IV. DuPont Szőlő Növényvédelmi Konferencia | Agrárágazat

IV. DuPont Szőlő Növényvédelmi Konferencia

Dátum:
2013. április 15.

A szőlő növényvédelme mindennapos feladatot jelent a szőlős gazdának, épp ezért kíváncsi a szezon előtti növényvédelmi ajánlatokra, ahol az előző évi tapasztalatokat, az új kórokozókat, tüneteket beazonosítja, felkészülve az idei szezonra. Ezzel a céllal már negyedik alkalommal látta vendégül a DuPont Magyarország képviseletében Rácz Attila a dél-alföldi szőlészeket, egy „széles hatásspektrumú” növényvédelmi konferencián, Akasztón.

Minden év más és más, régen hallott kórokozók ütik fel a fejüket vagy épp újak jelennek meg a határainkon. Dr. Mikulás József c. főiskolai tanár a 2012-es év legjellemzőbb szőlővédelmi problémáit foglalta össze az alföldi szőlősgazdáknak, amelyekből kettőt idézünk fel részletesebben, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ennyivel megúszták a környékbeliek a tavalyi növényvédelmet.

Fekete rothadás

Feketerothadás bogyónMagyarországon először 1999-ben Kecskemét környékén figyelték meg, azóta egyre több gondot jelent országszerte, főleg ott, ahol nem ismerik fel, és ahol elmarad a lemosó permetezés. A fertőzés erősségétől függően 2-10 mm-es kerek, vörösbarna foltok jelennek meg a levélen, de fertőződhetnek a fiatal hajtások, a levélnyelek, a kacsok és fürtkocsányok is, a legnagyobb kár pedig majd a bogyót éri. Ráadásul a szőlő tenyészideje több nemzedék kialakulásához is elegendő, a hőoptimuma 25-27 oC, a feltétele pedig a fiatal növekmény.
A feketerothadás ellen hazai, kielemzett védekezési tapasztalatok még nincsenek, ezért külföldi tapasztalatokra kell hagyatkoznunk, amik viszont azt igazolják, hogy a peronoszpóra és lisztharmat ellen használt gombaölő szerek (tehát minden strobilurin és cimoxanil számazék) hatékonyak.
A védekezés a fertőzőanyag felhalmozódásának megakadályozására alapuljon, mivel a több éven át felhalmozódó fertőzés már járványveszélyt jelenthet. A gyommentes ültetvény agrotechnikai feladatain túl a vegyszeres védekezés is elengedhetetlen, védekezni a fürtök legérzékenyebb időszaka alatt célszerű, azaz a teljes virágzástól (virágsapkák lehullásától) az azt követő 6-7 (szélsőséges esetben 10) hétig.
 
A szőlőműveléssel egyidős Esca

Éves szinten 1-5% a tőkepusztulás a szőlőültetvényeinkben, a 20 évnél idősebb szőlőknél ez már a 30%-ot is elérheti, de a levéltüneteket akár 50%-on is tapasztalhatjuk már. Hazánkban 2000 óta növekedik folyamatosan a tünetek száma. Jelenleg 34 kórokozó „hibáztatható” az Esca tüneteiért, és a nemes és alanyszőlők korai tőkeelhalásáért. A kiváltó gombás megbetegedések oka elsősorban a szaporítóanyag előállításának higiéniájában keresendő. A termelésben már nem tudunk a beteg tőkékért tenni semmit, épp ezért itt valóban a megelőzésen, azaz a megfelelő szaporítóanyag kiválasztásán van a hangsúly, hiszen az első tünetek megjelenése akár a 8. évig is elhúzódhat.
DuPont ízelítő szőlős gazdáknak

Kocide® 2000: a rézhidroxid hatóanyagú, kontakt gombaölő a szőlőperonoszpóra ellen nyújt védelmet, kimagasló fedettségi értékekkel, és ennek köszönhetően alacsony (1,75-2 kg/ha) dózisban, preventíven alkalmazva.
Equation® Contact: kombinált, kettős hatású gombaölő szer, a szőlőperonoszpóra ellen. A helyileg felszívódó gombaölő megelőző és gyógyító hatással is bír, kijuttatása még a fertőzés tüneteinek megjelenése előtt, tehát előrejelzés alapján javasolt, 0,8 kg/ha dózisban, 7-10 napos permetezési fordulóban.
Avaunt®: alacsony (0,25 l/ha) dózisú, környezetbarát rovarölő szer a molykártevők lárva alakjai ellen. Hatóanyaga az indoxakarb, a kezelés után 2-6 órával a rovarok táplálékfelvétele leáll, gyakorlatilag éhen pusztulnak. A tojás és a lárva valamennyi alakja ellen is hatékony.
Coragen®: „Rynaxypyr” hatóanyagával a molylárva kártételének szelektív ellenszere, hiszen míg a szőlőmoly lárvák izomszöveteinek összehúzódását blokkolja, a célszervezetet elpusztítja, addig toxicitása nagyon alacsony az emlősökre, madarakra, fürkészdarazsakra és ragadozó atkákra nézve.
Curzate® F: a cimoxanil és folpet hatóanyagú gombaölő szer a botritisz különböző megjelenési formái (kocsány-, fürt-, zöldrothadás) és fakórothadás ellen hatékony. A helyileg felszívódó szer kijuttatása 2,5-4 l/1000 l/ ha dózisban javasolt a virágzás kezdetétől  a fürtzáródásig, 1-3 alkalommal.
Talendo® Extra: proquinazid és tetrakonazol haóanyagú gombaölő szer szőlőlisztharmat ellen. A proquinazid gátolja a spórák képződését és csírázását, illetve megakadályozza a spórák fertőzését, így a megzavart konídium olyan tömlőt fejleszt, amely megnyúlik, és nem képes a fertőzést elindítani. A tetrakonazol a kórokozó gombák sejtmembrán szintézisét akadályozza meg. A korábbi Talendo-val azonos dózisú (250 ml/ha), de hatékonyabb és költségtakarékosabb megoldás.
A Talendo® Extra bevezetésével lecserélték a korábbi Tanos-Talendo csomagot, a Tanos-Talendo® Extra csomagra. Az új csomag tartalmaz 1 l Talendo® Extrát és 4x400 gr Tanos-t, ezáltal egy 4 ha-os csomag kerül forgalomba.
Ültetvény permetezés-technika a gyakorlatban

Bevezetőmben „széles hatásspektrumúnak” neveztem a konferenciát, aminek számtalan oka volt. Hiszen nemcsak kórokozókról, kártevőkről, természetesen a védekezéshez ajánlott növényvédő szerekről, hanem műtrágyázásról, az élesztő vinasz szőlőben való alkalmazásáról és kijuttatás technológiáról is szó esett, valóban a szőlőtermesztés egészére koncentrálva. Beszámolóm zárógondolataként a növényvédelem gépesítésének témáját elevenítem fel Olvasóinknak. 
Az éves növényvédő szer felhasználásunk több tízezer tonna, ami több tízmilliárd forintot jelent, viszont átlagosan 15-35% permetezési veszteséggel dolgozunk, ami esetenként a 80-90%-ot is elérheti. A hatalmas (és felesleges) költségeket Gulyás Zoltán, a Mezőgazdasági Műszaki Intézet osztályvezetője számszerűsítette a szőlősgazdáknak.
A veszteségek főbb okai:
- a túlpermetezés, ami akár a 20%-ot is elérheti, pedig kiküszöbölhető lenne;
- a célfelület elkerülése, ami további 10-20%-ot tehet ki, holott technikai feltételekkel és tapadó szerekkel csökkenthető lenne;
- az elsodródás, ami „csak” 5-10% veszteséget okoz, pedig ere is volna megoldás.
Amikor viszont a várt eredmény elmarad (és nem a vegyszer hibájából), a termelők kártérítési igénnyel lépnek fel, felesleges vitáknak, gyakran pereknek is kiteszik magukat, és ráadásul közben a vegyszer- és vízpazarlás felesleges költségekkel és indokolatlan környezetterheléssel járt.
Sándor Ildikó

Kapcsolódó cikkek