fbpx

Minden második csibe halálra ítélve – Vagy mégsem?

Írta: - 2020 november 25.

A tojások szexálásának technológiája ma már olyan gyors és annyira megbízható, hogy Németország eldöntötte: 2021-től betiltja a naposcsibe-gyilkolást, 2024-től pedig a tojások szexálása is szigorúbb elvárások szerint megy.

A tojóhibrideknél csak a nőnemű madarak értékesek, a többit – rossz takarmányhasznosításuk és gyenge húsformáik miatt – nem éri meg felnevelni. A német kormány döntésének kihatása lehet a teljes tojáságazatra– írja a topagrar.com –, és biztosak lehetünk benne, hogy uniós szinten is változásokat generál.

 

tojás
Darabonként 82-95 forint (Forrás: thepoultrysite.com)

 

Szelekció tojás korban

Németországban évente 45 millió kakascsibét pusztítanak el, amit egyre nehezebben visel az állatbarát fogyasztói társadalom. Berlinben a Rewe és Penny áruházakban ezért már 2018 októbere óta kaphatóak olyan tojások, amelyek embrió korban szelektált tojóállományból származnak. Idén nyár óta pedig az összes üzletegységükben megvásárolhatóak a „respeggt” (az életet tiszteletben tartó) tojások. A „Seleggt” (szelektált tojás) eljárásnak elkeresztelt procedúra során a kakasembriókat tartalmazó tojásokat 9 napos keltetés után elkülönítik a jércésektől, ennek alapja a tojásfehérjéből vett minta hormonális elemzése. A kiválogatott tojásokat így nem szükséges végigvinni a keltetési folyamaton. Ezekből a tojásokból a keltetés 10. napján értékes takarmányalapanyag lesz, amit könnyebb szívvel visel el a fogyasztó. Mivel a kakaskeltetés energiaigénye megspórolható, a szelektált jércék csak kicsivel lesznek drágábbak, mint „normál” társaik, és a tojásaik végül csak 1-2 centtel kerülnek többe, mint a „hagyományos szabadtartásos” technológiából származók. Magyar forintban azért elég húzós az áruk: 82-95 Ft/db (árfolyam függvényében). Hazánkban ritka a szabadtartásos technológia, itt mutattunk be rá egy példát.

 

A kormány által is finanszírozott technológia ma már másodpercenként egy tojás szexálására képes:

 

https://youtu.be/OeAWcF1MxNo

 

A technológia ma már elvileg arra is alkalmas, hogy kevesebb, mint egyhetes keltetés után kiderítse az embrió nemét. Az eljárás 2023-ban válhat piacéretté az agrártárca szerint. Ennek megfelelően elkészült egy törvénytervezet, amelyik 2024-től megtiltja, hogy a 7 naposnál idősebb csirkeembriókat megöljék. Az előírás természetesen csak a tojóhibridekre vonatkozna.

Trendi kakastesók

A szaktárca célkitűzése szerint 2021 végére már el kell éri azt, hogy a csibék leölése helyett más megoldást válasszon az ágazat. Egyre trendibb például a fogyasztók körében a „Bruderhahn”-ok, azaz a kakastesók vásárlása. Ezek négyszer annyi ideig nevelkednek, mint egy brojlercsirke, a formáik pedig sosem lesznek olyanok, mint egy pecsenyemadárnak (még ha kettős hasznosításúak, akkor sem). Borsos áruk ellenére mégis van egy vásárlóréteg, amelyik megveszi őket. A duplaár is megéri egy életért cserébe.

 

Kakastesók
Kakastesók szabadtartásban (Forrás: praxis-agrar.de)

 

Új előírások jönnek?

Úgy tűnik, ismét jön egy elvárás, aminek meg kell felelnünk. A fogyasztók nyomására először 2012-ben kellett kidobnia a termelésből a régi ketreceket, ami egyik pillanatról a másikra 30 százalékkal megemelte a termék fogyasztói árát. A korábbi árszint már sosem fog visszatérni (egyébként a jelenlegivel nagyon elégedettek a termelők). A globális kereskedelmi láncok ma már a feljavított ketrecekből származó tojásokat is igyekeznek száműzni a kínálatukból. A tojásszexálás ügye mögé is elsőként ők álltak be, hiszen pontosan érzik, milyen húrokat lehet a fogyasztók lelkében megpendíteni vele. A csibegyilkolás a ketreceknél sokkal könnyebben megragadható ügy: szó szerint élet-halál kérdése a korai szexálás. Tény, hogy a felesleges mészárlásnak semmi értelme. A kérdés már csak az, hogy mindez mibe kerül?

 

Kinek mi a drága?

A probléma kettős. Németország a fejébe vette, hogy a környezet- és állatvédelem terén Európa éllovasa lesz, és példát mutat az összes többi tagállamnak, ösztökélve ezzel őket is az átállásra. Csakhogy a magyar fogyasztónak mást jelent a drága, mint egy németnek. Másrészt maguk a németek is egy kicsit elkapkodták a dolgot. Pillanatnyilag egyetlen szexáló állomás küzd a megnövekedett igényekkel, de ez sem képes teljesíteni a 7 napon belüli szétválasztás követelményét. A német agrárminisztérium is elismeri, hogy ha a technológia nem zárkózik fel az elvárásokhoz, akkor óriási piaci zűrzavar lesz. Már 2022-től erősödhet a német tenyésztojás-, naposcsibe- és jérceimport, de még tojástermékekből is hiány léphet fel az országban. Az ilyen előrejelzések azonban nem szokták eltántorítani őket a céljaiktól. Jó példa erre, hogy bő 10 év alatt 17 atomerőművet kapcsolnak le (2022 végén az utolsót).