A magyarországi szójatermelés és -nemesítés egyik bölcsője Bóly, ahol már a 80-as években meghonosították a szójatermesztést Bár a 2010-es években keveset lehetett hallani az itteni szójafajtákról, az évtized végén egy GINOP támogatásnak (GINOP-2.2.1-15-2016-00021) köszönhetően új lendületet kaphatott a nemesítés és mostanra új, modern fajtákkal jelentkezik a Bóly Zrt. a szójavetőmag-piacon.
A hazai nemesítésű szójafajták termesztésével csökkenthető hazánk importeredetű szójadara-függősége
A szójatermelés növelése stratégiai fontosságú feladat egész Európában, amelynek alapja a helyi viszonyokhoz legjobban alkalmazkodó, a növekvő környezeti stresszhatásokat jól tűrő fajták használata. A helyben nemesített fajták szelekciója a magyarországi nyári meleg és száraz klimatikus körülmények között történik, ezért képesek hatékonyan védekezni a hazai éghajlatra jellemző környezeti stressz ellen. Sok nagyon jó szójafajta létezik, amelyből nem könnyű kiválasztani az adott termőhelyhez és termelési célhoz legalkalmasabbat. Egy-egy évjárat szokatlan kihívások elé állíthatja a növényeket, ilyenkor az alkalmazkodóképesség és a betegségtolerancia segít átvészelni a környezeti kihívásokat. Ilyenkor a helyben nemesített fajták mindenképpen előnyben vannak.
A gazdasági haszonállatok fehérjeigényének kielégítésében a mai napig meghatározó növény a szója. Az európai takarmányipar hatalmas szükségletét jórészt amerikai import szójadarából fedezik. Az európai szója viszont garantáltan GMO-mentes termés, aminek külön piaca van.
A hazai nemesítésű szójafajták termesztésével csökkenthető hazánk importeredetű szójadara-függősége. Az import szójadara jellemzően génmódosított (GM) termesztésből származik, Brazíliából vagy Argentínából érkezik hazánkba. A bólyi szójatermesztés és -nemesítés jelentősége a fogyasztói preferenciák változásának köszönhetően, valamint a környezetterhelésének csökkentése miatt is felértékelődött. A fogyasztói igényeket illetően megállapítható, hogy egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes termelésből származó élelmiszerek iránt. Környezetvédelmi szempontból pedig fontos kiemelni, hogy a lokálisan termesztett hazai fajták alkalmazásával a magyarországi állatitermék-előállítás karbonlábnyoma jelentősen csökkenthető.
A Bonafarm cégcsoport 3 üzemében (Mohács, Dalmand, Zalacséb) állít elő GMO-mentes állati takarmányt, ahol nagyon fontos a nem GMO-s szójafelhasználás. Törökdombon hidrotermikus szójafeldolgozó állít elő Magyarországon termelt szójababból full-fat alapú szójatermékeket.
A legegyszerűbb, legolcsóbb védekezési lehetőség a toleráns fajták választása
Az új fajták fő nemesítési célkitűzése a magyarországi termesztési körülményeknek maximálisan megfelelő, szárazságtűrő és betegségellenálló fajta kifejlesztése volt. Bár a szárazságtűrés a bólyi fajtáknak mindig is jellemzője volt, a betegségellenállóság az utóbbi években került fókuszpontba.
Nedvesebb évjáratokban és öntözés alatti termesztésnél a szójánál is találtak már gombatoxinokkal fertőzött tételeket, amelyek a takarmányipari felhasználhatóságot megkérdőjelezik. Bár Magyarországon a szójatermesztés hagyományosan „száraz” körülmények között folyik, egyre több gazdaság a biztonságos termelés érdekében öntözés alatt is termel már szóját. A szója kedveli a párás környezetet, de még jobban kedvelik azok a gombatörzsek, amelyek toxinokat hagyhatnak a szemek felületén. Ez a fajta kártétel eddig nem volt jellemző a szójában, ezért kialakult védekezés sincs ellene.
A takarmányozásra (még inkább kiemelten az élelmiszeripari célra) felhasznált szójában megjelenő toxinok veszélyt jelentene az állattenyésztésben. Csak egészséges alapanyagból lehet jó minőségű takarmányt előállítani, és ez eldől már a szántóföldön. A baj az, hogy amíg a fertőzések enyhék voltak, nem is volt gazdaságos a kémiai védekezés. Amikor viszont már a magok is fertőződnek, akkor már késő. A tárolás során a helyzet csak rosszabbodni fog, ezért a megelőzés rendkívül fontos.
A legegyszerűbb, legolcsóbb védekezési lehetőség olyan fajták használata, amelyek ezen fertőzések iránti fogékonysága alacsony, így külön munkafolyamat, ráfordítás nélkül biztosítható az egészséges takarmány alapanyag. Ilyen alacsony fogékonyságú, toleráns fajták kiválasztása hosszú évek munkája. Mivel a különböző évjáratok általában változatos kihívások elé állítják a fajtákat, sokkal inkább számít az általános ellenállóképesség és tolerancia mint a speciális rezisztencia.
A nemesítési munka fő motiválói a fent említett tényezők voltak, a munka eredménye pedig három új fajtaelismerés lett.
Az Alfabon (a Nébih fajtakísérletekben még BSF 1938) a magyarországi kívánalmaknak igyekszik mindenben megfelelni: a magas terméshozam mellett a tenyészideje elég rövid ahhoz, hogy állományszárítás nélkül biztonsággal beérjen az ország egész területén, és utána akár búzát lehessen vetni. Ez az igen korai csoport legvégét, a korai éréscsoport elejét jelenti. Levélzete a nagyobb szárazságtűréssel rendelkező keskeny („baracklevelű”) típus, közepes termetű, bokrosodásra erősen hajlamos fajta. Magyarországon tapasztalataink szerint a 25–50 cm es sortávolság a legmegfelelőbb a szóják számára, de néhány gazdaság a szélesebb kukoricasortávot alkalmazza. Az Alfabon ezt a széles sortávot is képes bezárni és alacsony tőszám mellett is jó termést ad. Gombabetegségekre nem fogékony, dőlésre nem hajlamos, viszonylag nagy ezermagtömegű fajta.
Az Alfabon 2021-ben nyerte el az állami elismerést, ezért termelésével kapcsolatban már többéves tapasztalatunk van a szántóföldi termesztésében és eddig minden évben megállta a helyét. Üzemi átlagban, száraz körülmények között 3,6–4,1 t/ha -os termése magáért beszél. Minden szójával foglalkozó gazdának szívesen ajánljuk!
2024-ben két újabb fajta került elismerésre az új vérvonalakból: a Bétabon és a Bongó. A Bétabon a fajtaelismerési kísérletekben minden évben a legjobbak között volt, két évben az országos második, egy évben pedig a harmadik helyet elhozva. Ráadásul egészen különleges megjelenésű fajta (keskenylevelű és fehér virágú, nyitott lombozattal). Intenzív termelésre, akár öntöző alá való fajta, profi szójatermelő gazdáknak. Betegségellenállósága szintén kiváló.
Bár egy évfolyamban végeztek a Bongóval, külön utakon járnak. A bólyi nemesítés egy alappillére mindig a szárazságtűrés volt, a Bongó ennek a hagyománynak egy kiemelkedő teljesítményre képes fajtája. 2024 rendkívül száraz év volt, igazi vizsgája a szárazságtűrő szójáknak. A Bongó még a nemesítőket is meglepte, olyan jól teljesített. Viszonylag alacsonyabb típus, dőlésre egyáltalán nem hajlamos. Ha ilyen száraz évek következnek a jövőben, a Bongónak vezető szerepe lesz a biztonságos magyarországi szójatermelésben. A Bétabon és a Bongó is biztonsággal beérnek szeptemberben az Alfabonnál legalább egy héttel korábban. Ezzel elkerülhető az októberi, nedves időben való aratás vagy az állomány szárítás szükségessége.
Mayerné Nemere Vera vezető kutató-fejlesztő mérnök
Bonafarm-Bóly Zrt.
Agrárágazat Tudástár: Szójadara-függőség
A hazai szójatermesztés és -nemesítés fejlesztése kulcsfontosságú lépés Magyarország importszója-függőségének csökkentésében. A Bóly Zrt. új fajtái – Alfabon, Bétabon és Bongó – GMO-mentes, szárazságtűrő és betegségtoleráns szója-alapanyagot kínálnak, amely hozzájárulhat a magyar állattenyésztés fehérjeellátásának biztonságához. Az európai takarmányipar jelenleg nagyrészt amerikai import szójadarára épül, amely többnyire génmódosított, míg a hazai nemesítésű fajták helyi klimatikus viszonyokra szelektáltak és csökkentik a környezeti terhelést. A GMO-mentes hazai szója alkalmazásával a magyar állatitermék-előállítás karbonlábnyoma is mérsékelhető, miközben a fogyasztói preferenciák egyre inkább a fenntartható, helyben előállított takarmányt részesítik előnyben.
