Európa több országában is mérséklődik – igaz, több helyen nő – a kertészeti termények, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása. De sehol sem olyan mértékű a visszaesés, mint nálunk. Ez nemcsak népegészségügyi szempontok miatt baj, hanem az importot és az európai rekord magas áfát nyögő magyar gazdák helyzete miatt is.
Csökken, drágul, adózik
Egy idén megjelent összegzés 2022-es évre vonatkozó adatai szerint Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása. Az EU-tagállamok frissgyümölcs- és zöldségfogyasztási adatait összesítő Consumption Monitor komoly visszaesést jelez az Európai Unióban fogyasztott mennyiségek tekintetében. Ennek okai közt elsősorban az időjárási szélsőségek állnak, amik a kora tavaszi fagybetörésektől a száraz vagy éppen túl csapadékos szezonokik egyre nagyobb növényvédelmi kihívást jelentenek. A másik ok az orosz háborús készülődés (2021) jegyében megkezdett és máig kitartó energiaár-emelkedést követő fogyasztóiár-növekedés és az infláció. Magyar sajátosság az európai összevetésben is kiemelkedően magas, 27%-os áfa, ami ugyancsak fékezi a kertészeti termények értékesítésének növekedését.
Sokat adózunk, sokat hízunk
Az EU államaiban átlagosan a napi zöldség-gyümölcs bevitel átlagosan bő 5%-kal csökkent. Ám sehol sem akkorát, mint nálunk, ahol a napi és fejenkénti zöldség-gyümölcsfogyasztás az uniós rangsor utolsó harmadában van. A 2022-es évben csaknem 10%-kal esett vissza a fogyasztás (a KSH adatai szerint azt megelőzően 2018-ban 136; 2019-ben 129, 2020-ban 134 kilót fogyasztott átlagosan a magyar). Igaz, a legnagyobb zöldség-gyümölcsfogyasztó Romániában és Portugáliában is 20%-os volt a csökkenés, de ott nagyon magas volt a bázis is. Ugyanakkor Szlovéniában 8, Ausztriában 6, az olaszoknál 5%-kal nőtt ez a szegmens. Van egyébként némi (kb. 70 grammos) eltérés a KSH és a WHO adatai között a hazai napi átlagfogyasztási adatai (350-270) között, de a lényeg nem ez, hanem a trend. Miután a táplálkozásnak döntő szerepe van az általános egészségben, így az elhízottságban is, riasztóak a KSH adatai. A magyarok bő 55%-a(!) túlsúlyos vagy elhízott, és ez a mutató növekszik.
A romló hazai adatok mögött tehát meghúzódik a termékkör – a zöldségek és a gyümölcsök – rendkívül magas, Európában (negatív értelemben) vezető, 27%-os áfája is. Szakértők szerint ennek 5 vagy 0%-ra való mérséklése tartós árcsökkentő hatással lenne. Továbbá az import árukkal szemben jobb pozícióba hozná a hazai előállítású zöldség-gyümölcsterményeket, így a magyar gazdák jutnának bevétel, ami segítené az ágazat és a fogyasztás fellendüléséhez.
Friss helyett chips-et…
És végül egy friss német jelentés. A németeknél továbbra is nő a zöldségfogyasztás (+1 kg/fő/év) és nőtt a gyümölcsök kereslete is, negatív tendenciák csak az őszibarack és a sárgabarack esetében tapasztalhatók. A rossz táplálkozási szokásokra azonban itt is van példa: míg a friss burgonya (-880 g) fogyasztása jelentősen visszaesett, a hasábburgonya, burgonyapüré és a chipsek évi +450 g-os fogyasztásnövekedést mutatnak fejenként…
