Zöldségágazat: megszokni, hogy nem lehet megszokni

Thomas Mann örökérvényű mondásának parafrázisa igaz a zöldségágazat idei évnyitányára is – meg kell szokni, amit nem lehet megszokni: az időjárás szeszélyes kiszámíthatatlanságát. A gazdák hol örömükben, hol tehetetlen mérgükben sóhajtozhattak januártól májusig; hol a víz volt sok, hol a fény kevés, hol túlságosan is ráértek, hol meg iparkodni kellett behozni, amit a fránya időjárás összekuszált. Helyzetkép a zöldség–gyümölcs-ágazatból.

30 év átlaga felett

Míg a januári levegő-hőmérséklet csaknem 4°C-kal magasabb volt, mint az 1981-2010-es évek átlaga, addig a március kemény hidegeket hozott – majd most várható, hogy az áprilisi átlagot is a tavalyinál magasabb értékek jellemzik. A csapadék-eloszlás szintén hektikusan alakult: az elmúlt 30 év átlagától eltérően bő 80 mm-rel több hullott, ami közel 90%-os növekedés úgy, hogy míg a január-február a szokásosnál szárazabb volt, addig a március bőségesen ellensúlyozott, de szintén nagy eltérésekkel: volt, ahol „csak” 90, másutt akár 285 cm-nyi is esett. Részben ennek következtében egyméteres mélységben szinte az ország egész területén 100%-os talajnedvesség-telítettség alakult ki, és áprilisra 70 ezer hektárt öntött el a belvíz. Igaz, ez elsősorban a nem a zöldség-, hanem a szántóföldi ágazatot érintette.

Késlekedni, sietni, bizakodni

A hó sok helyütt megvédte a vörös- és fokhagymaföldeket, ám a márciusi hideg és a sok csapadék hátráltatta a tavaszi munkákat. Késett a hagymafélék, a zöldborsó, valamint a gyökérzöldségek vetése, sok esetben nem az előre tervezett területre kerültek a vetőmagok. Szintén csúszott a korai síkfóliás zöldségnövények – a saláta- és káposztafélék – szabadföldi kiültetése. Az áprilisi melegben aztán felgyorsult a munka: elkezdődött a korai csemegekukorica vetése, valamint szakaszosan a görögdinnye, a paprikafélék, és az ipari paradicsom ültetése. Az április második felében az időjárás már kimondottan kedvező volt mind a növényi kultúrák, mind a munkavégzés számára, így a növények és a gazdálkodók is „utolérték” magukat, és bíznak a következő hónapok kedvező időjárásában.

Önellátásunk

A változékony fénymennyiség-viszonyok is jellemzőek voltak az év elejétől májusig tartó időszakban. A hajtatás szempontjából kedvező január-február után mind a fény, mind a hőmérséklet is kedvezőtlenebbül alakult a tavalyinál. Ez főleg a hidegfóliás hajtatásban termesztett káposzta- és salátafélék ültetését hátráltatta, ezért ezek a termékek csak a szokottnál később jelentek meg a piacon – jelentette a FruitVeb. A húsvétig betakarított termés főleg termálvízzel fűtött üvegházakból származik, ekkor a belföldi igények 20-30%-át tudják a magyar termelők biztosítani. Ez áprilisban nőtt meg (növényfajtól függően) 40-70%-ra, majd májustól decemberig a legtöbb zöldségfajtából Magyarország szinte önellátó.

A fejlődés változatlan

A termelőknek az árak terén sincs okuk nagy elégedettségre: az áprilisi erőteljes import miatt a hajtatott termékek (paprikafélék, paradicsom, uborka, salátafélék) árszintje a tavalyi alatt maradt, viszont folyamatosan javul a minőség. A hajtatásban komolyabb növényvédelmi probléma nem merült fel, nagyon jó a minőség, továbbá folyamatosan nő az integrált-biológiai növényvédelem aránya: idén már meghaladja a 70%-ot. Ez tovább javítja az élelmiszerbiztonságot, a termelők versenyképességét és az értékesítés biztonságát, írta jelentésében Ledó Ferenc, a FruitVeb elnöke.

Kohout Zoltán