Zárlati intézkedések Zala megye szőlőültetvényein

Zalaegerszeg, 2014. május 23., péntek (MTI) – Zárlati intézkedéseket tesz és károsító-felderítési feladatokat végez a zalai szőlőültetvényeken a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a szőlő legpusztítóbb betegsége, az aranyszínű sárgaság fitoplazma elterjedésének megakadályozására – közölte az igazgatóság vezetője az MTI-vel.

A betegség ellen jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony növényvédő szer, csak a fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca irtására van lehetőség. Ezért az idén a korábbi évekhez képest több sárga színű ragacsos csapdát helyeznek el Zala megye szőlőültetvényeiben és a szőlőszaporítóanyag-előállító területek környezetében. A csapda alkalmas a kabóca előfordulásának és terjedési útvonalainak nyomon követésére – mondta el Szabó Béla.

A zárlati betegségnek számító – az uniós károsítólistán szerepelő – fertőzés az országban tavaly jelent meg, elsőként Zala megyében. A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmát Szlovéniában 2005-ben diagnosztizálták először, ezért a határszakasz közelében több éve csapdázzák a betegséget terjesztő szőlőkabócát.

Lentiben, Tornyiszentmiklóson és a kerkateskándi hegyen tavaly augusztusban bukkantak rá a fertőzésgyanús növényekre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága biológiai laboratóriumában elvégzett vizsgálatok alapján beigazolódott, hogy a növények zárlati betegséggel fertőzöttek.

A több mint 200 hektárnyi szőlőültetvény átvizsgálásakor 46 termelőnél 283 fertőzött szőlőtőkét találtak, amelyeket kivágattak és megsemmisíttettek, a zárlati területen található szőlőültetvényeket pedig a betegséget terjesztő kabócák gyérítése érdekében tavaly szeptemberben rovarirtó szerrel permeteztették le – ismertette az igazgató.

Hozzáfűzte: a kabóca évente akár 5-10 kilométeres területen is képes továbbterjedni. A tavalyi nagyszámú előfordulása miatt az idén is jelentős mértékű megjelenésére lehet számítani. A tavaly nyáron és ősszel lerakott tojásokból május közepén kelnek ki a lárvák, amelyek a fertőzött növények szívogatását követően 35-40 nap múlva válnak fertőzőképessé.

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma tünetei július második felében válnak észlelhetővé. A fehérborszőlő levelein sárgás, míg a vörösborszőlőén vörös színeződés látható, majd kialakul a háromszög alakú sodródás. A fertőzés miatt visszamaradhat a szőlőtőke fejlődése, a vesszők gumiszerűvé válnak, fásodásuk elmaradhat. A szőlőfürtök tönkremennek, „töppedt, értéktelen” bogyók fejlődnek, a szőlőtőke pedig egy-két éven belül elpusztul.

A zárlati fitoplazma által okozott tünetekhez a megtévesztésig hasonló tüneteket okoz a stolbur fitoplazma, amely már évtizedek óta jelen van a magyarországi szőlőültetvényeken, a két kártevő megkülönböztetéséhez laboratóriumi vizsgálat szükséges – ismertette Szabó Béla.

Rámutatott: a károsító terjedéséért a növényegészségügyi hatósági ellenőrzés nélküli szaporítóanyag-forgalmazás is felelős. Az uniós szabadáru-áramlás, valamint a megnövekedett közúti szállítások miatt ellenőrizetlenül érkezhetnek a növényi szállítmányok az országba, amelyek különböző károsítókat képesek közvetíteni. A károsítókat nem lehet zárlati intézkedésekkel a határon megállítani, de „feltartóztatásukkal” a védekezési módszerek kidolgozásáig időt lehet nyerni – hangsúlyozta Szabó Béla.

MTI 2014. május 23.