Új idők szelei – a 2019-es őszi búza nitrogéntrágyázási kísérleteink első eredményei

Az őszi búza hazánkban régi hagyományokkal rendelkező és a legnagyobb termőterületen termesztett növény. Joggal és nagy biztonsággal tehetjük meg azt a kijelentést, hogy a termesztési technológiát az elmúlt évszázadokban a magyar gazdálkodók kiismerték. Az állítás mégsem egészen elfogadható, ha figyelembe vesszük, hogy a búzatermesztés gyakorlata, tudománya a piaci igények módosulása miatt folyamatosan változik. A gabonatermesztésre mint folyamatra kell tudnunk tekinteni, hogy kijelenthessük, „képben vagyunk a témában”.

Közelebbről nézve az elmúlt harminc-negyven évben az egész technológia nagy változásokon ment keresztül. Az utóbbi tíz évben szinte megszűnt a búza minőségi célú termesztése. A fajtahasználat kérdésében jelentős változások zajlottak le, emellett megjelentek a hibrid búzák, és egyes területeken rendkívül népszerűek is lettek.

Ennek ellenére tápanyag-gazdálkodási vonatkozásban csak a harminc-negyven éves „alapelvek” vagy ezeknek az érdemi módosítás nélküli „ráncfelvarrott” áramvonalasításai maradtak. Ezekkel a régi klisékkel számol a modern kor gazdája, és ezeket „etetik” fel a digitalizáció testébe, így a mesterséges intelligencia is ezen „okosodik”. Véleményünk szerint a jövőben ez a divergencia – az ismeretanyagban és a termesztési szokásokban – sem gazdaságilag, sem ökológiailag nem lesz kifizetődő. A MA termelője a gazdaságossági kényszer nyomását, illetve a folyamatos jelenben a környezetvédelmi elvárások fokozódását kevésbé érzékeli. Sem a felvásárlói elvárások, sem a búzatermesztés gyakorlata nem lesz statikus a jövőben. Aki nyitott ezekre a kérdésekre, már érezheti a közelgő új idők szeleit. Őszibúza-trágyázási kísérleteket – a változásokat, a folyamatok alakulását szemmel tartva – az ország több régiójában, többféle talajtípuson, tíz éve végzünk. Az alaptrágyázás vizsgálata mellett különös figyelmet fordítottunk a nitrogéntrágyázásra és a fajták/hibridek nitrogénreakciójának vizsgálatára. Az elmúlt négy évben kiemelten foglalkoztunk a nitrogén-utánpótlással, illetve az azt kiegészítő gyakorlattal is.

A kísérletben alkalmazott kezelések listájaVetésidő:2018.10.08.

Húsz őszibúza-fajta/-hibrid reakcióját vizsgáltuk a különböző nitrogéndózisokra és a lombtrágyázási kezelésekre. A kísérletek során a kísérletekbe tervezetten túl kijuttatott lombtrágyák és huminsavkészítmények sem mennyiségi, sem minőségi növekedést nem eredményeztek. Az eredmények ismeretében a kezelésszámot 2019-ben szűkítettük. Három népszerű fajtára/hibridre fókuszáltunk. A kezelésekben megtartottuk a korábbi kísérletekben hatékonynak bizonyult nitrogéndózisokat 60 kg/ha és 240 kg/ha közötti aktív hatóanyagszinteken, és ezeknek a dózisoknak az osztott kijuttatását is beterveztük. Az egyszeri, kora tavaszi kijuttatáson kívül teszteltünk egy őszi-tavaszi megosztást, illetve a hazánkban elterjedt őszi adag alkalmazása mellett a tavaszi dózis megosztását is. Ebben az esetben az egyre népszerűbb gyakorlatot követve a második tavaszi nitrogén-fejtrágyázásra folyékony nitrogénformát választottunk. (A részletes kezelés listát az 1. táblázat tartalmazza.)

A kísérleteket az ország három településének (Püski, Dalmand, Derekegyház) határában, három eltérő talajtípuson állítottuk be. A kialakítás négy ismétlésben, kisparcellákon, a kéttényezős kísérleteknek megfelelő elrendezésben történt. Lapzártáig a püski helyszín eredményei álltak rendelkezésre, jelen írás keretei között erről számolunk be. (A további két kísérletről a későbbiekben adunk tájékoztatást.) A parcellákat év közben is szemléztük, értékeltük. A szükséges műveleteket és a betakarítást parcellagépészeti technikával végeztük.

Három genotípus – három eltérő reakció

Az A, B és C betűkkel jelölt három genotípus a kísérletben alkalmazott nitrogéndózisokra és azok megosztáskombinációira teljesen eltérő reakciókat adott.

Az „A” fajta/hibrid minden kezeléscsoportban kiváló N-reakciót mutatott, még a 240 kg/ha aktív hatóanyag kijuttatása is szignifikáns termésnövekedést eredményezett. Ugyanakkor ez a fajta az adagok megosztására egyáltalán nem reagált, az ilyen odafigyelést a kísérletben többletterméssel nem hálálta meg. A „B” jelű fajta/hibrid semmilyen megosztáskombinációban nem mutatott nitrogénreakciót, a kijuttatott dózisoknak 60 kg/ha hatóanyag fölött semmilyen termésnövelő hatása nem volt. Amennyiben egy kisebb őszi és egy nagyobb tavaszi adagra osztottuk a 60 kg/ha feletti dózisokat, akkor a magas nitrogéndózissal szignifikánsan magasabb terméseredményeket értünk el. A genotípus a kétszeri tavaszi kijuttatásra egyik alkalmazott dózis esetében sem adott pozitív termésválaszt.

A „C” betűvel jelzett fajta/hibrid termése 120 kg/ha alkalmazott nitrogén hatóanyag felhasználásáig több kombinációban is emelkedett, bár ez a termésválasz 60 kg/ha hatóanyag-felhasználás fölött statisztikailag már nem volt igazolható. Ha az adagokat egyszeri kora tavaszi kijuttatás helyett megosztottuk (ősz+tavasz I. vagy ősz+tavasz I-II.), a termésszint szignifikánsan csökkent.

A kísérletek évközi bonitálása

A nitrogénválasz nem igazolta a tapasztalatot

A kísérletben a kezelések és kezeléskombinációk hatására három teljesen eltérő karakterisztikájú genotípus rajzolódott ki. A hazai köztermesztésben népszerű, nagy területen termesztett, kiváló tulajdonságokkal bíró fajták/hibridek 2019-ben, dunai öntéstalajon a magyar nitrogéntrágyázási gyakorlathoz képest teljesen atípusos nitrogénválaszt adtak.

Jelentős eltérések a genotípusok között

A kétezres évek elején volt néhány olyan kísérletünk, amelyek eredményei nem erősítették meg a kialakult hazai nitrogénmegosztási gyakorlatot. Ezeket az eredményeket elegendő mennyiségű információ hiányában, akkor nem tartottuk kellőképpen megalapozottnak. Későbbi vizsgálatok (nitrogénreakció és nitrogénformák vizsgálata) többéves eredményei alapján felvetődött, hogy ezeket a faktorokat a tisztánlátás érdekében, újra vegyük fel a kezeléslistába.

A korábbi évek eredményei teljesen alátámasztják azt, amit az idei első kísérleti eredményekből megtapasztaltunk. Az őszi búza, mint növényfaj tápanyag-dinamika és nitrogénkarakterisztika szempontjából nem tekinthető egységesnek, a fajták/hibridek között jelentős eltérések vannak. Kísérletünk rámutatott, hogy hasonló mélységű, megalapozott háttéreredmények nélkül hasznunkra váló tápanyag-utánpótlást végezni lehetetlen. Arról nem is beszélve, hogy változó dózisú nitrogéntrágyázási javaslatot adni a helyspecifikus gazdálkodásban fajtaszinten és tábla alatti szinten, teljesen alaptalan. A részletes kép kialakításához a vizsgálatok folytatása szükséges, más évjáratokból, területekről és talajtípusokról. A bemutatott eredményeket tovább árnyalják majd a dalmandi és a derekegyházi terméshozamok és a nitrogénkezelésekre jelentkező beltartalmi mutatók változásai a három helyszínen.

A korszerű agronómiai adatokat, információkat sem a hagyományos, sem a precíziós gazdálkodás nem nélkülözheti. Ezek híján a termelés és az agrárdigitalizáció is csak „vakrepülés”. A költséges gépészeti és digitalizációs technikák megtérülése valós, használható adatok nélkül versenyhelyzetben teljesen elképzelhetetlen. Ha szeretnének olyat látni, amit máshol nem láthatnak, és olyat hallani, amit máshol nem hallhatnak, javasoljuk, hogy regisztráljanak az AgroFIELDshow valamelyik rendezvényére. Csatlakozzanak az AgroFIELD Termelői Clubhoz, ahol továbbra is arra törekszünk, hogy az információt megtisztítsuk a dezinformációtól, és lépéseket tegyünk a valós haszon irányába.

Lajos Mihály
Hunyadi-Buzás Balázs
Agrofil-SZMI Kft.

Őszibúza-kísérletek kivitelezése, adatgyűjtése, értékelése:
https://www.youtube.com/watch?v=BEXe3BVRpFg