Az UHT tej január elsejétől 5 százalékra csökkenő áfájának köszönhetően az import tejnek lényegében ki kellene szorulnia a magyar piacról, adta hírül az AM Sajtóiroda.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkár a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács VIII. Tejágazati konferenciáján rámutatott, hogy a friss tej esetében a korábban bevezetett 5 százalékos áfa áttörést hozott, ugyanis nőtt a hazai tej aránya a boltok polcain: ugyanez várható a tartós tejnél is.
Az államtitkár megemlítette, hogy az egy főre jutó hazai tejfogyasztás az uniós átlagot közelíti, viszont a vaj- és sajtfogyasztásban akad még potenciál: ötöd annyi vajat, s harmad annyi sajtot fogyasztunk, mint a németek.
Az uniós tejkvóta kivezetése utáni a tejágazat maga mögött tudhatja a válságot. A támogatások révén a hazai tehénállomány stagnál, ugyanakkor a tejtermelés nőtt, ami egyértelmű hozamnövekedést jelent. A 2012-2017 közötti 10 százalékos növekedés egyrészt a magyar szarvasmarha-állomány kitűnő genetikájának, másrészt a takarmányozás minőségi javulásának köszönhető.
A pozitív folyamatok ellenére Magyarország régiós sereghajtó lett a nyerstej felvásárlási árában: a literenként 90 forint feletti biztonságos zónában található, de jó lenne három számjegyűvé tenni, de beltartalmát tekintve is van hová fejlődni.
2027-ig a világ tejtermelése 27 százalékkal nőhet, miközben a tejfogyasztás is jelentősen emelkedni fog elsősorban a fejlődő országokban: tartós keresleti piac várható, ami áremelkedést hozhat a világpiacon. Az államtitkár szerint a magyar tejtermelők számára a hozzáadott érték növelése a kulcs a jövőben, mert a számukra elérhető európai piacon a sajtok, a desszertkészítmények, a csecsemőtápszerek, a pizza- és sütemény-alapanyagok kereslete fog leginkább erősödni.
Összeállította: Csomor Zsolt
