VM: a földforgalmi törvény a földügyek rendezésének az első eleme

Budapest, 2013. március 6., szerda (MTI) – Az új földforgalmi törvény (földtörvény) a termőfölddel kapcsolatos átfogó szabályozásnak csak az első eleme lesz, ha az Országgyűlés elfogadja és életbe lép – mondta Simon Attila, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek.

A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár hozzátette: a már megalkotott földfogalmi törvény mellett két másik törvény is szabályozza majd a földdel kapcsolatos kérdéseket Magyarországon.

Az egyik készülő jogszabály az úgynevezett üzemszabályozási törvény lesz, a másik pedig a termelésszervezést fogja szabályozni.

A három törvényt – amelyek sarkalatos jogszabályok lesznek – várhatóan még kiegészíti egy negyedik is, amely végrehajtási jellegű törvény lesz, és az előbbi három jogszabály végrehajtásának részleteit tartalmazza.

Ebben a törvényben kívánják a jogalkotók mindazokat az eljárási szabályokat rögzíteni, amelyek nem kívánják meg a kétharmados jóváhagyást, mivel azokat az évek folyamán esetleg változtatni kell majd.

A már elkészült és napirenden lévő földforgalmi törvény alapjaiban változtatja meg a földforgalomra vonatkozó szabályozást Magyarországon – húzta alá a helyettes államtitkár.

Példaként említette a földműves fogalmának bevezetését.

Az új földtörvény hatályba lépését követően ugyanis csak azok vásárolhatnak illetve bérelhetnek földet az országban, akik élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkoznak.

Hozzátette: most még alanyi jogon mind a 10 millió magyar állampolgárnak joga van a földszerzéshez.

Jelezte: az új szabályozással a törvény megalkotói azt szerették volna elérni, hogy azoké legyen a föld – és annak haszna – akik azt megművelik, azaz fő- vagy mellékfoglalkozásként ebből kívánnak megélni.

Szeretnék tehát mind a bel-, mind pedig a külföldi spekulánsokat kiszorítani erről a területről, ugyanis jelenlétük árt azoknak a családoknak, akik a földművelésből szeretnének megélni.

A helyettes államtitkár utalt arra is, hogy a jogalkotók a magyar föld védelme érdekében beépítették, illetve be kívánják építeni a jogszabályba mindazokat a földvédelmi elemeket, amelyeket egyes uniós tagállamokban már alkalmaznak és kiállták a próbát az Európai Unió bírósága előtt.

A termőföld ugyanis minden tagállamban különleges módon – akár nemzetbiztonsági ügyként is – kezelt kérdés, hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Példaként hozta fel, hogy többek között ezért lesz Magyarországon a termőföld megszerzése hatósági engedélyhez kötve.

Ez azt jelenti, hogy minden termőföld adás-vételi szerződést a helyi földbizottság véleményezését követően egy állami hatóságnak kell jóváhagynia.

Így a hatóság jelöli ki, hogy az adott termőföldet ki veheti meg.

A helyettes államtitkár rámutatott: a törvényalkotók szándéka az volt, hogy a magyar termőföld védelmét minden lehetséges eszközzel biztosítsák.

Ezért védik a jövőben a magyar termőföldet erős jogi szabályok.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy Magyarországon különbséget tennének a magyar és a nem Magyarországról származó, más uniós tagországok polgárai között.

Ez utóbbiak ugyanis belföldi magánszemélynek számítanak, de tulajdonjogot a termőföld esetében Magyarországon továbbra is csak természetes személy szerezhet, a jogi személyek e lehetőséggel továbbra sem élhetnek.

Ez utóbbiak ezen túl is csak használati jogot szerezhetnek, ezt gyakorolhatják.

A haszonbérleti idő maximuma pedig 20 év lehet.

Simon Attila leszögezte: az elfogadás előtt álló új földtörvény a már megszerzett jogokat nem csorbítja.

Ezért az új földtörvénynek úgynevezett csúsztatott hatályba lépése lesz.

Ez azt jelenti, hogy mindazok, akik érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek az új törvény hatályba lépésekor, csak a bérleti szerződésük lejártát követően esnek az új törvény hatálya alá.

Mindez pedig azt hozza magával, hogy a most használt területeket a szerződések érvényességi idejének végéig használhatják a haszonbérlők.

A helyettes államtitkár jelezte: úgy véli, a másik két, termőföldügyekben irányadó sarkalatos törvény tervezetét még a tavaszi ülésszakon be lehet nyújtani, és várhatóan az üzemszabályozási és a termelésszervezési törvény mellett az eljárásrendet szabályozó törvény is a képviselők elé kerül.

MTI 2013. március 6.