Az olajosnövények vetésterülete az utóbbi évtizedben dinamikusan nőtt, és a tavalyi évben megközelítette az 1 millió hektárt, ennek következtében az ország összes vetésterületének közel 25%-án termelünk olajosnövényeket. Az elmúlt évtizedekben a genetikai előrehaladás, valamint a termesztéstechnológiai fejlődés hatására a napraforgó a kezdeti extenzív kultúrából fokozatosan intenzív kultúrává vált. Hazánk a napraforgó-termesztés élvonalába került a napraforgó-termesztők szakértelmének és technológiai fegyelmezettségének köszönhetően. Azonban az egyre intenzívebb termesztéstechnológia és a területnövekedés növényvédelmi problémákat is felvethet, éppen ezért a napraforgó fungicides kezelése kihagyhatatlan technológiai elem a magasabb termésmennyiség elérése érdekében.
A napraforgó betegségeinek fellépése erősen időjárás- és fajtafüggő. A gombabetegségek ellen napraforgóban az integrált védekezés a leghatásosabb, mely az agrotechnikán, a fajtaválasztáson és a gombaölő szerek okszerű alkalmazásán alapul.
Az agrotechnika a betegségek elleni védelemben is fontos. A vetésforgó rövidítése komoly növényvédelmi problémák kialakulásához vezethet, szigorú betartása viszont kiemelkedő szerepet játszik bizonyos kórokozók felszaporodásának mérséklésében vagy elkerülésében. Ezen okokból kifolyólag fontos, hogy a napraforgó önmaga után legkorábban 5 év után kerüljön vissza ugyanazon területre. Emellett a tarlókezelés is elhagyhatatlan, mivel a kórokozók a táblán lévő árvakeléseken és fészkes virágzatú gyomokon is fennmaradhatnak, mint fertőzésforrás.
1. ábra A difenokonazol hatékonysága napraforgóban (Syngenta fejlesztői kísérletek eredményei alapján, 2012)
Korábban a diaportés levél- és szárfoltosság volt a napraforgó egyik legveszélyesebb betegsége, a 90es évek végén országos járványt is okozott. A kórokozó mára visszaszorult, ami az új hibridek megjelenésének is köszönhető. Ekkor kezdte diadalútját a Syngenta-napraforgó, az Arena PR, Alexandra PR és NK Brio fajtákkal. Ezek a hibridek új perspektívát nyújtottak magas termésükkel, betegség-ellenálló képességükkel és stabilitásukkal. Ugyan az új, ellenálló Syngenta-fajták és a gombaölőszeres védekezés elterjedése erőteljesen visszaszorította a diaporte kártételét, azonban elsősorban gyenge ellenálló-képességű hibrideken még napjainkban is felléphet, így érdemes figyelni erre a kórokozóra is.
A szürkepenészes és fehérpenészes tányérrothadás az esős nyarak betegségei, aszályos nyarakon általában nem okoznak gondot. A fajtaválasztás itt is döntő jelentőségű, a Syngenta napraforgóhibridek ellenálló-képessége a tányérrothadásra 2005 év augusztusában bizonyosodott be, amikor helyenként 200 mm csapadék is hullott egy hónap alatt. Az akkori csúcs hibridek, mint az Alexandra PR és NK Brio, 1060% terméstöbbletet adtak a hagyományos napraforgófajtákhoz képest. Ez a genetika a mai Syngenta napraforgókban is tovább él, és védelmet nyújt a tányérrothadást okozó kórokozók ellen. Azonban a gombaölőszeres védekezés esős nyarakon most is elengedhetetlen.
2. ábra A difenokonazol hatékonysága tavasszal őszi káposztarepcében (Top Agrár 03/2018 szám)
Megnőtt viszont a különböző levél- és szárfoltosságokat okozó kórokozók fertőzése, jelenlétük szinte mindig megfigyelhető.
Mely kórokozók tartoznak ide?
Az alternáriás foltosság (Alternaria helianthi) és fómás szárfoltosság (Phoma macdonaldi) nemcsak foltokat, hanem a szár üregesedését is okozhatják.
A napraforgóban szártörés léphet fel, megnehezedik a betakarítás, mely a termésátlag csökkenéséhez vezethet.
A fómás szárfoltosság (Phoma macdonaldi) fertőzése vetőmagból vagy gyakrabban az előző évi fertőzött növényi anyagból indul. Kezdetben a leveleken jelennek meg sötét foltok, amelyek később a levélnyélen át a szárra is átterjednek. A száron már fekete foltok jelennek meg, és a betegség átterjed a bélszövetre is.
Az alternáriás foltosság (Alternaria helianthi) fertőzés szabálytalan fekete foltok formájában jelentkezik a leveleken, mely később a szárra és a tányérra is átterjed. A foltok mérete egyre nő, később a levél felületének nagy részét beborítják és teljes levélvesztést okozhatnak, mely súlyos termésveszteséghez vezethet. A fertőzés itt is az előző évi fertőző anyagból indul ki.
3. ábra Amistar Sun kezelés hatása a terméseredményre (Magyarországi engedélyeztetési vizsgálatok; 9 helyszín, 2011-2014)
Amint a fentiekből is látható, egy jól megválasztott, hatékony gombaölő szer használatával könnyedén megmenthető a termésmennyiség. Éppen ezért jó választás az Amistar Sun, az Amistar család új tagja, mellyel 2018-tól bővül a Syngenta fungicidpalettája. Az Amistar Sun napraforgóban és repcében egyaránt alkalmazható fungicid jellemzője, hogy még erősebb hatékonyságot mutat e levél- és szárfoltosságot okozó betegségek ellen.
Az Amistar SUN a kiemelkedő élettani hatásáról ismert azoxistrobin és egy erősebb triazol, a difenokonazol tökéletes kombinációja. A több szántóföldi és kertészeti kultúrában is alkalmazható, széles hatásspektrumú azoxistrobin már bizonyított. Hatásspektrumába tartoznak a szklerotíniás, botritiszes, alternáriás és fómás betegségek. Hatékony gombaölő hatásán kívül kiemelkedő élettani mellékhatással is bír. Az azoxistrobinnal kezelt növény tovább marad zöld, hiszen növeli a klorofilltartalmat, a növény hosszabban asszimilál, csökkenti a sejtek öregedését, így a kezelt állomány ellenállóbbá válik bizonyos abiotikus stresszhatásokkal szemben.
Difenokonazol tartalmának köszönhetően erősebb, megbízhatóbb védelmet nyújt a napraforgó- és a repcekórokozók széles körével szemben (1. és 2. ábra). A difenokonazol egy széles hatásspektrumú triazol, mely több kultúrában is hatékony védelmet nyújt az olyan levélfoltosságot okozó betegségek ellen, mint az alternária, a fóma, és a szeptória félék.
Hogyan védekezzünk a betegségek ellen napraforgóban?
Az Amistar Sun kezelést a napraforgó 6-8 levélpáros fejlettségétől virágzás kezdetéig célszerű elvégezni megelőző jelleggel. Törekedni kell a jó permetléfedettségre, földi géppel 200-400 l/ha lémennyiséggel javasolt kijuttatni. Fúvókaválasztásnál a kettős réses, légbeszívásos fúvókákat részesítsük előnyben.
Ha a nyár csapadékos és az időjárás kedvez a fertőzésnek, a kezelés virágzás után hidastraktorral megismételhető. Itt is törekedni kell a tányér, a levelek és a szár jó permetléfedettségére. Augusztus vége felé, amennyiben beköszönt a csapadékos időjárás, a Reglone Air-rel végzett állományszárítással bebiztosítható a termés, hiszen megelőzhetjük/megállíthatjuk a gombabetegségek felszaporodását, és a madárkártételt.
Az Amistar Sun két eltérő hatásmechanizmusú hatóanyaga szinergikusan erősíti egymás hatását, így kijuttatás után intenzívebbé válik a fotoszintézis és az olajbeépülés, ami végül a termésmennyiségben is megnyilvánul (3. ábra).
Horváth András, fejlesztőmérnök
Boros Szilárd, fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.
