Merre tovább uniós agrárpolitika?

Új arculattal és logóval fejezi ki januártól az agrárium és a vidékfejlesztése melletti kiállását az Agrár-Vállalkozási és HitelgaranciaAlapítvány. A stabilitás jellemezte a garanciaszervezet tavalyi munkáját. Akis- és közepes agrárvállalkozások körében az alapítvány tavaly 57,1 milliárdforint hitelhez nyújtott készfizető kezességet.

Az alapítvány elsősorban azagrárvállalkozásoknak nyújt pénzügyi szolgáltatást ? mondta Ulrich Anikó, aszervezet ügyvezető igazgatója, ? bár jelentős a vidékfejlesztéshez kapcsolódókezesség is. A kereken 1,7 milliárd forint értékű kezességet 2651 vállalkozásérdemelte ki. A korábbi éveknek megfelelően, most is a növénytermesztő cégekkértek és kaptak nagyobb számban kezességet, az állattenyésztők csupán 346esetben vették igénybe a kezességet.

A mezőgazdasági célú kezességekcsaknem fele a Gazda-hitelhez kötődik, egyre népszerűbbé vált a Takarékbankkalközös szolgáltatás. A futamidő alapján a kezességvállalással érintett hitelek44,8 százaléka egy éven belül jár le, amely jelzi a vállalkozásokforgótőke-hiányos állapotát. Emelkedett az egy-két év között lejáró hitelekszáma, ez adja a hitelállomány 67,6 százalékát. A 15 év feletti futamidő nemgyakori, tavaly mindösszesen 8 vállalkozás élt az alapítvány hosszú futamidejűgaranciájával.

A hitelgarancia alapítvány évesbeszámolóját idézve Ulrich Anikó rámutatott, a kezességbeváltások adataiegyértelműen mutatták a gazdasági válságot. Két éve 1,1 milliárd forintotfizettek ki 80 ügyben, addig 2009-ben 106 esetben váltották be a garanciát, ésösszesen 1,7 milliárdot utaltak át a hitelintézeteknek.

Amit nyert a magyar mezőgazdasága korábbi években, előzetes számítások alapján, azt 2009-ben elveszítettük ?jelentette ki az agrárvállalkozások tavaly évi eredményeinek értékelése és a2010-re várható tendenciák vázolása kapcsán Udovecz Gábor, az AgrárgazdaságiKutató Intézet főigazgatója. Míg 2007-ben 172 milliárd forint volt a gazdaságokadózás előtti eredménye, 2008-ban 220 milliárd, ezzel szemben tavaly 150körüli. A próbaszámítások alapján komoly aggodalomra ad okot az élelmiszer-feldolgozóipar teljesítménye, hiszen 20 százalékkal csökkent az értékesítés. Amezőgazdasági vállalkozások jövedelme 2006-ban 46 milliárd forint volt,2007-ben 20 milliárd, 2008-ban mínusz 7 milliárddal zártak, tavaly pedigvárhatóan mínusz 10 milliárdra rúg a végösszeg. Magyarország export-importszaldója csökkent valamelyest, az 1,7-es arány mögött 5,1 milliárd euró értékűkivitel és 3,4 milliárdnyi behozatal áll. (Lapunk kérdésére a főigazgató rámutatott,hogy hazánk és az újonnan csatlakozott többi uniós tagország kivitelétjellemzően a fejlett 15-ök nettó alapanyag importigénye mozgatja, míg a fejletttagországokból az újakba irányuló árukínálatban domináns a nettó magasanfeldolgozott és jelentős hozzáadott értéket képviselő termékek aránya.)

Maradva a számok körében, mintegy1,2 millió ember érintett valamilyen összefüggésben a hazai agrárgazdasággal, közülük450 ezerre tehető a kisebb-nagyobb közreműködők száma. Tavaly 3,5 százalékkalcsökkent a foglalkoztatottak létszáma, jelenleg 83 ezer fő. Kilenc százalékkalvisszaesett tavalyhoz képest a folyóáron számolt gépvásárlás értéke, míg azaszályos időjárás kevésbé hatott a növényvédő szerek vásárlására. Az államilagtámogatott hitelek értéke 5 milliárd forint, ezt kompenzálta, hogy növekedtek atámogatások: a 613 milliárd forint 70 százalékát az unió állta, 30 százalékát ahazai költségvetés. Udovecz Gábor szerint az öntözés lesz a jövő egyikkulcskérdése. Magyarországon szégyellni való módon alacsony területre (178 ezerhektár) van vízjogi engedély, de még ennek is alig 50 százalékán öntöznek.

Az AKI főigazgatója jelezte, agrárágazatijavaslatainkat az Akadémia kérésére még márciusban közzéteszik. Ezzel kívánnaktámpontot nyújtani a (késében lévő) politikusoknak, akiknek idén októberbennyilatkozniuk kellene a 2014 után követendő közösségi agrárpolitikáról. ?Édesálomnak? nevezte, hogy az újonnan csatlakozott tagországok kedvében járva ajövőben jelentősen felforgatnák a támogatási arányokat. A mostani arányokkedvezőek a számunkra, ugyanakkor érdemes megfontolni a történelmi jogonkivívott jogosultságok felülvizsgálatát, előtérbe állítva a jelenteljesítményét, illetve például az időjárás okozta termésingadozásokellentételezését uniós forrásokkal. Ha kezdeményeznénk az élelmiszergazdaságpotenciális adottságainak kihasználását gátló tényezők csökkentését, várhatóana magyar javaslat mellé felsorakozna több tagország. Magyarország érdekelt atermékpálya valamennyi állomásának a fejlesztésében. Egyik bajunk a nagytermésingadozás, amely gátolja piacaink tartós megtartását, bővítését. Többekközt ez indokolja, hogy forrást kell kérni az öntözésre, vízvisszatartásra,illetve ki kell alakítani egy európai intézményrendszert, ami kezelné az időjárásokozta károk ügyeit.

yes