Termessz kiwanot, rendkívül egészséges!

Erről az egzotikus gyümölcsről valószínűleg kevesen hallottak eddig hazánkban. Extrém kinézetű, azonban a jövő egyik legnagyobb reménysége, s akár otthon is termeszthetjük.

Kiwano, másnéven szarvasdinnye

A rendkívül egészséges kiwano (Cucumis metuliferus) eredeti hazája Afrika, ahol hatalmas népszerűségnek örvend. A trópusi régiókban honos. Eredeti élőhelyén öntéstalajokon, folyópartokon, valamint elárasztott síkságokon találkozhatunk vele, de rá lehet bukkanni kötött talajon és sziklás lejtőkön is.

A kiwano, vagy másnéven szarvasdinnye egynyári növény, rokonságban áll az uborkával és a tökkel. Erdőszéli fákra vagy a földön kúszik a szavannákon. A gyümölcsöt nagyon szeretik az állatok. A kiwano víztartalma magas, ezért kitűnő vízforrást jelent nemcsak az állatok, de az emberek számára is.

A kiwano jellemzően kúszónövény, akár háromméteresre is megnőhet. Vegetatív zöldhajtásait szőrzet borítja, a levelei három-ötkaréjúak: a sárga szirommal rendelkező porzós és termők virágok jól megkülönböztethetők. A termős virágok 2-3 centiméter hosszú magházát zöld, húsos tüskék borítják, abból fejlődnek ki a különleges termések. Ezek a fogyasztható termések 10-15 centiméter hosszúságúak, leginkább a tökre hasonlítanak. A termést annak héjából kitüremkedő hosszú, húsos, 1-2 centiméter hosszúságú tüskék teszik igazán különlegessé.

Az éretlen termés zöld, az érett viszont sárga vagy narancssárga színű. Héja hosszirányban mintázott, húsa zöldes-sárga, zöld, éretten leveses, eléggé puha, a magokat zselés gyümölcshús veszi körül.

Teles tele vitaminnal

Napjainkban már nemcsak Afrikában találkozhatunk a kiwanoval. Egyre több helyen kezdték meg a termesztését, mint Ausztráliában, Chilében, Új-Zélandon, illetve az Amerikai Egyesült Államokban. Érdekesség, hogy létezik keserű, valamint nem keserű változata is, azt viszont érdemes tudni, hogy a keserű triterpéneket tartalmaz.

A kiwano kiváló A-, B1-, B2-, B5-, B6-, C-, és E-vitamin forrás, emellett tartalmaz káliumot, vasat és cinket. A gyümölcs antibakteriális hatással is rendelkezik, javítja a vérképet, cukorbetegség ellen is hatékony, enyhíti az egysejtű élősködők okozta tüneteket, ráadásul a gyomor-, és nyombélfekély esetén jótékony védőréteget képez az emésztőrendszerben. A gyümölcs magjaiban linolénsav található, ami véd a szív-, és érrendszeri betegségek ellen, emellett van még benne oleinsav is, ami pedig vérnyomáscsökkentő.

A kiwano felhasználása

A nem keserű változatok általában uborkaízűek, vagy ízetlenek, de találhatunk köztük olyanokat is, amelyek ananászra vagy banánra emlékeztetnek. A kiwanot általában uborkaként vagy gyümölcsként fogyasztják, az uborkaízűeket savanyítani is lehet. Dél-Afrikában szokás, hogy sütés után kikaparják a gyümölcs húsát, a leveleit pedig megpárolják. Afrika délnyugati részén pedig a szaponin tartalmú gyökeréből főzetet készítenek, amit fájdalomcsillapításra használnak. A gyökereknek mágikus erőt is tulajdonítanak, összetörik, és zsírral keverve magukra kenik, hogy elkerüljék őket az ártó szellemek.

Így termeszd a kiwanot!

A kiwano termesztésének alapja a napfény és a meleg, kedveli a laza talajt és a sok vizet. Fontos, hogy támrendszert szükséges hozzá készíteni. Nagyjából ugyanazokra a dolgokra van szükségünk, mint az uborka esetében, viszont kevesebb a kártevője. A kiwano utóérő, 2-3 hét alatt érik be szobahőmérsékleten. Elfogyasztásához ketté kell vágnunk a gyümölcsöt, majd a belsejét kanállal kikaparni. A magja is ehető, a gyümölcsöt hozzáadhatjuk gyümölcssalátához, készíthetünk belőle turmixot is, de akár magában is fogyasztható.

termesztés vitaminforrás