XII. Ecolab konferencia

Szakma és szórakozás egy helyen * Szemléletváltás az állathigiéniában

A partnereinek átfogó állategészségügyi megelőzési programokat is ajánló, ebben világelső vállalat az ECOLAB magyarországi leánycége, az Ecolab-Hygiene Kft. július 11-13-án tartotta meg a XII. ECOLAB Konferenciát „Tisztább, biztonságosabb, egészségesebb” címmel. Az első napi Tudományos Programot együtt nyitotta meg Kiss Barnabás, az Ecolab Hygiene Kft. agrárterületért felelős account managere és az ECOLAB mezőgazdasági termékvonalának kizárólagos magyarországi forgalmazójaként sikeres, dabasi székhelyű Animal-Hygiene Kft. ügyvezetője, Kiss Attila. A Kiss Barnabás gratulált az Animal Hygiene Kft.-nek ahhoz, hogy az ECOLAB agrártermék-vonalát képviselő vállalatok közül Közép-Kelet-Európában az egyetlen cég, amelyik folyamatos fejlődést produkál. Hozzátette: ami az elismeréseket illeti, 2015-ben már elnyerték a Közép-Európa legnagyobb mezőgazdasági nagykereskedője díjat. Az Animal-Hygiene Kft. csapata Közép-Kelet-Európát és a volt Szovjetunió tagországait figyelembe véve, ismét a legnagyobb forgalmat produkálta a mezőgazdasági értékesítés területén. Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója, egyetemi tanár a világszerte szorongató fehérjeproblémáról beszélt. Hazánkban a támogatásokkal nőtt ugyan a vetésterület 40-ről 70 ezer hektárra, bár idén visszaesés tapasztalható. Szójából éves szinten 600-650 ezer tonnát igényel az ország, mellette pedig 200-250 ezer tonna szójadarával is számolni kell. E mennyiségnek csupán az egyharmadát termeli meg az ország, ráadásul az ennek 70-75%-át a külpiacokon értékesítik – jó minőségű, GMO-mentes szója lévén 40%-os felárral. Ennek következtében a hazai állattenyésztők kénytelenek olcsó, GMO-s import szóját vásárolni. Gyuricza Csaba szerint az eddigi fehérjeprogramok kudarcot vallottak: kitettségünk nőtt, és az importot nem lehet teljes egészében hazai előállítású szójával kiváltani. Az új stratégia a szója-össztermésünk megduplázását tűzheti ki, 3 fő pilléren nyugszik: öntözésfejlesztésen; olyan ösztönzőkön, amelyekkel a hazai szója az országban marad, ám ehhez növelni kell a feldolgozói hátteret; ki kell építeni a szója esetében elkülönített, termeléshez kapcsolódó, támogatott szaktanácsadási rendszert, amely a jelenlegi 5 ezer hazai termelőt segítené abban, hogy 100 ezer hektárra nőjön a szója vetésterülete.

A Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy megszüntessük, és hazai forrásokból GMO-mentesen fedezzük a hazai állattenyésztés takarmányszükségletét, akár alternatív, a tájtermesztés hagyományait figyelembe vevő fehérjeforrásokat (csillagfürt, borsó, lednek stb.). A következő 3 évben olyan innovatív receptúrák kidolgozása a cél, melyekkel e nagy fehérjetartalmú melléktermékekből a szójával egyenértékű anyagokat állíthatnak elő. Hasonló új feladatot körvonalaz a rovarfehérje, amelynek a baromfi, és a sertés takarmányozásban történő uniós engedélyezése a küszöbön áll. Eddig a szójalobbi akadályozta a rovarfehérje engedélyezését, mivel utóbbival a jószágokkal etetett szójapogácsa fele kiváltható lenne.

A program révén 80-100 milliárd forinttal nőhet a mezőgazdaság kibocsátása, továbbá a feldolgozóipar fejlesztésével újabb munkahelyek létesülnek a szektorban. Tudásalapú innováció alkalmazása a hazai tejtermelő ágazatban címmel a kaposvári PMPS Consulting Kft. ügyvezetője tartott erőteljes hatású, gyakorlatias előadást. Bakos Gábor a tudásalapú szaktanácsadást és tudástranszfert folytató cége révén az USA-ba, állattenyésztő telepekre szervezett tanulmányutak tapasztalatainak itthoni hasznosítását hiányolta. – A tények makacs dolgok, a tavalyi zárt laktációs ranglistán a 335. helyezett alig több, mint negyedét teljesítette az első helyen végzett tehén 13860 kg éves teljesítményének. Ezért tart a hazai tejágazat jövedelmezősége mínuszban vagy épp a nullánál figyelmeztetett Bakos Gábor. – Sok dologtól függ a termelő: támogatás, külső piacok, stb., de mi az, amire a termelő lehet ráhatással? Ilyen a borjú- és növendéknevelés, a frissen ellett tehén protokollja, szaporodásbiológia, takarmányozás (minőség/hatékonyság), környezeti tényezők, és a menedzsmenti képességek, az emberi erőforrás. Borjú- és növendéknevelésnél alapvető elvárás lenne, hogy a kisborjúval 4 liter kolosztrumot itassunk az ellést utáni 1-3 órában, hogy 2% alatt maradjon a borjúelhullási ráta. Stresszmentes környezetben a borjú súlya az 56. napra megduplázódjon és 10-11 hónapos korban tenyésztésbe vehető legyen. Ehhez intenzív nevelést kell biztosítani az első 12 hónapban. Alapvető cél az is, hogy 120 napon belül vemhesüljön a tehén. A menedzsment dolga a céltudatos tervezés. Elengedhetetlen az információk, adatok folyamatos gyűjtése, hiszen csak azt tudjuk menedzselni, amit mérni tudunk. Például tudjuk jól, hogy az ECOLAB termékek drágák, de ha mérni tudjuk a hatékonyságot, akkor nem érzelmi alapon, nem megszokásból, de objektív számok alapján alátámasztható, hogy miért nem az „olcsó”, de kevésbé hatásos terméket választottuk. A jó menedzsmentben szükség van hatékony együttműködésre is a kollégákkal, munkatársakkal. Fontos a magyar munkavállalók megbecsülése, akiknek a rendszeres szakmai továbbképzéséről sem szabad lemondani. „A tudásnak ára van, ha nem hiszed nézd meg mennyibe kerül a tudatlanság!” – zárta beszédét a szakember.

A bő 4 ezer szarvasmarhát tartó Claessens Group telepvezető-helyettese, Kiss Evelin a higiénia borjúnevelésben betöltött szerepéről beszélt. – A kötetlen tartásban lévő állatok jó körülményeit az istállókban ventilátorok, gumiszőnyeges pihenőboxok, automata trágyakihúzó-rendszer biztosítja. A hígtrágyát újrahasznosítják szántóik tápanyag-utánpótlásában – mondta Kiss Evelin. A tehenészeti telepen nagyon magas szintű egészségügyi megelőzést, azon belül a tökéletes borjúnevelés érdekében kiváltképpen elletői higiénét valósítottak meg. Ez utóbbi az ellést követő alkoholos köldökfertőtlenítéstől, a lábfertőtlenítő kád beállításán át, a kolosztrum itatás higiéniáján keresztül, a takarmányozási higiéniáig mindenre, de még a vízkezelésre is kiterjed – számolt be az ECOLAB kiváló termékeire alapozott higiénés prevenció elemeiről a gigászi tejelő tehenészeti telep helyettes vezetője, aki szikla szilárdan állítja: „Higiénia mindenhol – nagyban befolyásolja a cég teljesítményét!”