A magyar állategészségügyi szolgálat 125 éves jubileuma alkalmából 125 kiemelkedő munkát végző szakember kapott elismerést a kedden Budapesten megtartott, Az élelmiszerlánc-biztonság jövője című konferencián.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye szerint a kitüntetettek átvehették az állatorvoslás jelképét, egy kentaurt formázó kis méretű szobrot, melynek eredetijét a Szent István Egyetem (SZIE) Állatorvos-tudományi Karának parkjában Kardeván Endre országos főállatorvos, államtitkár és Sótonyi Péter, a SZIE Állatorvos-tudományi Kar dékánja avatta fel a napokban.
Az állategészségügyi szolgálat működését Magyarországon 1888-ban, 125 éve szabályozták először – idézi a tájékoztatás Kardeván Endrét, aki a konferencia megnyitóján beszélt erről.
Kiemelte: a több mint egy évszázada kialakított keretek a mai napig hatással vannak a szervezet működésére.
„Míg a múltban főként a járványos betegségek elleni küzdelem volt az állategészségügyi hatóság legfontosabb szervező eleme, ma szolgálatunk egyik óriási feladata az, hogy részt vegyen a biztonságos élelmiszerek előállításában és ellenőrzésében” – fogalmazott az államtitkár.
A jubileum alkalmából 125, az állategészségügy valamely területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakember – köztük állatorvosok, humán orvosok, kutatók, mezőgazdasági témákra szakosodott újságírók – munkáját ismerték el.
A kitüntetéseket Kardeván Endre országos főállatorvos adta át.
Az eseményen külön elismerést kapott dr. Horváth László, aki 90 évesen, több mint hat évtizedes állatorvosi múlttal a legidősebb, még ma is praktizáló állatorvos.
A 125 éves évforduló alkalmából megalkotott szobor eredetijét a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának szoborparkjában leplezték le.
A bronz kentaur Boros Attila képzőművész alkotása.
A félig ember, félig állat lény az állatorvoslás jelképe, amely azt szimbolizálja, hogy az állatok gyógyításával az emberek jólétéhez is hozzájárulnak az állategészségügy területén dolgozó szakemberek – olvasható a közleményben.
MTI 2013. október 15.