A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adatai szerint Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer landol a kukában, ami egy főre levetítve 68 kilogramm. Az elmúlt hetekre jellemző, karácsonyi ünnepeket meghaladó mértékű vásárlási hullám következtében pedig ez a mennyiség idén még tovább emelkedhet. Gőbel Rebeka, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja szakmai dolgozatában arra mutat rá, hogy a pazarlás fő oka a tudatosság hiánya, amire a jelenlegi helyzetben talán még nagyobb szükség van, mint valaha. A vásárlás megtervezésével ráadásul nem csak a pénztárcánkat, de a környezetet is óvhatjuk.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai alapján hazánkban évi 1,8 millió tonna ételt dobunk ki, ami fejenként 68 kilót jelent. A jelenlegi helyzetben ez a mennyiség még tovább nőhet, ugyanis hatalmas készleteket halmoztunk fel a vészhelyzet kihirdetése óta. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete szerint a vásárlási láz naponta eléri az év végi ünnepek előtti forgalom másfélszeresét, pedig az élelmiszerüzletek ellátása folyamatos, így nem kell attól tartanunk, hogy élelem nélkül maradunk.
– A kukába kerülő élelmiszer számos problémát okoz, hiszen amellett, hogy többletkiadás a háztartások számra, a környezetünkre is kedvezőtlen hatással van, mert a hulladékba kerülő szerves anyag – amely döntően kidobott étel – jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához – mondta el Gőbel Rebeka. A Kaposvári Egyetem hallgatója szakmai dolgozatával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot, amelynek célja, hogy anyagi és szakmai támogatással segítse azon agrárhallgatók tanulmányát és kutatómunkáját, akik „kis tudósokként” új, innovatív eljárásokkal állnak elő, és idővel változtathatnak a szakma jövőjén és megítélésén.
A fiatal kutató szerint a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék három fő okra vezethető vissza. – Az élelmiszerpazarlás egyik oka a tudatosság hiánya, ami már a boltba indulást megelőzően jelentkezik, hiszen nem tudatosul bennünk, hogy mekkora gond, ha a maradék a szemetesbe kerül. Ebből adódóan az alapos megtervezés helyett hajlamosak vagyunk hirtelen hozott döntéseink alapján cselekedni, és olyan tételeket is megveszünk, amikre valójában nincs is szükségünk. Továbbá arra sem vagyunk felkészülve, hogy hogyan kell úgy nagyobb mennyiséget tárolni, hogy az ne menjen tönkre idő előtt és ne kelljen kidobni – mondta el Gőbel Rebeka.
Tudatosan a pazarlás ellen
A jelenlegi helyzetben természetes, hogy a tömeget elkerülve kevesebbszer, de nagyobb mennyiségben vásárolunk. Érdemes azonban arra figyelni, hogy mindezt tudatosan és átgondoltan tegyük, hiszen több hétre elegendő élelmiszert be lehet szerezni úgy is, hogy nem vásárolunk feleslegesen. A pazarlás ellen akkor tehetjük a legtöbbet, ha megvizsgáljuk eddigi szokásainkat, megnézzük, hogy miből áll rendelkezésünkre elegendő mennyiség, és mi az, amiből már fogytán az otthoni készlet. Nagy segítség lehet az is, ha előre kitaláljuk a heti menüt, és ahhoz igazítjuk a bevásárlólistát, jó eséllyel elkerülve így az impulzív vásárlást. Ezekkel a lépésekkel jelentősen csökkenthető a későbbi élelmiszerhulladék mennyisége, és biztosak lehetünk abban is, hogy nem marad ki egyetlen szükséges tétel sem, miközben eleget teszünk annak a ma legfontosabb szempontnak, hogy „maradj otthon”, vagyis a legminimálisabb időt töltsük házon kívül.
