savanyító hatások – kimosódás, ásványi műtrágyák, kemikáliák, savas esők, növények kalcium felvétele – miatt fokozatosan csökken, és akár el is tűnik ebből a rendszerből, a helyét jellemzően egyre inkább a legegyszerűbb pozitív töltésű hidrogénionok veszik át, a talaj kémhatását ezzel folyamatosan a savanyú irányba tolva. A talaj savanyodása következtében a talaj megváltozik, a morzsalékos szerkezet egyre inkább degradálódik a poros, szélsőséges esetben már-már a szerkezet nélkülinek nevezhető állapot felé. Ezzel értelemszerűen porozitása drasztikusan csökken, eltűnnek a pórusok, amelyek a talaj jó víz- és levegőgazdálkodását tennék lehetővé, és először enyhébb, később súlyosabb talajtömörödéssel kell szembesülni. Az ilyen talaj művelhetősége romlik, nehezül, a művelésre nem jól reagál, a nem megfelelő vízmegtartó-képesség miatt csapadék után belvizes lesz, nem tud vizet befogadni és tárolni a csapadékban szegényebb időszakokra. Az ilyen talajtól nem várhatjuk a maximumot, sok esetben az elfogadható eredményt sem tudjuk produkálni vele, és ez a folyamat megfelelő beavatkozás nélkül magától nem fog rendbe jönni. Gondoljunk bele, hogy a szóját jellemzően milyen vidékeken, milyen környezeti feltételek – meleg, víz, pára – között termesztik! Mindezek nélkül a növény teljesítménye el fog maradni attól, amit várnánk. A leromlott szerkezetű, rossz víz- és hőgazdálkodású talaj amellett, hogy a növény gyökérzetének sem ideális közeg, a felette lévő mikroklíma sem lehet párás, és kellő hőmérsékletű.

Kellő mértékű kalcium pótlással (kalciumos talaj pH-javítás, „meszezés”) ellentétes folyamat indul meg a talajban. A savanyú kémhatásért felelős hidrogén ionok helyére fokozatosan visszaépül a kalcium, és ezzel fokozatosan visszaáll a megfelelő talajállapot és kémhatás (valójában a talajjavításra alkalmazott kalcium-karbonát vagy kalcium-oxid a talajvízzel reagál, az így létrejövő kalcium-hidroxid molekulából a hidroxid (OH-) ion lép reakcióba a hidrogén-ionnal (H+), és a hidrogénion helyére lép a kalcium-ion (Ca2+) az agyag-humusz komplex felszínén). A megfelelő módon alkalmazott talajjavítás hatására pozitív folyamatok indulnak el talajban, a leírt folyamatnak megfelelően a savanyodás folyamata megfordítható és a talaj helyreállítható. A javuló vagy helyreállított talajban pozitív folyamatok indulnak el, melyek közvetlen befolyással vannak a talajéletre és a növényeink fejlődésére is.

Ha a tápanyagfelvétel hatékonyságát nézzük, a kémhatás csökkenésével a növények által felvehető tápanyag – így az általunk kijuttatott műtrágya hatóanyagból is hasznosuló – mennyiség is egyre csökken. A pH-értéktől függően, enyhén savanyú talajokon is nitrogén és kálium esetében már 15-20%-os csökkenéssel kell számolni, a foszfor esetében ez hamar az 50%-ot is elérheti (1. ábra). Erősen savanyú talajoknál a nitrogén és a kálium fele vagy csak harmada hasznosulhat. Erre mindenképpen gondoljunk, amikor a tápanyag dózist és annak költségét számítjuk, mert sok esetben lehet találkozni azzal a problémával, hogy a kalcium pótlására már nem marad keretünk – holott éppen ez lehet a termés mennyiségi növelésének, illetve minőségi javításának is a kulcsa! Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tápanyagon spóroljunk – sokkal inkább annak biztosítását jelenti, hogy amit kijuttatunk, azt a növény képes is lesz beépíteni.

Szintén – részben – növényélettani kérdés a pillangósok – így a szója – előzőekben említett speciális élettevékenysége, egészen pontosan a gyökereiken élő nitrogénmegkötő baktériumokkal folytatott anyagcsere-folyamat eredményeként kialakuló fokozott talajsavanyító hatás (1. kép). Gyakorlatilag a nem pillangós növényekhez képest a gyökértevékenység protonmérlege kétszeres a pillangósok esetében (kétszer annyi, a savanyodásért felelős protont, más szóval pozitív töltésű hidrogén-iont „adnak vissza” a talajnak). Ezek a kultúrák lényegesen savanyúbb talajállapotot képesek maguk után hagyni, mint a többi növény, amit a rákövetkező növénykultúra előtt is számításba kell(ene) venni.


1. kép

A gyökérgümőkben élő nitrogénmegkötő baktériumokat leggyakrabban oltóporral visszük fel, de létezik ma már közvetlenül a talajba oltáson alapuló megoldás is. A helyzet az, hogy bármelyik megoldást választjuk, a helyzet hasonló magához a kultúrnövényhez: fel kell tennünk a kérdést, hogy valóban jó közegbe kerülnek-e? Nyilvánvaló, hogy mind a szója, mind a baktériumok rendelkeznek egyfajta toleranciával, de a nem ideális környezetnek való kitettségnek mindig ára van. A túlélő és a termesztésünket segítő baktériumok esetében a savanyodás fokozódásával együtt kezdjünk el visszafelé számolni.

Javítsunk! De mivel és hogyan?

A savanyodás tehát nyilvánvaló és megoldandó probléma. Szerencsésnek mondható, hogy kalciumos talajjavítás egyszerűen végrehajtható a megfelelő termék kiválasztásával.

Mielőtt a talajjavításhoz hozzálátunk, legyen a kezünkben talajvizsgálati eredmény! Ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni! E nélkül a legjobb szándékkal is a diagnózis nélküli gyógyítási kísérlethez hasonló helyzetbe kényszeríthetjük magunkat.

A felmerülő kérdések közül a talajvizsgálati eredmény után a legfontosabb a számunkra ideális termék és technológia kiválasztása. Mitől lehet egy termék, vagy technológia ideális? Ennek megválaszolásában érdemes az alábbiakat végiggondolni.

  • Mennyire fontos az időben rugalmas kijuttathatóság? A termesztéstechnológiai műveletek időzítése sok esetben nem rajtunk múlik, hanem külső körülményekhez, elsősorban az időjáráshoz kell igazítanunk őket, és egy olyan termék, amely rugalmasan illeszthető a munkálatokba az év szinte bármely időszakában, nagyban megkönnyíti a dolgunkat.
  • Mennyire fontos az egyszerű kezelhetőség és kijuttathatóság? Az egyszerű kezelhetőség és kijuttathatóság rendszerint költséghatékonyabb munkát, nagyobb napi hektárteljesítményt, gyorsaságot jelent.
  • Mennyire fontos a gyors hatás? Megfelelő hatóanyag megválasztásával a javulás már a javítást követő kultúrában és annak betakarítása után a rákövetkező talajmunkák során jelentkezik.


1. ábra

  • Mennyire fontos az anyag koncentráltsága – és ezzel összefüggésben a hektáronként kijuttatandó anyag mennyisége? Nem mindegy, hogy tonnákat vagy mázsákat kell kijuttatnunk egy hektárra.

Nézzük meg, milyen válaszokat adnak a mezőgazdaság számára elérhető megoldások a fenti kérdésekre!


2. ábra

1. Karbonát-őrlemények

Az ár mellett a másik meghatározó kérdés minden esetben a szemcseméret. A néhány 100 mikron(!) feletti frakció oldódása kérdéses: nem tudni pontosan, mennyi és mikor fog beoldódni, de egy bizonyos szemcseméret felett minimális. Hektáronkénti dózisuk magas, kijuttatásuk nehéz és körülményes, amire fel kell készülni. Előnyük az eltarthatóság, a tárolhatóság és a hosszabb hatástartam – bár ez utóbbi nagyban függ a kijuttatott dózistól. Tonnára vetített áruk általában alacsony, de jellemzően az agronómiai szempontból indokolt mennyiség alkalmazásakor a hektárköltségük már egészen más kategória.


Szója gyökérfejlődése kalcium (a), illetve alumínium (b) jelenlétében (D.J. Brady és mások)

Itt fontos megemlíteni, hogy dolomitos őrlemények alkalmazása előtt feltétlenül ellenőrizzük le még egyszer a talajminta alapján megállapított magnéziumszintet, mert a magnézium – ellentétben a kalciummal – nem mobilis elem, könnyen eljuthatunk a túlzott ellátottsági szintre, amely felborítja az ásványok, ionok arányát és más elemekkel való antagonizmushoz vezet.

2. Karbonát-granulátumok

Az őrleményekhez képest finomabbra őrölt karbonátból valamilyen kötőanyag segítségével granulált termékek. Előnyük a kiegyenlített szemcseméret, fajsúly, és a műtrágyákéval megegyező szórhatóság. A karbonát-hatóanyagú granulátumok esetében mindig gondoljuk át a következőket, mielőtt használnánk!

a. Mennyi a talajvizsgálati eredmény alapján kiszámított mészdózis?

b. Ehhez mérten mennyi a termék gyártójának ajánlott dózisa?

c. Mennyi a termék tonnánkénti ára?

Amennyiben b. és c. pont ütközik az elsővel (alacsony dózis, magas tonnánkénti költség), minimum gondoljuk át még egyszer, mielőtt döntünk! A talajvizsgálati eredmény alapján számított dózis – különösen erősen savanyú területeken – jellemzően nagyon magas költséggel teljesíthető, a kisebb dózis pedig átmeneti időre és kis mértékben javít.

  1. Aktív kalcium (kalcium-oxid) hatóanyagú szemcsés termékek

A kalcium-oxid elsősorban rendkívül gyors vízoldékonyságának köszönhetően a fentiekhez képest eltérő technológiájú talajjavítást tesz lehetővé, amelyet az előzőekben felsorolt kérdésekre adott válaszok alapján könnyebben megérthetünk:◊ Időben rugalmas kijuttathatóság? A gyors oldódás miatt a kalcium gyorsan talajoldatba kerül, ennek köszönhetően rugalmasan időzíthető a kijuttatás. Összesen két olyan időszak van, amikor nem alkalmazható:

  • közvetlenül a vetéssel egy menetben (minimum 1 héttel a vetés előtt ajánlott kijuttatni és sekélyen bedolgozni);
  • erősen bokrosodott, nagy levelű, „összezárt” állományban (a szemcsék a talajra hulljanak, ne a növényre).

A fentieket kivéve gyakorlatilag bármikor használható, amikor a területre rá lehet menni, és csapadék sem akadályoz a kijuttatásban.

Állományban történő kezeléseknél ügyeljünk arra, hogy a növények felülete ne legyen erősen nedves!• Egyszerű kezelhetőség és kijuttathatóság? A kalcium-oxid oldhatósága gyakorlatilag nem függ a szemcsemérettől, így a röpítőtárcsás kijuttatáshoz megfelelő szemcseméretű termék kialakítására ad lehetőséget. A röpítőtárcsás szórás egyenletesebb szórásképet, nagy szórásszélességet és gyors előrehaladást tesz lehetővé, nagy napi hektárteljesítménnyel. Mintha műtrágyát szórnánk.

  • Gyors hatás? A gyors oldatba kerülés gyors hatást eredményez a talajban.
  • Az anyag koncentráltsága, és ezzel összefüggésben a hektáronként kijuttatandó anyag mennyisége? A szükséges dózis nem tonnákban, hanem mázsákban mérhető. A gyors és egyszerű kijuttathatóság lehetővé teszi az akár minden évben kisebb dózisokkal végrehajtott, lépcsőzetes pH-emelést, amelyhez a talajélet is könnyebben alkalmazkodik.

A hazai talajvizsgálati eredmények alapján bőven itt az ideje, hogy talajaink meszes javítását beillesszük a technológia egyik alapvető elemeként. Használható és hatékony megoldások rendelkezésre állnak. Minél előbb hozzákezdünk, annál korábban jelentkeznek a jótékony hatások.

És ne feledje – az egészségesebb talaj értékesebb!

Wágner József

termékfejlesztő

Tartalom közti banner a cikk végére
no