A tojások szexálásának technológiája ma már olyan gyors és annyira megbízható, hogy Németország eldöntötte: 2021-től betiltja a naposcsibe-gyilkolást, 2024-től pedig a tojások szexálása is szigorúbb elvárások szerint megy.
A tojóhibrideknél csak a nőnemű madarak értékesek, a többit – rossz takarmányhasznosításuk és gyenge húsformáik miatt – nem éri meg felnevelni. A német kormány döntésének kihatása lehet a teljes tojáságazatra– írja a topagrar.com –, és biztosak lehetünk benne, hogy uniós szinten is változásokat generál.
Szelekció tojás korban
Németországban évente 45 millió kakascsibét pusztítanak el, amit egyre nehezebben visel az állatbarát fogyasztói társadalom. Berlinben a Rewe és Penny áruházakban ezért már 2018 októbere óta kaphatóak olyan tojások, amelyek embrió korban szelektált tojóállományból származnak. Idén nyár óta pedig az összes üzletegységükben megvásárolhatóak a „respeggt” (az életet tiszteletben tartó) tojások. A „Seleggt” (szelektált tojás) eljárásnak elkeresztelt procedúra során a kakasembriókat tartalmazó tojásokat 9 napos keltetés után elkülönítik a jércésektől, ennek alapja a tojásfehérjéből vett minta hormonális elemzése. A kiválogatott tojásokat így nem szükséges végigvinni a keltetési folyamaton. Ezekből a tojásokból a keltetés 10. napján értékes takarmányalapanyag lesz, amit könnyebb szívvel visel el a fogyasztó. Mivel a kakaskeltetés energiaigénye megspórolható, a szelektált jércék csak kicsivel lesznek drágábbak, mint „normál” társaik, és a tojásaik végül csak 1-2 centtel kerülnek többe, mint a „hagyományos szabadtartásos” technológiából származók. Magyar forintban azért elég húzós az áruk: 82-95 Ft/db (árfolyam függvényében). Hazánkban ritka a szabadtartásos technológia, itt mutattunk be rá egy példát.
A kormány által is finanszírozott technológia ma már másodpercenként egy tojás szexálására képes:
https://youtu.be/OeAWcF1MxNo
A technológia ma már elvileg arra is alkalmas, hogy kevesebb, mint egyhetes keltetés után kiderítse az embrió nemét. Az eljárás 2023-ban válhat piacéretté az agrártárca szerint. Ennek megfelelően elkészült egy törvénytervezet, amelyik 2024-től megtiltja, hogy a 7 naposnál idősebb csirkeembriókat megöljék. Az előírás természetesen csak a tojóhibridekre vonatkozna.
Trendi kakastesók
A szaktárca célkitűzése szerint 2021 végére már el kell éri azt, hogy a csibék leölése helyett más megoldást válasszon az ágazat. Egyre trendibb például a fogyasztók körében a „Bruderhahn”-ok, azaz a kakastesók vásárlása. Ezek négyszer annyi ideig nevelkednek, mint egy brojlercsirke, a formáik pedig sosem lesznek olyanok, mint egy pecsenyemadárnak (még ha kettős hasznosításúak, akkor sem). Borsos áruk ellenére mégis van egy vásárlóréteg, amelyik megveszi őket. A duplaár is megéri egy életért cserébe.
Új előírások jönnek?
Úgy tűnik, ismét jön egy elvárás, aminek meg kell felelnünk. A fogyasztók nyomására először 2012-ben kellett kidobnia a termelésből a régi ketreceket, ami egyik pillanatról a másikra 30 százalékkal megemelte a termék fogyasztói árát. A korábbi árszint már sosem fog visszatérni (egyébként a jelenlegivel nagyon elégedettek a termelők). A globális kereskedelmi láncok ma már a feljavított ketrecekből származó tojásokat is igyekeznek száműzni a kínálatukból. A tojásszexálás ügye mögé is elsőként ők álltak be, hiszen pontosan érzik, milyen húrokat lehet a fogyasztók lelkében megpendíteni vele. A csibegyilkolás a ketreceknél sokkal könnyebben megragadható ügy: szó szerint élet-halál kérdése a korai szexálás. Tény, hogy a felesleges mészárlásnak semmi értelme. A kérdés már csak az, hogy mindez mibe kerül?
Kinek mi a drága?
A probléma kettős. Németország a fejébe vette, hogy a környezet- és állatvédelem terén Európa éllovasa lesz, és példát mutat az összes többi tagállamnak, ösztökélve ezzel őket is az átállásra. Csakhogy a magyar fogyasztónak mást jelent a drága, mint egy németnek. Másrészt maguk a németek is egy kicsit elkapkodták a dolgot. Pillanatnyilag egyetlen szexáló állomás küzd a megnövekedett igényekkel, de ez sem képes teljesíteni a 7 napon belüli szétválasztás követelményét. A német agrárminisztérium is elismeri, hogy ha a technológia nem zárkózik fel az elvárásokhoz, akkor óriási piaci zűrzavar lesz. Már 2022-től erősödhet a német tenyésztojás-, naposcsibe- és jérceimport, de még tojástermékekből is hiány léphet fel az országban. Az ilyen előrejelzések azonban nem szokták eltántorítani őket a céljaiktól. Jó példa erre, hogy bő 10 év alatt 17 atomerőművet kapcsolnak le (2022 végén az utolsót).
